Kész átverés show Szegeden? – városházi botrányleltárt készítettek a civilek

Botka László kettős mércéjéről, Szeged gazdasági iránytalanságáról, a helyi nagyberuházások anomáliáiról és a változást kívánó erők összefogásának szükségességéről beszélt a SZEGEDma.hu-nak Beck Gábor, a közéleti kérdésekben egyik legaktívabb és véleményét legmarkánsabban artikuláló civil szerveződés, a Civil Városi Unió titkára.

- 2015 első hónapjai számos ügyben komoly politikai vitát hoztak Szegeden, ráadásul a szocialista polgármester és a hozzá hű közgyűlési többség nemcsak az ellenzékkel került összetűzésbe, de több kérdésben (különböző nagyberuházások kifizetetlen alvállalkozói, Óvodák Igazgatósága új igazgatója, szőregi gyermekorvosi körzet bezárása stb.) látható törésvonalak alakultak ki a városháza és a civilek, illetve szakmai szervezetek között is. Mindezek tükrében mi a véleménye a Civil Városi Uniónak Botka László vezetési módszereiről, demokrácia-felfogásáról?

- Az utóbbi néhány közgyűlés eseményei jól mutatják, hogy

Botka László

polgármesterként pontosan ugyanazokat a módszereket alkalmazza, melyeket országosan, a kormányzatot és a jobboldalt érintően kőkeményen ostoroz!

, hogy az Óvodák Igazgatóságának élére annak ellenére nevezte ki a korábbi SZDSZ-es képviselő

Bartáné Tóth Mária Magdolnát

, hogy az érintett szakmai testületekben az eddigi igazgatót másfélszer többen támogatták.

a személyes érintettség kapcsán pedig megteremtette a lehetőséget arra, hogy az ülésvezető „one man show-vá” silányítsa a város amúgy első számú demokratikus szervének, a képviselő-testületnek a működését. Ehhez tartozik még: a városházi működés nyilvánosságbiztosítása is katasztrofális abban a tekintetben, hogy a közgyűlési, bizottsági anyagokat úgy elrejtik az interneten, hogy azokat az átlagembernek szinte esélye sincs megtalálni. Ráadásul komoly kérdőjeleket vet fel a Civil Városi Unió szerint, hogy Botka László megosztó tevékenységéhez a megyei napilap is asszisztál. Több olyan kiemelt ügyet is említhetnék, melyet nem kezeltek súlyának megfelelően: ilyen például a trolibotrány vagy a Tisza Lajos Közéleti Egyesület népszavazási kezdeményezése. Egyértelmű a személyes, akár rokoni kapcsolatokban is kifejeződő szoros összefonódás a városháza és a napilap között – hadd tegyem rögtön hozzá, nekünk nem azzal van bajunk, ha egy médium elkötelezi magát valamerre, ugyanakkor fenntartjuk, hogy mindez nem gátolhatja a lakosság normális tájékoztatását. A jelenlegi helyzet viszont egyértelműen hozzájárul ahhoz, hogy a szegediek jó részének fogalma sincs róla, pontosan mi történik a városban.

- A Tisza Lajos Közéleti Egyesület ön által is említett helyi népszavazási kezdeményezését úgy indokolta portálunknak, arra akarják sarkallni végre a várost, hogy a bevételi oldalt ne a lakossági sarccal növelje. Ha a Helyi Választási Iroda zöld lámpát ad a támogató aláírások gyűjtésére, a civil egyesület olyan kérdésekről konzultálna a lakossággal, mint helyi tömegközlekedési és parkolási tarifák, az önkormányzati lakások, illetve üzlethelyiségek bérleti díjainak minimum 30 százalékos csökkentése. Hogyan áll ehhez az akcióhoz a Civil Városi Unió?

