Esélyegyenlőség csak papíron? – az LMP módosítót nyújt be a HEP-hez

Jó az irány, de sok még a megoldandó probléma a szegedi esélyegyenlőségi program kérdésében. Nagy Mihály felhívta a figyelmet a rendezetlen Cserepes sori és Árpa utcai viszonyokra, Szentistványi István a lefedetlen ellátási ügyekről szólt. 2008 óta egy romacsalád élt a sorról való elköltözés lehetőségével, pedig évi két-háromra lenne pénz, az erre szánt 10 millió forint azonban mindig visszakerül a városi büdzsébe év végén. Az LMP-s képviselő szerint az iskolai deszegregáció sem sikertörténet.

Két éve is „lóhalálában” kellett összerakni, majd elfogadni a szegedi Helyi Esélyegyenlőségi Programot (HEP), melynek vannak pozitív tapasztalatai, de súlyos problémák is vannak a program megvalósítása terén – hívta fel a figyelmet

Szentistványi István

, LMP-s önkormányzati képviselő, aki

Nagy Mihállyal

, a Szegedi Cigány Nemzetiségi Önkormányzat elnökével értékelte a pénteken a közgyűlés elé kerülő HEP-et. Az LMP-s városatya felhívta a figyelmet, két éve is azt ígérte a városvezetés, hogy menetközben pótolják a hiányosságokat, ez azonban nem történt meg, a HEP fóruma másfél éven át nem is ült össze. Történt elmozdulás a valós problémák megoldására, azonban ennek csak csírái látszanak, ami azon civilszervezeteknek köszönhető, akik ebbe ingyen sok munkát fektettek a célból, hogy ötleteik hasznosíthatóak legyenek. Szentistványi úgy látja, továbbra is az a fő tendencia, hogy nem megfelelően működik „a széleskörű egyetértésen és közös munkán alapuló” tevékenység, pedig e célkitűzés szerepel is a dokumentumban. Ezért képviselői módosító javaslatot nyújtott be, hogy konkrét problémákat orvosolhassanak. A cigány nemzetiségi önkormányzat elnöke az előző ciklus elején kezdeményezte tanodák létrehozását, ez előbb

, majd egy évre rá

is megvalósult. Ezek fenntartásában a város segít, táboroztatást, szűréseket is finanszíroz, igaz ez utóbbi feladatra nem jut elegendő összeg, a cigány önkormányzat egészíti azt ki. A tanodák már értek sikereket, van néhány kitűnő tanulójuk, versmondó versenyen nyertek. Az ott folyó munkával kapcsolatban Szentistványi fontosnak tartotta kihangsúlyozni, hogy kimondottan a szegregátumokban élő gyermekeket segítik, ellentétben más hasonló programokkal. Nagy Mihály a

Kardos Irén

(DK) által tegnap felajánlott

nyitott, de fontosnak nevezte, hogy az működjön is, mert három évvel ezelőtt egy hasonló elképzelés már elhalt. A tanodák sikere mellett viszont fontosnak tartotta hangsúlyozni, hogy még nagyon sok a probléma. A városvezetés hiába ígérte meg az antiszegregációs tervben 2008-ban a Cserepes sori épületek fokozatos felszámolását, azóta csupán egy család költözhetett el onnan, pedig évente két-három házból kellett volna elköltöztetni a lakókat. Az erre szánt 10 millió forintos antiszegregációs keretet eddig sosem használták fel, az adott év végén mindig visszakerül a városhoz. Négy évvel ezelőtt jelezték az Árpa utcai romák súlyos lakhatási helyzetét, ez ügyben sem cselekedtek még a WC-k pár évvel ezelőtti kicserélését leszámítva. Az utcában lakó 120 fő fele gyermek, miközben az ottani körülmények Nagy Mihály szerint emberi lakhatásra alkalmatlanok. A jogi viszonyok is rendezetlenek, akikkel az 1980-as évek elején szerződést kötött az IKV már elhunytak, az ő gyerekeik élnek ott, akik nem újították meg ezeket, s nem is fizetik a bérleti díjat. Ennek rendezését kezdeményezték négy éve, de választ nem kaptak, mert az ott lakó mélyszegénységben élő családok csak segítséggel tudnának továbblépni. Szentistványi elmondta, a jogcím nélküli lakáshasználóként az Árpa utcaiakat nem illeti meg semmilyen jog. „Így nem lehet semmit sem lépni, s erre a városvezetés rá is játszik, azt mondják, amíg nem rendes bérlők, nem is tehetnek semmit” – fogalmazott az LMP-s képviselő. A

Solymos László

alpolgármester által a tegnapi bizottsági ülésen is emlegetett iskolai deszegregációs program sikere is erőteljesen megkérdőjelezhető a politikus szerint. Megfigyelhető, hogy a Kolozsvári téri iskola bezárása és a gyerekek szétszórása után azok többsége két iskolába került, Alsóvárosra és Dorozsmára, mutatva, hogy az erőltetett deszegregáció ilyen formája nem működőképes. A civilszervezetek alulról jövő kezdeményezéseit is fontosnak tartja az LMP-s képviselő, ezek közé tartozik az, hogy lehetővé teszik hivatalnokok számára, hogy szemléletformáló tréningeken felkészüljenek a különböző fogyatékkal élők problémáira, így hatékonyabbá tehető az ügyintézés számukra. Azonban egyes, főként konkrét javaslatok mégsem épültek be a HEP-be, így például a hangos lámpák kiépítése a Mars téren, az Árkádnál és a Dugonics téren. Az egyetemi egészségügy és a város, illetve a kistérség szociális ügyei között is komoly rés tátong többek között a házi segítségnyújtás, a hajléktalan- és idősotthoni ellátás terén. A két ellátás szakemberei összegyűltek, megfogalmazták a problémákat, ezek azonban a konkrét intézkedési tervben nem jelentek meg. Szentistványi úgy érzi, azért nem írták bele ezeket a problémákat a dokumentumba, mert nincs forrás e célra. Úgy értékelte, a városvezetés fél attól, hogy számon kérik majd rajta a meg nem oldott problémákat, pedig az még attól létezni fog, hogy nem vesznek róla tudomást. Rengeteg ötlet van, de a városnak nyitnia kell, e téren is fel kell zárkózni az EU-hoz. Akkor is, ha ez kevésbé feltűnően történik, mint a látványberuházások esetében. „Ez a kérdés nem lehet pártpolitikai csatározások színtere” – közölte Szentistványi István.