Nyári virágpompába öltözik Szeged + FOTÓK

Mintegy hetvenezer tő egynyári virágot ültetnek a Szegedi Környezetgazdálkodási Nonprofit Kft. munkatársai, így a város tavaszi ékének számító tulipánok helyét nyárra ismét színpompás növények foglalják el.

Míg

több mint 35 ezer szál tulipán ékesítette a napfény városát, most elvirágzásuk után újabb egynyári virágokkal díszítik Szegedet.

Makrai László

, a Szegedi Környezetgazdálkodási Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója arról tájékoztatta portálunkat, hogy a klasszikus fajták, a bársonyvirág, begónia, petúnia és kakastaréj mellett újabban termesztésbe vont egynyári fajtákat, így például angyalfüzért, bíborfelhőz és bazsalikomot is láthatunk köztereken. Idén új fajjal nem gazdagítják az állományt, a tavaly első ízben kipróbált és bevált angyalfüzért azonban nagyobb mennyiségben ültetik. „Összesen 69 923 virágot ültetünk ki, ebből 33 546 darab kerül a Széchenyi térre, a többi a belvárosba, Újszegedre és Kiskundorozsmára. Várhatóan a hét folyamán befejezzük a beültetéseket, 3258 négyzetméter egynyári virágfelületet alakítunk ki Szegeden” – sorolta az adatokat Makrai. Az egynyári virágpalántákat az önkormányzati cég közbeszerzési szerződésük alapján egy termelő cégtől vásárolja. A virágágyásokról egyébként már hónapokkal a munkálatok előtt kiültetési tervet készítenek a társaságnál, és ez alapján rendelik meg a palántákat, fajtára és darabszámra pontosan. „Társaságunk az elmúlt években felmérte a virágágyak frekventáltságát és díszítő értékét. Ez alapján az egynyári virágfelületek egy részét szárazságtűrőbb, kitettséget jobban toleráló, kevésbé költséges évelő virágfelületekre váltottuk. Ahol maradtak az egynyári felületek ott igyekszünk a különféle holland fajtákat magyar fajtákkal helyettesíteni, mert a hazai kontinentális éghajlatra nemesített palánták egészségesebbek és betegségekkel szemben ellenállóbbak, mint az óceáni klímára nemesített külföldi társaik” – tudtuk meg Makrai Lászlótól.

Az ügyvezető elmondta, azokat a fajtákat preferálják, amelyek tartósan, a fagyokig is intenzíven dekorálnak. A parki kiültetésekből az elmúlt években kiszorult például a kék lobélia, ami kiültetésben barnul, felkopaszodik, illetve csökkent a felülete a gombabetegségekre érzékeny fajtáknak, így a rézvirágnak, az oroszlánszájnak, vagyis a tátikának és a nebáncsvirágnak is. A gumós begónia viszont nem az klímaváltozás miatt tűnt el a parkokból, hanem a lopás és a költséges visszapótlás végett szorult ki a virágágyakból.

Öntözés nélkül ma már nem megy

„Le kell szögezni, hogy gyepet, ágyást öntözőrendszer nélkül fenntartani ma már lehetetlen. Sajnos ezt nem mindig tartják szem előtt a városfejlesztésekkor az építész végzettségű tervezők. A forrásokat is javarészt erre fordítják, és a kertészet, tájépítészet – ami egyébként az arculat domináns részét nyújtja később – csak maradékelven részesül, általában az összberuházási érték morzsáiból. Az EU-ban ez az arány 5-10% szokott lenni, itthon 1% alatti. Számos városfejlesztésben a multinacionális generálkivitelezők alvállalkozóiként vettünk részt, hogy üzemeltetői érdekeinket a zöldterület kiépítésében érvényesíteni tudjuk. Erre korábban nem volt példa” – magyarázta Makrai László. Mivel a környezetgazdálkodási cég üzemeltető és nem kivitelező, nagyobb fejlesztéseket nem hajtanak végre, de az elmúlt években több helyen korszerűsítették az automata öntözőrendszert. A Dugonics téren immár szórófejes automata öntözőberendezés locsolja a pázsitot, az egynyári és az évelő felületeket csepegtető öntözőrendszer látja el. „Szintén automata csepegtető öntözőrendszerrel láttuk el a Móra-parki rózsaágyásokat és a szőregi Hősök terénél lévő körforgalmat. A Széchenyi téren csepegtető szalaggal öntözünk, ezt évente cseréljük az ágyásokban, és a virágok ültetéséhez alkalmazkodva telepítjük” – tudatta az igazgató. Az automata öntözőrendszereket már tavasszal beüzemelték, fejlesztés ezen a területen a nemrégiben átadott partfal-beruházás kapcsán várható.