- A CVU konzultatív módon részt vett

előkészítésében, és teljes mellszélességgel a kezdeményezés mellett áll. Tesszük ezt azért is, mert úgy látjuk, a helyi ellenzéktől semmiféle érdemi ráhatás nem várható el. Bízunk benne, hogy ez az akció mindenféleképpen figyelemfelhívó jelentőségű lesz, és elgondolkodtatja a szegedieket arról, milyen viszonyok között élnek. Hiszen nem csak ebben az esztendőben drágult brutális mértékben a tömegközlekedés vagy a parkolás. Botka László helyi gazdaságpolitikája abban merül ki, hogy 13 éve csakis áremelésekben tud gondolkodni, hogy mást ne mondjunk, a lakásbérleti díjak ez idő alatt 303(!) százalékkal emelkedtek. Az már kevésbé érdekli a városvezetést, hogy ezek az ügyletek általában visszafelé szoktak elsülni, tehát a bérletek drágítása azonnali utasszám-csökkenést eredményez, így a bevételnövelő hatás egyáltalán nem garantált, az emberek sarcolása ily módon akár öncélúvá is válhat. A parkolás kérdése pedig rendkívül kaotikus. 2014-ig több mint 500 parkolóhely szűnt meg Szegeden, ezért inkább azt kellett volna alaposan átgondolni, hogy a közlekedési átalakítások ne menjenek ezek rovására. Ráadásul mivel egy parkolóhely évente mintegy 400 ezer forint bevételt biztosít, minden esztendőben körülbelül 200 millió forinttól esett, esik el az önkormányzat. Soroljam, milyen célokra lehetne költeni ezt a pénzt, ha befolyna a városi kasszába?

- A kérdés nyilván költői, viszont ahogy előző válaszában is tette, többször mondtak már kritikát Szeged költségvetéséről, gazdasági irány(talanság)áról. Hogyan értékelnék most a 2015. évi büdzsét?

- Ez a költségvetés – ahogy a korábbiak – számos sebből vérzik. Botka László az év elején több alkalommal is azt nyilatkozta, hogy 5-600 millió forinttal csökkentik az önkormányzati cégek támogatását, ezzel szemben jó néhány társaság eleve több pénzt kapott, mint az előző esztendőkben (például a Szegedi Közlekedési Kft. 12, a Környezetgazdálkodási Kft. 79, a Sport és Fürdők Kft. 31 millióval), nem beszélve arról, hogy a legutóbbi közgyűlésen 68 milliónyi pluszforrással „segítették” meg az SZKT-t, az IH-t és a Sport és Fürdők Kft.-t. Ugyanígy nagy átverés számos költségvetési alap létrehozása is, ahogy erre legutóbb az LMP-s

Szentistványi István

is utalt. Igaza van abban, hogy az antiszegregációs alapot egy apró kivételtől eltekintve évek óta nem használják fel antiszegregációs célokra. Ugyanígy hiába léteznek elvileg több százmilliós lakásalapok,

Beszélhetünk persze az útalapról is, hiszen ennek a százmilliós nagyságrendű keretnek is

Egészen pontosan az történik, hogy a polgármester előterjesztésére képeznek bizonyos kereteket, majd az azokhoz rendelt pénzt „lenyelik”, ezt követően elköltik, amire akarják... Az egyébként horrorisztikus tervezési költségeket is teljességgel átláthatatlannak tartja a Civil Városi Unió. Erre is egy példa: a Szeged és Hódmezővásárhely közötti tramtrain megvalósítási tanulmányát a városháza egyik kedvenc vége potom 164,5 millió forintért készítette el. Ennyi pénzből összesen arra az eredményre jutottak, hogy Szeged és Vásárhely tekintetében naponta 8 ezer, Szeged és Algyő vonatkozásában 7 ezer utazás történik. Arról már nem szól a fáma, hogy mivel történik ez, kerékpárral, autóval vagy repülővel, illetve egy-egy személy hányszor ment be Szegedre. Szintén figyelmen kívül hagyták, hogy Algyő központjától 4 kilométerre található a vasútállomás, ami Szegedre menet gyakorlatilag félútnak tekinthető. Mégis azt a következtetést vonták le a tanulmány készítői, hogy tömegesen fognak utazni a tramtrainen. A CVU egyébként arra is kíváncsi, egyáltalán miért lesz jó ez a fejlesztés Szegednek, mivel is gazdagodik majd a megyeszékhely. Vannak ugyanis villamosvonalaink, ezeket nem érinti a beruházás, elővárosi vonat is működik, és gazdaságfejlesztési haszonnal sem kecsegtet a tramtrain. Tulajdonképpen Vásárhely kap majd egy városi villamosvonalat a fejlesztéssel, ami nagyszerű dolog, csak nem Szegednek...

