A magyarok befogadóak, de az illegális határátlépést elutasítják - a Nézőpont elemzője a migrációról

Az illegális bevándorlás témája hosszú ideje határozza meg a magyar közéletet, a politikai szereplők különböző értelmezésekkel és válaszokkal reagálnak az eseményekre. A migrációról és annak a a közvéleményre és politikára kifejtett hatásáról kérdeztük Gömbicz Nándort, a Nézőpont Intézet vezető elemzőjét.

- Milyen szinten jelentenek jelenleg társadalmi problémát az illegális bevándorlók?

- Az illegális bevándorlás egész Európát komoly kihívás elé állítja. Magyarországra különösen nagy nyomás nehezedik, elég, ha csak a menedékkérők számából indulunk ki: 2012-ben 2157 menedékjogi kérelmet nyújtottak be, 2013-ban 18 900-at, tavaly összesen 42 777-et, idén pedig már közel 70 ezren érkeztek az országba, javarészt illegálisan, a szerb-magyar zöldhatáron keresztül. Az év végére várhatóan a 100 ezret is bőven meghaladja a menedékkérők száma, akik közül sokan gazdasági bevándorlók, azaz csak a jobb megélhetés reményében igyekeznek Európa felé. Csak összehasonlításképpen: további intézkedések nélkül az év végére annyi bevándorló érkezne Magyarországra, mint tavaly a 60 milliós Olaszországba! Az illegális bevándorlók jelenleg mindenekelőtt a közbiztonságra jelentik a legnagyobb veszélyt: zömmel eleve törvénytelenül, embercsempészek segítségével lépnek az ország területére, így a magyar hatóságok nem tudják ellenőrizni a bevándorlók személyazonosságát. Mindez jelentős biztonsági kockázatokkal jár, és főleg a bevándorlási útvonalak közelében fekvő települések lakosai érintettek, de a menekülttáborok közelében élők is fokozott veszélynek vannak kitéve. Mindemellett az illegális bevándorlás a szociális ellátórendszert, a rendvédelmi szerveket és a költségvetést is jelentősen terheli, s mára Magyarország a teherbíró képessége határához érkezett. A Fidesz-KDNP erre az Európai Unió figyelmét is fel kívánta hívni, s részben a magyar kormány diplomáciai sikerének tekinthető, hogy az európai politikai elit kezdi felismerni, hogy - már lakosságarányosan és időarányosan is - a balkáni bevándorlási útvonalon érkezik a legtöbb illegális határátlépő az EU-ba. Mindezt

Dimitrisz Avramopulosz

, az Európai Bizottság migrációért felelős biztosának budapesti látogatása is alátámasztja, aki a magyar érintettség hangsúlyozása mellett további anyagi támogatásra és szakemberek küldésére tett ígéretet.

- Mennyire lesz hatékony a kerítés a szerb határnál? Milyen más lehetőség merülhet fel a probléma kezelésére?

- Fontos kiemelni, hogy a magyar kormány az illegális határátlépőkkel és a gazdasági bevándorlókkal szemben kíván fellépni. A kizárólag a jobb megélhetés reményében érkezőkkel ellentétben a ténylegesen üldözött menekültek - amennyiben közvetlenül nem biztonságos országból érkeznek - továbbra is menedékjogot, s egyben védelmet kaphatnak. A szerb-magyar határra tervezett kerítés az illegális határátlépés megfékezésének céljából épül, és a hatékonyságát a határőrizet megerősítésével is növelheti a kormány. A kerítés csak az úgynevezett zöldhatárra épül, így aki a szabályokat betartva kívánja átlépni az országhatárt, az a határátkelőhelyeken ezt továbbra is megteheti. Már csak ezért sem helytálló a baloldali ellenzék kommunikációja, mely a szocialista rendszerben felhúzott „vasfüggöny”-nyel kíván párhuzamot vonni.

A fizikai határzár tehát egy jogellenes cselekmény megfékezése érdekében épül, s ilyen megoldással más európai uniós tagállam is élt már korábban, elég, ha csak a bolgár-török fizikai határzárra gondolunk. A kerítés hatékonyságát egyelőre nem lehet megítélni, de valószínűleg jelentősen korlátozza majd az illegális határátlépést. Bulgáriában például, a kerítéssel lezárt szakaszon, egy év alatt a hetedére csökkent az illegális határátlépések száma. Csongrád-megyei példát említve, a fizikai határzárnak köszönhetően vélhetően megszűnik majd az Ásotthalomnál tapasztalható tömeges határátlépés, és a jövőben a június végi szegedi razziához hasonló intézkedésekre sem kényszerül majd a rendőrség, amikor is több száz határsértőt fogtak el a város területén.

- Hogyan viszonyul az ország lakossága a bevándorló-kérdéshez, magukhoz a bevándorlókhoz? Mekkora a támogatottsága a kerítésépítés ötletének?

