Esélyt adni a közös jövőért – sikeresen zárult a szegedi roma tanoda program + FOTÓK

Szegedi szegregátumokban élő roma gyerekeket karolt fel az a most zárult kétéves tanoda program, melynek megvalósítói vállalják, hogy nem engedik el a gyerekek kezét, amíg nincs újabb pályázat, addig is társadalmi munkában tovább foglalkoznak velük.

„Esély(t) a tudáshoz a közös jövőért” – ezzel a mottónak is beillő címmel valósították meg Szegeden a roma tanoda programot, a kétéves periódust játékos foglalkozásokkal és sportprogramokkal tarkított vidám rendezvénnyel zárták mindkét tanodában. Azt, hogy a gyerekek mennyire megszerették a tanodát, megbecsülték a velük foglalkozókat, illetve hogy valódi közösséggé formálódtak az elmúlt időszakban, az is mutatja, hogy az alsóvárosi tanoda vezetőjének,

Rácz Lászlónak

tortát is vittek köszönetképp a gyerekek. „Nemcsak mi adtunk, hanem mi is nagyon sokat kaptunk ezektőla gyerekektől és szüleiktől, az ő visszajelzéseik segítették a munkánkat, és ez vitt bennünket előre” – hangsúlyozta

Nagy Mihály

, a Szegedi Cigány Nemzetiségi Önkormányzat elnöke.

A szegregátumokban élő cigány gyerekek számára indított felzárkóztató oktatás mellett a tehetséggondozásra is nagy hangsúlyt fektetek a program keretében. Ahogy azonban a

is megfogalmazták: a tanoda többet nyújt a korrepetálásnál, hiszen valódi közösségi színtérként funkcionál, ahol nemcsak a gyerekeknek, de szüleik számára is kínálnak programokat, illetve ápolják a helyi cigány kisebbség hagyományait, felvállalják a cigány kultúrával, nyelvvel való foglalkozást is.

2012-ben nyílt meg a tanoda, majd egy évre rá

is, és a program résztvevői egyöntetűen állítják, még ha a tanoda önmagában kevés is a gyerekek hátrányainak leküzdéséhez, fontos eredményeket értek el. Példaként Nagy Mihály elmondta, hogy a kezdetekkor a gyerekek alig szólaltak meg, szégyenlősek voltak, ám ez mára megváltozott, nem zárkóznak el, hanem bizalommal fordulnak a többiekhez. Most a tanév végén három kitűnő tanulóval is büszkélkedhetnek, és a kimondottan romáknak rendezett versmondó versenyt is a tanodások nyerték meg. „Korántsem mondhatjuk, hogy minden célunkat elértük, a munkának még az elején vagyunk, és bár ez a kétéves pályázat most lezárult, tovább fogjuk folytatni megkezdett utunkat önkéntes alapon, és amint lesz újabb kiírás, természetesen további forrásokra fogunk pályázni. A tanoda program – bár egyedül kevés – segít azoknak az elmaradott gyerekeknek, akik otthonról nem kapják meg a megfelelő segítséget, támogatást” – hangsúlyozta Nagy Mihály.