- Ha már közlekedés, az elmúlt hetekben ismét robbant Szegeden a trolibomba: a jól értesültek sokat sejtetően „rázós ügyként” beszélnek arról, hogy immár lassan egy hónapja nem közlekednek a 2009/10-es tenderen beszerzett új piros trolik. A SZEGEDma.hu is úgy tudja, ez a történet még a polgármesternél is „alaposan kiverte a biztosítékot”, aminek hangot is adott „házon belül”. Az SZKT közleményeiben napról napra garanciális vizsgálatokat, javítást emleget. Botka László pedig hárítja a felelősséget, a május 8-i közgyűlésen úgy fogalmazott, nem az önkormányzat szerezte be ezeket a trolikat, hanem egy független bírálóbizottság, melyben az EU is képviseltette magát. A Civil Városi Unió korábban többször, több szempontból bírálta a trolitendert, most igazolva látják álláspontjukat?

- Abszolút mértékben! Nemcsak arra utaltunk már, hogy

, hiszen – Budapesthez viszonyítva – méregdrágán vásárolt trolikat, de a beszerzés módját, módszereit is erősen vitatjuk. Arról meg jobb nem is beszélni, kitől vagy mitől volt „független” ez a bírálóbizottság, mindenesetre nevetséges, hogy a polgármester ezzel igyekszik most takarózni. A CVU továbbra is tudni szeretné hogyan lehetett a város számára ilyen hátrányos közbeszerzést kiírni, ki vezette a közbeszerzési tárgyalásokat, és miért választotta a városvezetés a legdrágább megoldást. Ezekre a kérdéseinkre évek óta nem kapunk érdemi, megnyugtató válaszokat – nyilván nem véletlenül…

- Számos egyéb fejlesztés kapcsán is vakarhatják a fejüket a városházán: nemcsak a trolikat kell szervizelni, hanem például a két éve felavatott Dugonics téren is „garanciális felújítási munkák” kezdődtek a napokban...

- A Botka László idejében megvalósított beruházások több mint 90 százaléka vagy csúszott, vagy rossz minőségben készült el, vagy garanciális problémákkal volt terhelt. Ilyen volt a Kossuth Lajos sugárúti villamospálya, a Rókusi körúti nagy körforgalom, a Gutenberg utca, újabban pedig valóban

Információnk szerint folyamatban van egy átfogó vizsgálat. Az már annál a bizonyos hatalmas esőzésénél látszott, hogy az esővíz-elvezetést elméretezték, de a nem lennénk meglepődve, ha a közeljövőben más, súlyos gondok is napvilágra kerülnének.

- Súlyos gondok merültek fel a Szegedi Hőszolgáltató működések kapcsán is, a város fizetőképtelenségre hivatkozva felszámolási eljárást kezdeményezett a társaság ellen, a távhőszolgáltatást pedig az IKV Zrt. vette át az energiahivatal határozata alapján. Önök hogyan ítélik meg ezt a kérdést?

