Értelmiségiek a vidékért: Csoóri Sándor, Nikházy Gábor és Pozsgay Imre felhívása

A magyar vidék védelmében a gondolkodó-értelmiség szerepvállalására buzdít Csoóri Sándor, Nikházy Gábor és Pozsgay Imre.

"Próbára tevő idők köszöntenek ránk" - kezdték az aláírók az MTI-hez eljuttatott nyilatkozatukat. Mint folytatták: "nap mint nap arra ébredünk, hogy valami megváltozott és folyamatosan változik a világban. Az ország és a nemzet lassan a puszta fennmaradásáért küzd". Kiemelték: az értelmiség szerepe régen volt ennyire fontos, mint ezekben a "sorsfordító kemény időkben". "Meg kell menteni a magyar vidéket, vele együtt a magyar hagyományt, ugyanis ez a záloga a magyar értelmiség fennmaradásának is!" - szögezték le. "Azt tudjuk, hogy a magyar ugar sok esetben sietett a magyar nemzet, a magyar szellem megmentésére. Őrizte a nyelvet, a munka becsületét az évszázados hagyományokat. Illik, hogy a mai megváltozott időkben se feledje el a város gyökereit" - tették hozzá. Mint kiemelték: az értelmiség jelentős része ismeri a vidék kulturális, gazdasági életét és szerepét az aktuálpolitikában. Ugyanakkor megjegyezték azt is, hogy "gyakorlati kérdésekben" tanácsra szorul. Ennek a nemzetstratégiai rendszernek a kidolgozása a legkevesebb, amivel kötelességük hozzájárulni az új szerepbe került magyarság "újbóli helyzetbe hozásához". Az aláírók szerint a közelmúlt eseményei azt mutatják, hogy "magunkra maradtunk, ezért magunknak kell olyan feladatokat kitűzni és elvégezni, amelyek lehetőséget jelentenek kialakult helyzetünk megváltoztatásához". "Ezt az előttünk álló magasodó hegyet nem lehet megkerülni, de nekigyürkőzni és átjutni rajta történelmi feladatunk!" - fogalmaztak.

Csoóri Sándor

,

Nikházy Gábor

és

Pozsgay Imre

szerint az elnéptelenedett vidék munkába állítása, a termelés-termeltetés újraindítása és a magas hozzáadott értékű élelmiszerek előállításának ösztönzése most a legfontosabb feladat, de emellett történelmi szükségességé vált a kultúra újjáélesztése is - tették hozzá. "Hinnünk kell abban, hogy újra képesek leszünk ennek a feladatnak az ellátására, különben csak az önfeladás vagy a kínos vegetálás marad számunkra" - fogalmaztak nyilatkozatukban a közéleti személyiségek.

Pozsgay Imre: Magyarország tartalékai a vidékben vannak

Magyarország jelenlegi állapotában bizonyos területeken újjáépítésre szorul, az újjáépítés tartalékai pedig a vidékben vannak - mondta Pozsgay Imre egyetemi tanár, volt államminiszter az MTI-nek. Pozsgay Imre ismertetése szerint az Értelmiségiek a vidékért címmel Csoóri Sándor, Nikházy Gábor és általa közzétett felhívás lényege, hogy közös gondolkodásra és cselekvésre szólítsák fel a hazája iránt elkötelezett magyar értelmiséget. Pozsgay Imre kiemelte: Magyarország tartalékait "a vidéken veszteglő jó képességű emberek sokaságában látják, valamint a magyar földben, amelyben még a mostani termelési viszonyok mellett is óriási kihasználatlan lehetőségek vannak".

Széchenyi Istvánt

idézte, aki szerint két szuverén embertípus nőtt ki a történelem során Magyarországon, a magyar arisztokrata és a magyar paraszt, aki szuverén módon és saját elhatározása szerint tudja környezetét alakítani. "Nagy luxusnak" nevezte, hogy egy ilyen kis, 93 ezer négyzetkilométeres országban, mint Magyarország, ekkora szakadékok vannak a régiók között. Ebből a helyzetből azonban nem úgy kell kilépni, "hogy lerontjuk azok életszínvonalát, akiknek jól megy, hanem úgy, hogy fölemeljük azokat, akik lemaradtak - figyelmeztetett. "A hagyományban és az iskolában kell gondolkodnunk" - hangsúlyozta, hozzátéve, hogy bár az urbanizáció és a kényelmi berendezések meghonosítása a falvakban "rontott ezen a hagyományon", a magyar falu még ma is óriási tartalékokkal rendelkezik. A mostani felhívás utáni következő lépés elmondása szerint a budai Várban, a Magyarság Házában ősszel tartandó összejövetel lesz, amelyen a felhívás három aláírója és az általuk meghívott értelmiségiek vitatnák meg a szükséges lépéseket, majd ezt követné a konkrét cselekvési terv kidolgozása.