Magyar-román-szerb statisztikai kiadványt mutattak be Szegeden

A statisztikát ma már nem lehet nemzeti keretek között űzni, mert azon társadalmi, gazdasági jelenségek nagy része, amelyekkel a statisztika foglalkozik, átnyúlik a nemzeti és államhatárokon - jelentette ki Németh Zsolt a magyar Központi Statisztikai Hivatal (KSH) társadalomstatisztikai elnökhelyettese kedden Szegeden, amikor bemutatta Az agrárgazdaság jellemzői a magyar-román-szerb határ menti régiókban címmel megjelent legújabb kiadványt.

A négy nyelvű - magyar, román, szerb, angol - kötetet a Dél-Alföld, a Vajdaság, és a romániai Vest régió statisztikai hivatala együttes munkával állította össze.

Németh Zsolt

örömét fejezte ki, hogy a korábbi román társzervezetekkel való együttműködés immár a szerb szakemberekkel bővült, hiszen az itt levő régiókat mezőgazdasági szempontból érdemes együtt vizsgálni, a statisztikai szakemberek együttműködésének a határokon átívelően kell megvalósulnia.

Kocsis-Nagy Zsolt

a Központi Statisztikai Hivatal szegedi főosztályvezetője előadásában elmondta: az adatokat a mezőgazdasági területet használó gazdaságok alapján vizsgálták, melyben az egyéni gazdaságok és a gazdálkodó szervezetek is benne vannak. Az adatokból egyebek mellett kiderül például, hogy lakosságszámra vetítve a Vajdaságban van a legtöbb szarvasmarha, azaz 8 lakosra jut 1 állat, a Dél-Alföldön 9, míg a Vest régióban 13-ra jut egy szarvasmarha. Sertésből szintén a Vajdaságban tartják a legtöbbet, ott egy főre jut egy sertés, a Dél-Alföldön két főre, míg a Vest régióban három főre jut egy állat. A szőlőtermő területekből a Dél-Alföldön több mint 18 ezer hektárt művelnek, ezzel vezet a három régió között. Almából a Vest régióban van a legnagyobb termőterület, őszibarackból a Dél-Alföldön, sárgabarackból a Vajdaságban.