Jogerős: felelőssé tehető egy hírportál a gyalázkodó kommentek miatt

Jogerős ítéletben mondta ki kedden a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságának fellebbviteli fóruma, az úgynevezett Nagykamara, hogy egy kereskedelmi céllal működő hírportál felelőssé tehető az oldalon megjelenő gyalázkodó kommentek miatt.

A legfőbb európai emberi jogi törvényszék megerősítette azt a 2013-ban született első fokú ítéletet, hogy az észt bíróságok indokolt és arányos intézkedést hoztak, amikor az ország egyik legnagyobb hírportálját gyalázkodó kommentek miatt 320 eurónak (csaknem 100 ezer forint) megfelelő összegre büntették. Az immár végleges ítélet szerint a honlap azért tehető felelőssé, mert a hozzászólások szélsőségesek voltak, s egy olyan cikkhez érkeztek, amelyet a portál mint professzionálisan szerkesztett, kereskedelmi célú híroldal tett közzé, a haladéktalan eltávolításukra tett intézkedések nem voltak megfelelőek. A büntetés pedig semmi esetre sem nevezhető túlzónak az ország egyik legnagyobb hírportálja számára. Az egész ügy arra vezethető vissza, hogy egy kompcég 2006 telén megrepesztette az egyébként teherautóval is járható jeget a tengeren, ellehetetlenítve ezzel az ottani közlekedést és áruszállítást, miközben a komppal ugyanez drágább. Erről közölt cikket a Delfi nevű észt híroldal, amelyhez olyan hozzászólások érkeztek, amelyek a bíróság szerint kétségkívül törvénysértőek, a gyűlöletbeszéd és az erőszakra uszítás fogalmát is kimerítik, s súlyosan sértik mások személyiségi jogait. A Delfinél szűrő is működött és jelenteni is lehetett a sértő kommenteket, ám a cikkhez fűzött gyalázkodó hozzászólásokat hat héten át nem távolították el. A Delfi álláspontja az volt, hogy a kommentek esetében a cég nem tekinthető tartalomszolgáltatónak, mert azt a tartalmat nem ő hozta létre. Az észt hatóságok viszont úgy vélték, hogy a portál igenis kiadó, közzétevő a kommentek esetében is. A strasbourgi bírák szerint a jogértelmezési viták eldöntése a tagállami hatóságok dolga, viszont azt megállapítja, hogy a cégnek tisztában kellett volna lennie a jogi környezettel, jogi tanácsadást is igénybe vehetett volna, magyarán minden lehetősége megvolt arra, hogy tisztában legyen tevékenysége jogi kockázataival. A bíróság azt is világossá teszi, hogy nem a kommentelők szólásszabadságának korlátozása a kérdés, azokat a szélsőséges kommenteket ugyanis meg sem illeti a véleménynyilvánítás szabadságának védelme, hanem az, hogy túlzott mértékben és indokolatlanul korlátozták-e a lap információ közzétételéhez fűződő jogát. A bíróság ismét rámutat, hogy nagy súlyt tulajdonít a kommentek tartalmának, és annak, hogy a Delfi egy professzionálisan szerkesztett hírportál, amely kereskedelmi céllal működik, s gazdaságilag is érdekelt abban, hogy minél többen kommenteljenek. Kiemelik a bírák, hogy a közzététel után a felhasználók hozzászólásaikat sem módosítani, sem törölni nem tudták, ezt csak a honlap tudta megtenni. Ezért utasították el a Delfi érvelését, hogy nem volt ráhatásuk a kommentek tartalmára. Figyelembe vette a bíróság azt is, hogy bár a Delfi arra hivatkozott, hogy a kommentek szerzőit kellene felelősségre vonni, azonosításukat azonban a cég maga lehetetlenítette el azáltal, hogy lehetővé tette a névtelen és regisztráció nélküli kommentelést. Tekintettel volt a bíróság arra is, hogy a törvénysértő kommentek, bár haladéktalanul törölni kellett volna őket, hat héten át láthatóak voltak az oldalon. Minden egybevetve a bíróság úgy ítélte meg, hogy a mindezért kiszabott 320 eurós "következmény" csekély, és semmi esetre sem tekinthető túlzott büntetésnek, a kommentelés népszerűsége sem csökkent, még mindig többségben vannak a névtelen hozzászólók, de a Delfi moderátor csapatot is felállított a kommentek szűrésére. A bíróság azt is megjegyzi, hogy az ezt követő hasonló perekben az észt bíróságok nem szabtak ki kártérítést vagy büntetést, csak a sértő tartalmat távolíttatták el.