A nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony egyes kérdései a Szent Ágota Gyermekvédelmi Szolgáltatónál


A Szent Ágota Gyermekvédelmi Szolgáltató, mint a Szeged-Csanádi Egyházmegye fenntartása alatt lévő intézmény, több nevelőszülői hálózatot működtet országos tevékenységi területen. A nevelőszülői foglalkoztatást érintő racionális változások 2014. január első napjától léptek hatályba.
A kormánynak a jogszabályok módosításával az volt a célja, hogy a nevelőszülői tevékenységet szakmai megbecsülésen túl megfelelő mértékű anyagi megbecsülés is kísérje – nyilatkozta
Kothencz János
, a Szent Ágota Gyermekvédelmi Szolgáltató főigazgatója. Ennek eredményeként a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonnyal rendelkező érintett személyek jogosultak lettek táppénzre, betegszabadságra, szabadságra, végkielégítésre. A várható nyugdíjak számításánál a nevelőszülőként eltöltött idő szolgálati időnek minősül. 2013. évben a változások előkészítő munkálatait az Emberi Erőforrások Minisztériuma szimbiózisban végezte a Nemzetgazdasági Minisztériummal, valamint – folyamatos egyeztetés keretében – bevonta az állami, egyházi és nem állami fenntartókat is. A kormány olyan gazdaságpolitikai környezetben hozta meg ezt a pozitív döntést finanszírozási forrásteremtéssel együtt, amellyel – a társadalmi kohézió keretein belül – a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyt a foglalkoztatás-bővítés körébe emelte.
A nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony létrejötte
A nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony egyrészről a működtető, másrészről a nevelőszülő között az ideiglenes hatállyal elhelyezett vagy nevelésbe vett gyermek otthont nyújtó ellátásának biztosítása céljából kötött írásbeli keret-megállapodás alapján létrejövő foglalkoztatási jogviszony. A nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyra a Munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvényt akkor kell alkalmazni, ha azt a Gyvt. előírja. A jogviszony e keret-megállapodás alapján attól az időponttól jön létre, amelytől kezdve az illetékes gyámhatóság a határozatában a gyermek gondozási helyeként a nevelőszülő háztartását határozta meg. A nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony határozatlan időre jön létre. Kivételesen – helyettesítés vagy egyéb ok esetén – jogviszony határozott időre is létesíthető.
A nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban végzett tevékenység díjazása
A nevelőszülőt tevékenységéért, feladatai ellátásáért a foglalkoztatási jogviszony fennállásának időtartama alatt díjazás illeti meg. Ez a díjazás alapdíjból, kiegészítő díjból és többletdíjból áll annak megfelelően, hogy a nála elhelyezett gyermekek, fiatal felnőttek létszáma és szükséglete milyen típusú. A nevelőszülőt a jogviszony fennállása alatt alapdíjként havonta legalább a minimálbér 30 %-a illeti meg. A nevelőszülőt – az alapdíjon felül – minden egyes nála elhelyezett gyermek, fiatal felnőtt után kiegészítő díjként havonta legalább a minimálbér 20 %-a illeti meg. A nevelőszülőt – az alap- és kiegészítő díjon felül – minden egyes nála elhelyezett speciális vagy különleges ellátási szükségletű gyermek után többletdíjként havonta legalább a minimálbér 5 %-a illeti meg. A nevelőszülőt kizárólag az alapdíj illeti meg a gyermek, fiatal felnőtt kollégiumi elhelyezésének időtartamára. Ha a gyermek, fiatal felnőtt – a tanítás nélküli pihenőnapok kivételével – betegség vagy egyéb ok miatt nem a kollégiumban, diákotthonban, hanem a nevelőszülő háztartásában tartózkodik, a nevelőszülő az alapdíjon felül kiegészítő díjra, valamint a speciális vagy különleges szükségletű gyermek után többletdíjra is jogosult. A nevelőszülőt az ideiglenes hatállyal elhelyezett, a nevelésbe vett gyermek, valamint a fiatal felnőtt ellátására nevelési díj illeti meg. A nevelési díj legalacsonyabb összege gyermekenként, fiatal felnőttenként az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 120 %-a. A nevelési díj az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 140 %-a, ha a nevelt gyermek tartósan beteg, fogyatékos, vagy három éven aluli. A nevelési díj a gyermek, fiatal felnőtt élelmezésére, ruházkodására, tanulmányaival kapcsolatos eszközökre, munkavégzéséhez szükséges egyéb eszközökre, zsebpénzre, egészségügyi ellátásra fordítható a nevelőszülőt megillető családi pótlékkal együtt. A nevelőszülő a nevelési díj mellett külön ellátmányban is részesül a gyermek, fiatal felnőtt élelmezésének és a lakásfenntartás költségeinek kiegészítésére. Az ellátmány éves összege nem lehet kevesebb gyermekenként, fiatal felnőttenként az éves nevelési díj 25 %-ánál.

