Végveszélyben a szegedi papucs - bezárhat a Sallay cipészet

Több millió forintos tartozást halmozott fel a Sallay Cipő, amely utolsóként gyártja a város egyik jelképének is számító szegedi papucsot. Hogyha egy hónapon belül nem sikerül támogatókat találni, az egyedi lábbelikre szakosodott családi vállalkozás végleg bezárja kapuit, és Budapesten folytatja tovább. A cipészet a várostól is segítséget kért, hogy megmenthessék a valódi "szegedikumnak" számító papucsot, levelüket azonban válaszra sem méltatták.

A 2010-es Hungarikum Fesztiválon bemutatott, Guinness Rekordok Könyvébe is bejegyzett

kénytelen árusítani

Sallay Tibor

. Az egyedi lábbelik készítésére szakosodott cipészmester szegedi műhelyét a bezárás fenyegeti, miután közel hárommilliós tartozást halmozott fel az utóbbi időszakban. A rekorder papucs valószínűleg egy magánszemélyhez kerül majd, a tőle kapott pénz azonban csak ideig-óráig segítheti ki a

Egy hónap múlva lakat kerülhet az üzletre

"Az utóbbi két esztendőben drasztikusan visszaestek a megrendelések, így nem tudjuk tovább fenntartani ezt a családi vállalkozást. Hogyha nem történik valamiféle csoda, nagyjából egy hónap múlva be kell zárnunk a szegedi üzletet" - mondta el a SZEGEDma.hu kérdésére Sallay Tibor. A cipész szerint közel hárommillió forint tartozásuk van már az adóhivatal felé, szeretnének haladékot kérni a fizetésre, ehhez azonban az összeg harmadát elő kellene teremteni.

Sallay az utolsó szegedi papucsosként is emlegetett

Rátkai Sándortól

tanulhatta el a városunk egyik jelképének számító papucs hagyományos elkészítési módját. A Rátkai Sándor Közhasznú Alapítvány kérésére vállalta, hogy továbbviszi a mesterséget, illetve turistacsoportokat is fogad, akiknek bemutatja a hírös szegedi lábbelit. Turistaszezonban ez igen sok időt elvisz a munkájukból, ráadásul évről évre kevesebben keresik fel a Kiss Ernő utcában lévő műhelyt. "Sajnos a városunkba érkező vendégek nem nagyon hallanak rólunk, a múltkor egy információs pontnál kíváncsiságból megkérdeztük, hogy merre van a Sallay cipészet? A pult mögött csak vakarták a fejüket, majd azt mondták: volt, de már megszűnt" - magyarázta a mester.

Van, hogy hetekig egyetlen párt sem vásárolnak

Terveik szerint a szegedi üzlet bezárását követően Budapestre költözne a család, hogy ott indítson új üzletet - azonban már a szegedi papucs gyártása nélkül, abból ugyanis nem nagyon lehet megélni a cipészmester szerint. "A papucsok nyolcvan százaléka külföldi vevőnek megy, a hazai pénztárcák nagy részének talán kicsit terhes lehet ez az ár. Azonban mi sem adhatjuk olcsóbban, hiszen kézzel készített, egyedi termékekről van szó, melynek egyetlen darabján több mint tíz órát dolgozunk" - mondta Sallay Tibor. Megrendelés esetén a későbbiekben is készítenek majd szegedi papucsot, piaca azonban egyre kevésbé van, a cipész szerint sokszor hetekig egyetlen párt sem tudnak értékesíteni. Nem segít a cipészeten az sem, hogy más neveken olcsóbb, de gyengébb minőségben is árulják a szegedi papucsot, így sokan inkább abból választanak maguknak.

A finanszírozási gondokat látva Sallay a városhoz is fordult. "

Botka László

polgármesternek december 2-án küldtünk egy levelet, melyben leírtuk, hogy nem bírjuk már sokáig fenntartani az üzletet. Közöltük benne: hogyha segíteni nem is tudnak, akkor utánpótlást kellene keresni, hogy legyen aki folytatja a szegedi papucs készítését. Azóta sem érkezett semmilyen válasz a levelünkre" - magyarázta a cipészmester. A múltba révedés egy-egy rendezvény erejéig mindenesetre jól megy a szegedi városvezetésnek. “Emléktáblát a történelem, kultúra és tudomány nagy alakjainak szokás állítani, pedig egy város valódi tartóoszlopai azok a szakemberek, akik szakmájuk valódi mesterévé váltak" - mondta a polgármester tavaly szeptemberben, mikor az utolsó szegedi papucsos,

Botka László beszédében felidézte: a papucsosmesterségnek különleges megbecsülése volt városunkban, amely több tucat család megélhetését is jelentette. Ha más nem is, legalább ez az emléktábla őrizni majd a szép szegedi hagyományt.