- Botrányos, hogy Botka Lászlóék ehhez az ügyhöz hozzáállnak! Egyrészt rendelkezésünkre áll az Állami Számvevőszék jelentése a 2008–2012 közötti időszakról, melyből kiderül, a cég folyamatosan jelezte nehézségeit a városnak, a városháza pedig egész egyszerűen elengedte a hőszolgáltató kezét, azaz a CVU szerint tudatosan hagyta bedőlni ezt a társaságot. Nem igazak a polgármester szavai, amikor arról beszél, hogy a város nem tehetett semmit, csak annyit, hogy elfogadta: az energiahivatal kijelölte a távhőszolgáltatásra az IKV-t. A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal 4034/2015. számú határozatából idéznénk: 2015. február 19-i levelében az „

Önkormányzat

is fenntarthatatlannak tekintette az 51%-ban tulajdonában lévő Engedélyes (Szegedi Hőszolgáltató Kft. - a szerk) működését, és egyúttal

kérte, hogy a Hivatal vizsgálja meg, hogy az Engedélyes magatartása és helyzete nem alapozza-e meg engedélyei visszavonását,

illetve amennyiben a Hivatal az engedélyek visszavonásáról döntene, akkor a távhőszolgáltatásra a Kijelölt Engedélyest (IKV Zrt. - a szerk.) jelölje ki.” Illetve az „Önkormányzat a Hivatalt 2015. március 26. napján kelt levelében újfent megkereste, melyben

ismételten az Engedélyes engedélyének visszavonására vonatozó hivatali vizsgálatot kezdeményezett

, illetve megismételte, hogy az Önkormányzat számára a Kijelölt Engedélyesen keresztül rendelkezésre áll a távhőellátás gyakorlásához szükséges közműrendszer.” Véleményünk szerint egyértelműen látszik, hogy maga az önkormányzat kezdeményezte Szehő engedélye megvonására irányuló energiahivatali vizsgálatot, illetve az IKV Zrt. kijelölését, és nem is egy, hanem két alkalommal, ebben a történetben pedig ez a kulcskérdés.

- Vádemelés történt emellett a Szeviép Zrt. vezetőinek ügyében; közismert: számos, szegedi, illetve Szeged környéki nagyberuházás kapcsán maradt adós az alvállalkozóknak az építőipari cég, tartozásállománya sok milliárd forintra rúg. A városháza ez ügyben is hárítja a felelősséget, pedig a károsultak képviselője, Szabó Bálint ügyvéd nem egy alkalommal kereste meg petícióval Botka Lászlót…

- Messzire vezetnek a szálai, és még érdekesebbek az egyéb összefüggései. Botka László azt ismételgeti, a polgármester vagy az önkormányzat nem állt közvetlen kapcsolatban a Szeviéppel. Ez lehetséges, de a Szeged Pólus Nonprofit Kft. mint százszázalékos önkormányzati cég igen, szinte valamennyi, a Pólus által koordinált nagyberuházásban ilyen vagy olyan módon érdekelt volt ez a cégcsoport, mely sokmilliárdnyi kifizetetlen adósságot halmozott fel az alvállalkozók kárára. Ezzel kapcsolatban hadd jegyezzem meg, a Mars téri kereskedők hosszú évek pereskedése után nemrégiben jogerőre emelkedett a bírsági határozat, melynek értelmében a Szegedi Vásár és Piac Kft.-nek ki kell adnia minden, a piacberuházásra vonatkozó szerződést. Tudni kell azonban, hogy a fejlesztés jelentősebb része a Pólushoz kötődött, így kérdéses, vajon azokat az anyagokat is kiadják-e. Mindenesetre a CVU precedensértékűnek tekinti ezt a döntést, és megkereséssel fog élni a Szeged Pólus Nonprofit Kft. felé, hogy tegye nyilvánossá az utóbbi évek összes szegedi nagyberuházásának valamennyi szerződését!

- A Napfényfürdő-beruházásban is érintett volt a Szeviép, és ott is számos alvállalkozó maradt kifizetetlenül. Ugyanakkor lassan aktuálissá válik az önkormányzat és a társtulajdonos Hunguest Hotels Zrt. együttműködési megállapodásának értelmében a város 80 százalékos üzletrészének értékesítése. Ennek veszélyeire is felhívta már a figyelmet a CVU. Most, 2015-ben mennyire látják aggasztónak az ügyletet?

