Biszku-per - Földváryné Kiss Réka: a per a pártállamról is ítéletet mond

Amikor Biszku Béláról beszélünk, tulajdonképpen a pártállamról beszélünk - jelentette ki az M1 aktuális csatornán péntek este a Nemzeti Emlékezet Bizottságának elnöke.

Földváryné Kiss Réka

emlékeztetett: az 1990-ben demokratikusan megválasztott parlament egyik első döntése az volt, hogy 1956-ot "a szabad Magyarország szimbolikus és történelmi alapjának" nyilvánította, így felmerül a kérdés, "mit tudunk kezdeni a pártállami diktatúrával, jogállami keretek között mit tud kezdeni a társadalom, mit tud kezdeni a jogalkalmazó". Azzal kapcsolatban, hogy a forradalom mind kevesebb szereplője van már életben, azt mondta: a bírósági ítéletektől függetlenül a társadalomnak és a történészeknek mindenképpen újra és újra ki kell mondaniuk, hogy a Kádár János irányította pártvezetésnek, abban

Biszku Bélának

is, "megkérdőjelezhetetlen személyes felelőssége van a megtorlásokban". Utalva arra, hogy Nagy Imre miniszterelnök és társai kivégzése idején Biszku Béla párttisztsége mellett belügyminiszter is volt, Földváryné Kiss Réka jelezte: június 16-án, a kivégzések évfordulóján a megtorlásokról nagyszabású konferenciát rendeznek. A Fővárosi Ítélőtábla hétfőn hatályon kívül helyezte az elsőfokú ítéletet és új eljárásra utasított másodfokú végzésével az 1956 utáni megtorlások miatt háborús bűntettel megvádolt kilencvennégy éves Biszku Béla ügyében. A másodfokú bíróság kimondta: az elsőfokú döntés, amely öt és fél évnyi szabadságvesztéssel sújtotta nem jogerősen Biszku Bélát, annyira megalapozatlan, hogy arra érdemi másodfokú határozatot nem lehet építeni. A törvényszék nem tett eleget ügyfelderítési és indoklási kötelezettségének, de különösen a bizonyítás hibái miatt elkerülhetetlen új elsőfokú eljárás lefolytatása, amelyre egy másik bírói tanácsot kell kijelölni - határozott a tábla.

Filó Mihály

büntetőjogász az M1 aktuális csatorna kedd reggeli műsorában arról beszélt: nem szokványos büntetőper a háborús bűntettel megvádolt Biszku Béla ügye, az államapparátus több mint ötven évvel ezelőtti működését is számba kell venni a bizonyítékok figyelembevételénél. Csütörtökön ugyancsak az M1 aktuális csatornán

Katona Gábor

jogi főosztályvezető azt emelte ki, a Nemzeti Emlékezet Bizottsága rendkívül fontosnak tartja, hogy a kommunista korszakkal kapcsolatban az áldozatok és az elkövetők esetében is megtörténjen a teljes körű igazságtétel, ennek érdekében jogalkotási javaslatokat dolgoztak ki, s ennek során figyelembe vették a Biszku-per tapasztalatait is. Kiemelte: lengyel példára lehetővé tennék, hogy akár elhunyt elkövetővel szemben is lefolytatható legyen a büntetőeljárás. Kétféle koncepciójuk készült: az egyik elsősorban a nyomozati szakban, a gyanúsításig, a másik viszont egészen az elítélésig tenné lehetővé az eljárás folytatását - mondta.