Folyamatos fejlesztés mellett lehet eredményt elérni

A tanoda program szakmai vezetője,

Bácsi János

, a Juhász Gyula Gyakorló Általános Iskola igazgatója hangsúlyozta, nem a házi feladatok megírását célozta a projekt, bár eleinte többen ebben a tévhitben voltak. A tanoda nem akar közoktatási intézményként működni, egyik legfőbb feladata, hogy az alapkészségbeli hiányosságokat próbálják pótolni, amit az iskola nem tud megoldani. Példaként az olvasási, szövegértési és matematikai készséget említette Bácsi János, ezeken a területeken nem azt vették figyelembe, hogy az adott gyerek hanyadik osztályba jár, hanem visszamentek arra a szintre, ahol ténylegesen tartott a tanuló. Egyeseknek ugyanis az alapszókincse is hiányos, keverve beszélik a roma és a magyar nyelvet, ami magával hozza azt, hogy komoly hátrányaik lesznek az iskolában. A tanoda programba bekapcsolódtak az SZTE JGYPK hallgatói is, akik fél éven keresztül foglalkoztak 1-2 gyerekkel, így nyomon tudták követni fejlődésüket, kialakult közöttük egyfajta kötődés is, így amikor pedagógusként elkezdenek dolgozni, érteni fogják, hogy milyen hátrányokkal is indulnak neki az iskolának a szegregátumokból érkezők. „Az elért sikereket nem a tanulmányi eredményen lehet lemérni, bár a szülők örültek annak, hogy sok gyerek nem bukott meg. A tanodák működésének egyik legfontosabb eleme, hogy kapnak egy másikféle példát, hiszen a szegregátumok igen erős közösségek, nagyon nehéz onnan a gyermekeket kiszakítani. A tanoda keretében belül elvittük őket táborozni, találkoztak más tanulókkal, ami kicsit kiszakította őket igencsak zárt világukból. Ha ez a másfajta példa megfogja a gyereket, akkor biztos, hogy nyert ügyünk van” – magyarázta Bácsi János. A Juhász Gyula Gyakorló Általános Iskola igazgatója úgy látja, állandó fejlesztés mellett lehet csak eredményeket elérni, úgy, hogy azokon a területeken fejlesztik a tanodába járókat, ahol erre szükségük van, s ez nem feltétlenül esik egybe azzal, amit a nemzeti alaptanterv megkövetel.

Rendszeresen végeztek felméréseket is gyerekek körében, amiből azt az érdekes eredményt kapták, hogy alsó tagozatban nem teljesítenek rosszabbul kortársaiknál a roma gyerekek, ám felső tagozatban exponenciálisan romlik a tanulmányi eredményük. Bácsi János ezért is nevezte fontosnak, hogy minél fiatalabb korban elkezdődjön ezeknek a gyerekeknek a fejlesztése. Pozitív tapasztalatai közé sorolta, hogy egy idő után nemcsak azok jártak a tanodába, akikkel szerződést kötöttek, hanem a kisebb testvérek és a szülők is elkísérték őket, ami a tanoda program szakmai vezetője szerint azért jelentős, mert így az egész családnak tudtak egyfajta mintát mutatni. A jövőbeni tanoda programok esetében is azt tartaná fontosnak Bácsi János, ha lehetőség nyílna nemcsak a gyerekek, hanem egész családok fejlesztésére is. „Abban hiszek és a tapasztalatom is az, hogy amíg egy bizonyos szintet el nem érnek ezek a gyerekek - amit csak szegregált oktatás keretében lehet elérni -, addig nincs értelme az integrált oktatásnak. Sok gyerek azért is veszik el, azért csalódik az iskolában, mert már az első pillanattól olyan követelmények elé állítják őket, amelyeknek nem tudnak eleget tenni, s ezért sok esetben a társaik kiközösítik vagy lenézik őket” – jegyezte meg Bácsi János. A program keretében ötven gyermekkel kellett volna foglalkozniuk a két szegedi tanodában, ám mintegy hetvenen jártak a programokra és lemorzsolódás sem volt, ami egyértelműen jelzi, hogy eredményesen dolgoztak ezekért a gyerekekért.