- A Nézőpont Intézet kutatása szerint a lakosság háromnegyede problémának tartja az illegális bevándorlást. Még a baloldali pártok szimpatizánsainak 60 százaléka is így gondolkodik, már csak ezért is érthetetlen a baloldali pártok bevándorlással kapcsolatos politikája, mely jellemzően kicsinyíti a kérdésből eredő probléma súlyát. A kutatás alapján a magyarok összességében befogadóak: a határon túli magyarokat, az üldözötteket, valamint az egyéb, legális úton érkezőket a megkérdezettek több mint fele befogadná. A megélhetési bevándorlást és az illegális határátlépést viszont döntő mértékben elutasítják - 57, illetve 73 százalékban. Az illegális bevándorlást a lakosság többsége pártszimpátiától függetlenül elutasítja, a cél tekintetében tehát találkozik a választópolgárok és a kormány véleménye. A kerítés ugyanakkor már eszközvitát jelent, mi a kutatásunkban elsősorban a kormányzati célok megítélésére voltunk kíváncsiak. Mindenképpen hangsúlyozandó ugyanakkor, hogy Magyarország jelen esetben kétféleképpen enyhítheti a migrációs nyomást: az illegális határátlépés visszaszorítása érdekében a lehető legszigorúbban - akár kerítés építésével is - védi Magyarország és a schengeni övezet határait, valamint a menekültügyi eljárások felgyorsításával minél előbb kiszűri, hogy kik tartoznak a tényleges üldözöttek, és kik a gazdasági bevándorlók közé. A migrációból fakadó problémák átfogó kezelése viszont csak összeurópai szinten lehetséges.

- A kormány kommunikációja a kérdést illetően mennyire befolyásolta a népszerűségét a lakosság körében?

- A Fidesz-KDNP a tapolcai időközi országgyűlési képviselő választáson elszenvedett szoros vereség után rendezte sorait, és sikeresen visszavette a politikai napirend feletti irányítást. Mindehhez az illegális határátlépés és a gazdasági bevándorlás fókuszba állítása is jelentősen hozzájárult, a nemzeti konzultáció és a plakátkampány kétségkívül ilyen célt is szolgált. A politikai napirend irányítására való törekvés ugyanakkor korántsem ördögtől való dolog, a kormánypártok és az ellenzéki erők is folyamatosan arra törekednek, hogy a nekik kedvező témák uralják a közvéleményt. Aki megnyeri ezt a versenyt, komoly lépéselőnybe kerülhet a politikai riválisaival szemben, s mindez a jövőbeni választások eredményére is kihatással lehet. Fontos azonban hangsúlyozni, hogy Európa és Magyarország egy modern kori népvándorlással áll szemben, így a Fidesz-KDNP egy létező problémára hívja fel a figyelmet. A politikai napirend irányítására tett kísérletek pedig akkor a legsikeresebbek, ha valós társadalmi kérdésekre irányulnak.

- Milyen társadalmi feszültségekhez vezethet az illegális határátlépők számának további növekedése?

- Komoly társadalmi feszültségekhez vezethet az illegális határátlépők számának további növekedése, a közbiztonságon túl egészségügyi és kulturális különbségekből fakadó problémák is jelentkezhetnek, a szociális ellátórendszerre, a rendvédelmi szervekre és a költségvetésre gyakorolt hatásáról már nem is beszélve.

- A bevándorlás tekintetében hogyan értékelhető a szerb-magyar kormányülés?

- A szerb és a magyar kormány együttes ülésén természetesen a bevándorlás és az illegális határátlépés kérdése is napirendre került. A szerb kormány már korábban bejelentette, hogy nem örül a szerb-magyar határra tervezett kerítésnek, a csúcstalálkozó után azonban kijelenthetjük, hogy a fizikai határzár nem okoz komoly törést a két ország viszonyrendszerében, s ez komoly diplomáciai sikerként értékelhető. Mindezt a szerb és a magyar kormány nyitottsága egyaránt előfeltételezte: Szerbia megérti, hogy Magyarország minden törvényes eszközzel meg kívánja védeni határait, az Orbán-kormány pedig szem előtt tartja, hogy Szerbiát - Magyarországhoz hasonlóan - súlyosan érinti a bevándorlás és az illegális határátlépés kérdése. Magyarország ennek értelmében Szerbiának is segítséget kíván nyújtani a migrációs nyomás enyhítésében: a jövőben magyar rendőrök is részt vesznek a szerb-macedón határ védelmében, a héten a szerb, az osztrák és a magyar belügyminiszter együttműködési megállapodást írt alá a rendkívüli migrációs nyomás megfékezése érdekében, valamint Magyarország továbbra is támogatja Szerbia európai uniós csatlakozását.