Nem véletlen lett nemzeti emlékhely: A szegedi Dóm tér egyedi és különleges
Egyedi művészi részletei méltán teszik a nemzet közös örökségévé. Nemzeti emlékhely lett a szegedi Dóm tér
Most, amikor Mihálffy Béla képviselő kezdeményezésére a magyar országgyűlés nemzeti emlékhellyé nyilvánította a szegedi Dóm teret, áttekintenünk, milyen különleges egyedi művészi megoldásokkal is gazdagították. Nemvitás: a Dóm tér egyedi és utánozhatatlan.
Egyedi lámpák, kapuk, oszlopok a Dóm tér csodái
Az árkádsor pillérei mind egyedi formavilágúak, nincs két egyforma. Az egyik csavart formájú téglaoszlopot a 30-as évek népi humora elnevezte adóprésnek. Más részletekben is sok ötlet és finom igényesség nyilvánul meg.
Az árkádok vasfoglalatú lámpatestei kivétel nélkül egyediek.
Hasonlóan mívesek a fa kapuzatok vasalatai, valamennyi önálló mintázatot követ.
A vármegyék címerei
A tervező Rerrich Béla az épületegyüttes első és második emeleti ablaksora közé kezdetben a történelmi Magyarország valamennyi homokkőből kifaragott címerét álmodta meg. Ez a koncepció a megvalósítás során módosult, csak azon vármegyék címerei kerültek ki a homlokzatra, amelyek a trianoni békediktátumot követően is egészében vagy legalább részben Magyarországon maradtak.
Az alkotói szándék szerint a hiányzó, azaz az elveszített területeket szimbolizáló címerek csak akkor kerültek az üresen hagyott helyükre, amikor azok visszatértek Magyarországhoz.
1939 júliusában a felvidéki és kárpátaljai területszerzések sikereit követően a szabadtéri játékok első napján helyezték el ünnepélyesen az akkor visszacsatolt vármegyék címereit, majd 1940-ben ezeket újabb észak-erdélyi címerekkel egészítették ki.
Az órajáték
Kezdetben a fogadalmi templom tornyába szerettek volna egy harangjátékot felszerelni mely beindította volna szemközti egyetemi épület kis erkélyére előjövő bábukat. Az elképzelések módosultak, végül Csúry Ferenc szegedi órásmester terve valósult meg a kémiai intézet homlokzatán.
A harangjátékot játszó órát huszonegy, egyenként 1,3 – 1,5 méteres, a középkori egyetemeket szimbolizáló figura járja körbe: Kulai Ferenc szegedi faszobrász megformázta többek között a rektor, a négy dékán, tizenkét hallgató és egy pedellus figuráját.
A teljesen egyedi gongrudas megoldással olyan hangzást értek el, mely betöltötte a teret, de mégsem zavarta az épületben folyó előadásokat.
A Nemzeti Emlékcsarnok
A párizsi Pantheon, a londoni Westminster apátság emlékműtára, a regensburgi Walhalla egyaránt mintául szolgált. A tervezéskor azért is írták elő kötelező elemként az árkádos formát, hogy a nemzet legnagyobb tudósai, államférfiai számára országosan egyedülálló, új emlékhelyet alakítsanak ki.
A szoborcsarnok létesítése egyúttal vonzó látványosságként alkalmasnak látszott arra, hogy bekapcsolja a teret a városi élet körforgásába. Az új alkotásokra szóló megbízásokban megkövetelték, hogy minden emlékmű más-más kivitelezésű legyen, egyúttal hangulatával idézze a megformált személyiség korát, melyben élt és alkotott.
Mint Rerrich Béla fogalmazott: „Ha a nagy nemzetek ily hálával, gonddal és szeretettel őrzik meg nagyjaik emlékét, mennyivel inkább kell a mi kicsiny, sors verte hazánknak kifejeznie örök háláját a magyar föld nagyjai iránt is.”
A Trianon kapu
A püspöki palota mai Aradi vértanúk tere felé néző oldalában az árkádok gyalogátjáróját lezárni képes vaskapu nyitva van a sétálók,
látogatók számára, Rerrich szavaival, „hogy az árkádok alatt átmehessen, de minden év egyik napján, a trianoni béke aláírásának napján mindég zárva lesz.”
Rövid, korántsem teljes felsorolásunkkal kívántuk érzékeltetni, hogy Dóm terünk annyi olyan alkotói értéket rejt, mintha évszázadok töretlen építőmunkája hozta volna létre. Méltón kerül be Magyarország nemzeti emlékhelyeinek impozáns sorába.
