Az MNB a bankok vállalásait várja a bankadó csökkentése fejében

A jegybank két problémát lát abban, hogy a bankadó csökkentését a kormány az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bankkal (EBRD) kötött megállapodásnak megfelelően hajtja végre a jövő évtől - erről beszélt az M1 aktuális csatorna péntek reggeli adásában Nagy Márton, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) pénzügyi stabilitásért és hitelösztönzésért felelős ügyvezető igazgatója.

Az első az, hogy a bankadó csökkentése nincs hozzákötve a hitelezés élénkítéshez, miközben elvárható, hogy a könnyítés fejében a bankok növeljék hitelezési aktivitásukat a vállalati szegmensben. A jegybank azt szeretné látni, hogy - amint azt az Erste Bank megtette az EBRD-vel kötött megállapodásban - a többi bank is nyilatkozzon arról, hogyan képzeli a következő éveket, hogyan tud hozzátenni a gazdasági növekedéshez - mondta, hozzátéve: az MNB azt várja, hogy minden bank megtegye a vállalását. A jegybank a bankadó vetítési alapjában látja a másik problémát, amely a 2014-es mérlegfőösszeg lesz az eddigi 2009-es adóalap helyett.

Nagy Márton

kifejtette: egyes bankok szűkítették hitelezési aktivitásukat a két időpont között, és éppen ezek járnak jól a bankadó csökkentésével, hiszen nemcsak az adó kulcsa, hanem az adó alapja is csökken. Az MNB azt szeretné elérni, hogy a bankadó egyre inkább egy gazdasági növekedést segítő eszközzé váljon, és ne fiskális, adópolitikai eszköz legyen. A jegybank ügyvezető igazgatója megismételte azt a véleményét, hogy amely bank ténylegesen növeli hitelezési aktivitását, az nagyobb tehercsökkentésben részesüljön. Nagy Márton a Napi Gazdaság szerdai számában megjelent interjúban már a bankadó differenciált csökkentése mellett érvelt.

Lázár János

, Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtökön bejelentette: a kormány döntött arról, hogy az EBRD-vel kötött eredeti megállapodásnak megfelelően 2016-ban megkezdik a bankadó csökkentését, és a kabinet reményének adott hangot, hogy a pénzintézetek növelik a kihelyezett hiteleik nagyságrendjét. Az EBRD-vel februárban kötött megállapodás szerint a bankadó mértéke a mérlegfőösszeg 0,53 százalékáról 2016-tól 0,31 százalékára, csökken, és a kormány számításai szerint ezzel 60 milliárd forinttal kisebb bevételt jelent a költségvetésnek.