- Nagyon is! 2015-ben megpályáztatják majd az önkormányzat üzletrészét, ami jó néhány kérdést felvet. Egyrészt nem igazán látszik, kit terhel a néhány éves 4-500 milliós forintos működési hiány, mert a kontraktus utalást tesz arra, hogy nem fizet az önkormányzat, ám akad olyan rész is, hogy majd a vásárlási árba bele kell számítani a társtulajdonos elismert kiadásait. Előre jelezzük, a CVU szerint ennek a történetnek az lesz a vége, hogy a társtulajdonos elővásárlási jogát érvényesítve alapáron elviszi majd a gigafürdőt benne a korábbi 300 milliós városi beruházással. Ne legyen igazunk, de tartunk tőle, hogy maximum 1,5 milliárdért jutnak majd hozzá ehhez a többmilliárdos komplexumhoz, sőt, ez az összeg akár az elmúlt években felmerülő egyéb kiadásokkal is csökkenhet, miközben a fürdő kikerül az önkormányzat fennhatósága alól. Hol itt a szegediek érdeke?

- És hol vannak a Botka László kampányában beígért fejlesztések? – folytathatnánk mi is egy kérdéssel a szegediek érdekeit illetően. Hiszen a hetekben kiderült, hiába a 34 milliárdos dedikált forrás, a sokadik hitegetés ellenére sem épül egyelőre harmadik tiszai híd, modern fedett uszoda vagy intermodális közlekedési csomópont, és nem újul meg a Széchenyi tér sem...

- Ez összefügg azzal, amire a beszélgetés elején utaltam: több körülmény együttes hatásaként totálisan félrevezetett állapotban vannak a szegedi választók. Józan ésszel aligha gondolhatta bárki, hogy a jelen politikai helyzetben Botka László győzelme esetén be tudja tartani az ígéreteit – hiába az a bizonyos 34 milliárd forint dedikált fejlesztési forrás, a szocialista polgármester gúzsba kötve táncol. Nem lesz tehát sem híd, sem uszoda, maga Botka László is kénytelen volt elismerni, hogy még előkészületek sem zajlanak. A legnevetségesebb mégis a Széchenyi tér ön által is említett felújítási terve: a CVU egyáltalán nem sajnálja, hogy ez nem valósulhat meg. A belvárosi kereskedők és sokan mások értetlenül állnak az előtt, miért kellene bármit is felújítani azon a gyönyörű téren, miért kellene díszkövezni 4 milliárdért, hacsak nem valamiféle egyéb célokra történő pénzkimenekítést gondol az ember a történetbe... Teljesen felesleges erről a beruházásról még csak beszélni is, legfeljebb a veszélyes járdaszakaszokat lehetne rendbe tenni a téren.

- Elkészült viszont az utóbbi évek egyik legnagyobb beruházása, megújult a partfal, melyet május 21-én, Szeged Napja alkalmából avat fel a polgármester…

- Nem biztos, hogy ebben a formájában indokolt volt ez a beruházás, ráadásul az elkészült partfal köszönőviszonyban sincs a korábban közzétett látványtervekkel. Véleményünk szerint tulajdonképpen annyi történt, hogy becsomagolták a régi partfalat. Építettek ugyan egy vízzáró résfalat, ami szakmailag bizonyára szükséges, de a CVU fenntartja, erősen megkérdőjelezhető, mi került ebben a projektben 2,2 milliárd forintba.

- Milyen esélyeket lát arra, hogy a civil szervezetek felnyitják a szegediek többségének szemét?

- Csak abban az esetben lesz lehetőség változásra, ha valamennyi olyan erő összefog, mely nem ért egyet Botka László 13 éves tevékenységével, város- és gazdaságpolitikájával, demokrácia-felfogásával. Félre kell tenni minden zászlót, minden jelszót, folyamatosan, szisztematikusan kell dolgozni a nyilvánosság csatornáit is keresve, használva.