Kétes erkölcsű írók és véreskezű uralkodók a kulturális bizottság ülésén

A kulturális bizottság egy KDNP-s ellenszavazat mellett nem támogatta a Szegedi Ortutay Gyula Városi Kollégium átnevezését. Tóth Károly képviselő szerint a történelem szereplőit nem lehet feketén és fehéren megítélni, Ortutay Gyula életútja pedig összességében pozitív előjelű.

A Szegedi Ortutay Gyula Városi Kollégium

ült össze a Kulturális, Oktatási, Idegenforgalmi és Ifjúsági bizottság szerdán.

Ortutay Gyulával

foglalkoztunk már - a nemzetközileg is elismert szegedi néprajzkutató tudományos munkássága mellett lelkes támogatója és kiépítője volt a szovjet típusú, diktatórikus rendszernek, emiatt pedig a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (Klik) nem tartja szerencsésnek, hogy a Boldogasszony sugárúton lévő kollégium az ő nevét viseli.

Tömörkényről írta doktoriját és szerette a szabadtérit

A kollégium 1977-ben kezdte meg működését Csongrád Megyei Diákotthon néven. Ortutay Gyula néprajztudós nevét 1985-ben vette fel. 2007-ben Szeged Városi Kollégium néven valamennyi szegedi kollégiumot egy központi intézménybe vont össze Szeged város közgyűlése, melynek egyik tagintézménye lett az Ortutay Gyula Kollégium (a tagintézmény nevében megmaradt az "Ortutay Gyula" név). 2013 nyarán - a január 1-jei államosítást követően - nevezte át a miniszter Szegedi Ortutay Gyula Városi Kollégiumra. Az intézmény új neve a tervek szerint Szegedi Városi Kollégium lenne.

A Boldogasszony sugárúton található Szegedi Ortutay Gyula Városi Kollégium

Kodáné Lippai Szilvia

kollégiumi titkár levélben fordult a városhoz a névváltoztatással kapcsolatos véleményt kérve. Az önkormányzat mellett az intézmény alkalmazotti közössége, a diákönkormányzat, az iskolaszék/intézményi tanács, a szülői szervezet és a szakszervezet álláspontját is figyelembe kell venniük a névváltoztatás kapcsán - írta a levélben. A kulturális bizottság határozata értelmében tiltakozásukat kell kifejezniük a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ, valamint az Emberi Erőforrások Minisztériuma felé az átnevezés miatt. Javasolták továbbá az önkormányzatnak is, hogy határozottan fogalmazza meg egyet nem értését a Szegedi Ortutay Gyula Városi Kollégium nevének módosítása tárgyában. A város honlapján is megtekinthető

egyébként nem sok szó esik a néprajztudós politikai pályafutásáról és nézeteiről, elsősorban szegedi kötődését hangsúlyozzák: a rövid összefoglalóban szerepel, hogy

Tömörkény Istvánról

írta doktori értekezését, tagja volt a város irodalmi, művészeti és tudományos erőit tömörítő Dugonics Társaságnak és rendszeresen ellátogatott a szabadtéri játékok előadásaira.

'48-as megélhetési bevándorlók és kétes erkölcsű írók

Kardos János,

a Humán Közszolgáltatási Iroda Művelődési Osztályának osztályvezetője az ülésen hangsúlyozta: a Klik indoklása a Magyar Tudományos Akadémia álláspontjára alapoz, az MTA anyaga ugyanakkor nem tartalmaz Ortutay Gyula kapcsán semmi olyan megállapítást, amely nevét nemkívánatosnak nyilvánítaná.

Tóth Károly

(MSZP) szerint ezen indok önmagában felveti a kérdést, hogy a bizottságnak kell-e egyáltalán állást foglalnia az ügyben. A képviselő emlékeztetett, hogy Szegeden több utca is viseli Ortutay nevét, a vita előtt azonban senkinek eszébe sem jutott változtatni ezen.

"István királytól napjainkig nagyon kutakodni kellene a magyar történelemben az olyan személyiségekhez, akiknek a munkásságában semmi kifogásolnivaló sincsen" - vette át a szót Tóth Károly. A képviselő szerint

Szent István

államalapítóként vonult ugyan be a köztudatba, de emellett véreskezű uralkodó volt, ami

Hunyadi Mátyásról

is elmondható. Az 1848/49-es szabadságharc tábornokainak jelentős részét "megélhetési bevándorlóként" írta le a képviselő, illetve véleménye szerint

Móra Ferenc, Szabó Lőrinc

és

Ady Endre

erkölcsei is kifogásolhatóak. A huszadik századi jelentős történelmi személyiségek nagy többsége pedig elfogadta a zsidóellenes törvényeket, hazánk német-olasz orientációját és a második világháborúban való részvételt - vélekedett. "Helyesen akkor járhatunk el, ha komplex módon értékeljük a jelentős személyiségek munkásságát. Feketén vagy fehéren megítélni egy embert egyszerűen történelemhamisítás" - fejezte be okfejtését Tóth Károly, aki szerint Ortutay életútja összességében pozitív előjelű. Hozzátette: aki azonosulni tud azzal a névváltoztatási logikával, mely szerint pusztán politikai értékrend szerint dönthetünk valakinek a munkásságáról, az nem tekinthető értelmiséginek.

Hüvös László

(KDNP) szerint Ortutay tudományos érdemei elvitathatatlanok, mindazonáltal az ő három ciklusban ellátott minisztersége a hazai demokrácia felszámolásáról szólt, egy kommunista diktatúra kiszolgálójaként. "Diktatúra és diktatúra között nem tehetünk különbséget, sem a '45 előtti, sem az azt követő időszakban" - hangsúlyozta a képviselő, aki az átnevezés támogatását kérte a képviselőtársaktól.

Az alsóvárosiak szerették Tutust

Az alsóvárosi lakosok jó szívvel emlékeznek vissza Ortutayra annak néprajzkutató munkássága kapcsán,

Bálint Sándor

is csak "Tutusként" emlegette őt, mert sokat köszönhetett neki - mondta el

Révész Mihály

(MSZP). Hozzátette: elsősorban nem a kollégium nevével, hanem magával a kollégiumok rendszerével van baj, mert arra nem vonatkozott a kormány iskolákra vonatkozó államosítási törekvése. Hüvös szerint a baloldali politikusok kettős mércét alkalmaznak az iskolák államosításának ügyében, hisz a kormány esetében ostorozzák azt, amire Ortutay kapcsán egy erényként tekintenek.

Solymos László

alpolgármester szerint a KDNP-s politikus lojalitása érthető munkaadója álláspontjához, kérte azonban, hogy a Klik később sorra kerülő, szintén Szegedhez köthető magyar hírességek neveinek megítélése kapcsán ne támogassa feltétel nélkül a fentről érkező álláspontot. A bizottság végül hat igen, egy nem (Hüvös László) szavazat mellett támogatta az átnevezést ellenző határozatot.