Magyar vállalkozók a titok nyomában: felzárkózni vagy átlépni az osztrák határt?

"Miért nem sztrájkol a magyar? Mert úgysem venné észre senki" - tartja a régi korokat idéző vicc. Ausztriában nem ismerik ezt a tréfát, eredményeiket tekintve mégsem állnak távol a humorba ágazott igazságtól. Osztrák szomszédaink már mindent megléptek, amelyekkel mi még csak most barátkozunk. Duális képzés, külföldről átcsábított befektetők, innovációs és gazdasági fellendülés. De miért jobbak nálunk?

Az Osztrák Nagykövetség Kereskedelmi Osztályának néhány héttel ezelőtti szegedi látogatásán fogalmazódott meg az ötlet, hogy Ausztria és Magyarország vállalkozói szférája, valamint a vállalkozókat képviselő helyi kamarák kölcsönösen megismerkedjenek egymás piaci helyzetével. Az osztrák nagykövetség ennek érdekében információs rendezvényt szervezett múlt héten a Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara falai között. Ausztria mint gazdasági székhely című konferencián mutatták be az országukat jellemző innovációs lehetőségeket, valamint a külföldi partnerek számára vonzó befektetési lehetőségeket. Bár Csongrád megye földrajzilag távol esik az osztrák határtól, azonban az infokommunikációs technológia lehetőségeivel ezek az akadályok is leküzdhetők. Nem lehetetlen, hogy egy megyei kis- és középvállalkozó osztrák befektetésben gondolkodjon, s szolgáltatásaival megcélozzon egy "távoli" piacot. Ehhez mindenekelőtt számolnia kell a távvezérlés, a magyartól eltérő helyi törvények, rendeletek és egyéb esetleges piaci buktatók lehetőségével is. "Nem vagyunk elég mobilak, aminek sok oka van, de én elsősorban abban látom, hogy kevés tapasztalattal rendelkezünk más országok szakmai és gazdasági adóismeretei terén. Ezeket mindenekelőtt meg kell tanulni, értelmezni, alkalmazkodni kell hozzájuk, hiszen a meglévő piaci viszonyok között kell működtetni a céget" - árulta el

Nemesi Pál

, a Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke arra a kérdésünkre, milyen a magyarok vállalkozási kedve a határainkon túl. De miért érné meg valakinek az Alföldről osztrák területen vállalkozást indítania?

Ahogy csatlakoztunk az Európai Unióhoz, úgy nyíltak meg a piaci lehetőségek is; mondhatni, közösségi tagország lettünk a nagy, európai piacon. A határtalan lehetőségek kezdetben mindenkit elszédítettek, ám a helyi kis- és középvállalkozóknak hamar rá kellett jönniük, hogy a már meglévő piaci versenybe minden előzetes ismeret nélkül nem lehet úgy becsöppenni, hogy hosszú távon életben is maradjon a cég. Nemesi úgy véli, egyre kisebb szakadék tátong köztünk és azok között az uniós tagállamokból érkező vállalkozók között, akik már generációk óta irányítják, örökítik át vállalkozásaikat, de még mindig csak a sarkukban kullogunk. A magyarok inkább külföldi munkavállalásban gondolkodnak, számos szakember Ausztriában találja meg a számításait, s nemcsak 1-2 évre költözik ki, hanem akár végleg le is települ.

Peter Löschl

, az ABA-Invest in Austria nemzetközi tanácsadója ezt a jelenséget egyszerűen azzal magyarázza, hogy országuk innovatív gazdasági székhely. Ausztria az a gazdasági értelemben vett határ, ami képes új perspektívákat nyitni a közép- és kelet-európai vállalkozóknak, hiszen az utóbbi 15 évben elérte, hogy ne csak az osztrák piac, hanem a nyugati régiók, sőt világmárkák is elérhetőek legyenek a befektetők számára. Példaként említette Ausztria húzóágazatát, a turizmust. Mintegy 60 millió vendégéjszakát regisztráltak tavaly, továbbá 28 százalékkal jobb az ipari helyzete, mint az USA-nak, Franciaországnak vagy az Egyesült Királyságnak. Felvilágosította a hallgatóságot, utóbbi mutató azért lehet különösen vonzó a potenciális befektetők előtt, mert ezzel képesek lettek az országot függetlenebb helyzetbe hozni a világgazdaságot érintő negatív változásoktól.

Peter Löschl felhívta a figyelmet arra is, Ausztria népessége egyedülálló módon növekszik az uniós országok között, melynek hátterében a migráció, sőt, az agyelszívás jelensége áll. Az ország ugyanis számos tehetséges fiatal tudós számára képes vonzó lehetőségeket nyújtani; a munkaalapú értékteremtést ezért felváltotta a tudásalapú. A jövő meghatározójának nevezte azt az innovációs erőt, amelynek segítségével a K+F tevékenységek az elmúlt 18 évben folyamatos emelkedést eredményeztek. Az okok az úgynevezett kompetenciaközpontokban keresendők: osztrák szomszédaink ugyanis nem klaszterekben gondolkodnak, hanem olyan komplexumokban, amelyek képesek az egyetemi fejlesztéseket a vállalkozások utcájába vinni. 50 ilyen részben állami fenntartású központ működik, például Burgenlandban, ahol motorok, kenőanyagok, művégtagok fejlesztésével foglalkoznak a tribológia tudománya köré építve. A magas munkabérek magas terheket rónak az államra - ismerte el

Berényi Ferenc

, az ABA-Invert in Ausztria konzulense, ám a magyar fizetésekhez viszonyítva akár háromszoros bérekből könnyebben gazdálkodik a munkavállaló. A 14. havi fizetés, a nyári szabadságpénz, a karácsonyi prémium mind olyan fontos elemek, amelyekkel motiváltabbá, produktívabbá teszik a dolgozókat. Ausztriában fejlett oktatási szisztéma szerint nevelik a gyerekeket, a nálunk még csak most bevezetett duális képzés az osztrákoknál már a szakképzések alapköve. Felsőoktatási intézményeik is erősségeikre építenek: összesen 33 részben állami, részben önköltséges egyetemük iparra és turizmusra szakosodott diplomásokat képez.

"Miért nem sztrájkol a magyar? Mert úgysem venné észre senki" - tartja a részi korokat idéző vicc. Ausztria jelenlegi helyzetére azonban tényleg igaz a tréfa, egy felmérés szerint 1000 emberből évente összesen 2 jut el odáig, hogy elégedetlenségét munkabeszüntetéssel fejezze ki. Nemesi Pál elnök szerint érdemes nyitott szemmel járni a fentebb említett és azokhoz hasonló jó gyakorlatok terén, ugyanis az innovációnak és a kutatásfejlesztésnek minél előbb be kell épülnie a gazdasági tevékenységek közé. "Aktuális magyarországi makrogazdasági kérdéseket igazolnak az osztrák példák, amelyeket most kívánunk bevezetni. A duális képzés nálunk már úgy működik, ahogyan majd mi is fenntartani szeretnénk, ehhez azonban az kell, hogy a vállalkozások szerepet vállaljanak a képzésben, oktatásban és maguk termeljék ki a jövő szakembereit."