Mozititkok 1956 őszén: Mit vetítettek Szeged forradalmi éjszakáin?

1956 őszén a mozi mint kulturális tükör különösen fontos szerepet játszott Szegeden és Csongrád-Csanád vármegyében is, amelynek központja politikailag és kulturálisan élesen megmozdult a forradalom előestéjén. A moziműsor  és az akkor zajló filmpolitika az állami irányítás és a társadalmi igények feszültségét mutatta meg, különösen a szovjet és nyugati importfilmek viszonyában.

A mártír város és a mozi: Szeged 1956-ban

Szeged a forradalom kitörésének egyik bölcsője volt, hiszen az itt alapított Magyar Egyetemisták és Főiskolások Szövetsége (MEFESZ) gyújtotta meg az országos változások lángját. A helyi mozihálózat is megújult: 1956 szeptemberében nyitotta meg kapuit az Építők Művelődési Otthona moziként, ami később Dugonics Mozi néven vált ismertté. Szeged így saját kulturális térrel járult hozzá a forradalom hangulatához, noha a szegedi moziműsorról az 1956. október 23. és november 4. közötti időszakban nincs pontos adat.

A mozi kínálatának kettőssége a forradalom előtti napokban

Budapesti források szerint 1956. október 22–24. között a moziműsor úgy próbálta egyensúlyozni a politikai elvárásokat, hogy a vetített filmek körülbelül 24%-a szovjet eredetű volt, míg a többség apolitikus nyugati kaland- és vígjáték. 

Ezt a kettősséget a Rákosi-korszak kulturális kompromisszumaként értékelhetjük, amely Szegeden is visszatükröződött.

Mit vetítettek akkoriban?

Többek között olyan jelentős magyar filmek kaptak szerepet, mint Fábri Zoltán híres műve, a "Körhinta", amely a parasztság életét mutatta be a korszak szociális kérdéseivel átszőve. 

Szegeden természetesen a helyi mozik is vetítettek hasonló, kulturálisan jelentős filmeket, melyek a helyi közönség igényeit és a forradalom előtti társadalmi hangulatot tükrözték.

Mozik és forradalmi zűrzavar Szegeden és környékén

A mozik az 1956-os forradalom alatt bezártak, és a kulturális intézmények komoly károkat szenvedtek, például a budapesti Vörös Csillag mozi bejárata is megsemmisült, melyről egy megmaradt plakáton a forradalom előtti francia film hirdetése volt olvasható. Szegeden a moziműsor kiesése részben a helyi média forradalmi fókusza miatt is fennállt, hiszen a Délmagyarország és más lapok inkább a tiltakozásokról és szervezkedésekről számoltak be, elhagyva a kulturális programokat.

Az ideológiai fordulat novemberben: nyugati filmek térnyerése

1956 november végén a mozik újranyitásakor a műsorpolitika radikálisan változott: a szovjet filmek helyét nagy részben nyugati, elsősorban francia, olasz és angol könnyed filmek vették át. Ez a kulturális pragmatizmus a társadalmi feszültségek csökkentését, a normalitás érzetének visszaállítását szolgálta, s jól illeszkedett a szegedi és vidéki közönség igényeihez, akik a forradalom leverésével vágytak az elterelő, apolitikus szórakozásra.