Kothencz János
, a Szent Ágota Gyermekvédelmi Szolgáltató főigazgatója különösen fontos eredményként fogalmazta meg, hogy az országban tevékenykedő nevelőszülők 18 %-a a Szent Ágota Gyermekvédelmi Szolgáltatóval, mint működtetővel áll jogviszonyban. A díjazásban bekövetkezett változásoknak köszönhetően vannak olyan nevelőszülők, akiknek a jövedelme akár kétszeresére is emelkedett a tavalyi évhez képest, amely a családi adókedvezmény módosításának is köszönhető.
Munkaidő, szabadság
A nevelőszülő feladatainak és idejének beosztását a gyermeknevelés követelményeinek megfelelően maga határozza meg. Az öt, vagy annál több gyermeket nevelő nevelőszülőt minden naptári negyedévben legalább 2, legfeljebb 7 nap szabadság illeti meg. A működtető és a nevelőszülő megállapodnak a nevelőszülő szabadságának kiadásáról, és a nevelőszülő helyettesítéséről. A szabadság időtartamára a működtető a szabadságot megelőző utolsó olyan hónapra járó nevelőszülői díj arányos részét fizeti ki a nevelőszülőnek, amelyben a nevelőszülőnél gyermeket, fiatal felnőttet helyeztek el.
A nevelőszülői jogviszony megszűnése, megszüntetése
A nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony megszüntethető a felek közös megegyezésével, felmondással vagy azonnali hatályú felmondással. A nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony megszűnik – többek között – a működtető jogutód nélküli megszűnésével, határozott idő lejártával, vagy ha a nevelőszülő gondozásából valamennyi gyermek, fiatal felnőtt kikerült, és a gyámhatóság az ezt követő három hónapon belül újabb gyermeket, fiatal felnőttet nem helyezett el a gondozásában.
Rehabilitációs ellátás, terhességi-gyermekágyi segély, GYED, GYET, GYES a nevelőszülői foglalkoztatás fennállása alatt
A rehabilitációs ellátás nem szűnik meg és nem is szünetel a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyra való tekintettel, hiszen e tevékenység a foglalkoztatási törvény vonatkozásában nem minősül kereső tevékenységnek, így a nevelőszülő egyidejűleg jogosult a nevelőszülői díjra, és a rehabilitációs pénzbeli ellátásra is. A nevelőszülő jogosult a terhességi-gyermekágyi segélyre, GYED-re, GYET-re és GYES-re a saját gyermeke után. Kothencz János főigazgató szerint a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony bevezetését, mely teljesen új alapokra helyezte a nevelőszülők feladatellátásáért járó díjazást, a gyermekvédelmi szakellátásban résztvevő szociális szereplők pozitívan értékelték, a változások hatására a nevelőszülő családok megerősítésre kerültek, szakmai megbecsülésük és anyagi biztonságuk nőtt. A kormány a fenti intézkedéssorozattal a nevelőszülőket teljes jogú munkaerőpiaci szereplőkké emelte.