A szegregátumokban élők elképzeléseit is figyelembe kell venni

A roma tanoda szakmai munkáját segítő AKUT Egyesület képviseletében

Szentistványi István

elmondta, már a program indulása előtt felmérést végeztek a két nagyon szegedi szegregátumban, a Cserepes soron és az Árpa utcában, hogy megtudják, mit szeretnének az ott élő gyermekek szülei. Az elképzeléseik jól illeszkedtek a tanoda programhoz, de az indulás korántsem volt egyszerű. Szentistványitól megtudtuk, küzdeniük kellett a többségi társadalommal, illetve az intézményrendszerekkel szembeni bizalmatlansággal is, másrészt az ottani zárt, s jóformán atomjaira hullott közösség építése is fontos feladat volt. „Az egyik pozitívabb tapasztalatunk az volt, hogy a közvélekedéssel ellentétben a szegregátumokban nyitottak voltak, szeretettel fogadtak bennünket. Ahogy látták, hogy a céljaink egybeesnek a telepen élők érdekeivel, mindenben nyitottak, segítőkészek voltak” – mondta el Szentistványi István. Hozzátette, abban is segíteni kell ezeket a fiatalokat, hogy olyan szakmát, életpályát, életutat találjanak maguknak, ami a kezdetben meglévő hiányosságaik mellett is normális életet tud biztosítani számukra. „A pozitív diszkrimináció nem azt jelenti, hogy valakit a többiek rovására hátrányosan megkülönböztetünk, hanem azt, hogy a rendkívül sok hátrányt megpróbáljuk ledolgozni, s egy picit közelíteni a többségi lehetőségekhez” – hangsúlyozta Szentistványi István.

A tanodákban végzett munka előremutató például a közösségszervezés területén is, de ha hosszútávon szeretnénk ezeknek a gyereknek jó oktatási esélyeket biztosítani, akkor az iskolákat kell átalakítani – erről már

Málovics György

beszélt, aki szintén önkéntesként segítette a két szegedi tanoda munkáját. Málovics úgy látja, hogy a mai magyar iskolarendszer nem tölti be integrációs szerepét, az iskolaidőn túli tanodai programok pedig önmagukban nem alkalmas a hátrányok leküzdésére. Hozzátette, mivel a tanoda programok 1-2 évesek, ezért igazi áttörést csak akkor lehet elérni, ha az oktatási intézményeket alkalmassá teszik a valódi integrációra.

Az „Elszalasztott 1000 év” KHE-ről:

Az egyesület fő célja a Szegeden élő hátrányos helyzetű cigány kisebbség társadalmi esélyegyenlőségének elősegítése, érdekeinek képviselete, érdekérvényesítése, képzése, oktatása, foglalkoztatása, munkaerő-piaci integrációjának elősegítése, szociális szolgáltatásnyújtás, egészség-, közösség- és ifjúságfejlesztés, sport- és szabadidős programok szervezése, kulturális hagyományainak megőrzése, ápolása. A 2010-ben alakult szervezet a helyi cigányság életlehetőségeinek javításával is foglalkozik. Egészségnapokat, táborokat szerveznek, szakköröket tartanak és tanodát működtetnek. A helyi roma kisebbség életében végzett egyre jelentősebb munkájukat számos önkéntes segíti, az „Esély(t) a tudáshoz a közös jövőért” nyertes pályázatuk korábbi munkájuk kibővítését tette lehetővé. 2012. szeptembere óta önkéntes alapon működtették a tanodát, amelyet közel egy éves előkészítő, igényfelmérő munka előzött meg. A pályázatban résztvevők céljuknak és feladatuknak tekintik a tanodai program pályázati finanszírozáson túli fenntartásának biztosítását, amelyre garanciát szolgáltat, hogy a tanodai program megvalósításában közreműködők már a projekt előtt is önkéntes alapon működtettek Szegeden egy, a pályázati lehetőségekhez képest kisebb léptékű tanodát, és a pályázaton belül is önkéntes tevékenységükkel (is) részt vettek a tanoda működtetésében. Az

még 2012-ben, mely azóta számos programnak adott otthont. A helyi roma közösség építésének részeként például

tartottak, de

is otthont adott a tanoda, illetve

is. Nagy hangsúlyt fektettek az ünnepekre,

a Cine cherhaja cigány mesét is előadást a Szegedi Keresztény Roma Szakkollégium hallgatói a roma tanodás fiatalokkal közösen. Természetesen az elmúlt időszakban nem csupán a tanoda épületében rendeztek programokat, hátrányos helyzetű gyermekekkel például

.