Szocialista kémvilág hálózza be Szegedet

Legalábbis egy filmvetítés és egy kiállítás erejéig a Tisza-parti városba költöznek a szocializmus kémei.

Egy Magyarországon talán kevéssé ismert, de a hidegháború története szempontjából kiemelkedő jelentőségű lengyel katonatiszt,

Ryszard Jerzy Kukliński

varsói vezérkari ezredes, egykori CIA-kém élete, tevékenysége elevenedik meg Szegeden egy páratlan rendezvénysorozat keretében, a magyar–lengyel együttműködés jegyében április 22-étől.

elevenítik meg a hidegháborút, két szuperhatalom, két világrend szembenállását, valamint a kémvilágot.

Hősök vagy árulók? Kémvilág a szocializmusban címmel nyílik különleges, Ryszard Jerzy Kukliński életét, tevékenységét, a hidegháborús kémek mindennapjait bemutató tárlat április 23-án (csütörtökön) 15 órakor Szegeden, a kormányhivatal épületében (Rákóczi tér 1.). A rendezvény díszvendége

Roman Kowalski

, a Lengyel Köztársaság rendkívüli és meghatalmazott nagykövete lesz, a szervezők pedig a Lengyel Köztársaság Budapesti Nagykövetsége, az Izba Pamięci Pułkownika Ryszarda Kuklińskiego, a Lengyel–Magyar Kulturális Egyesület, a Magyar Nemzeti Levéltár Csongrád Megyei Levéltára és a Csongrád Megyei Kormányhivatal.

Juhász Tünde

kormánymegbízott köszöntője után

Filip Frąckowiak

, a varsói Ryszard Kukliński Múzeum igazgatója Kukliński ezredes – a NATO első lengyel tisztje címmel tart előadást, majd

Gyarmati György

, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának főigazgatója Kémrandevúk Budapesten a Kádár-korszakban című prezentációját hallgathatják meg az érdeklődők.

A „főhős”, Ryszard Jerzy Kukliński (1930–2004) 1947-ben lépett be a lengyel hadseregbe. 1968-ban döntötte el, hogy felveszi a kapcsolatot az Egyesült Államok hírszerzésével, mikor rájött, hogy a Prágai Tavasz elfojtása érdekében a Varsói Szerződés katonai agresszióra készül Csehszlovákia ellen. Elhatározását megerősítette, hogy 1970 decemberében a Lengyel Népköztársaság vezetése a lengyel hadsereget vetette be a Tengermelléken tüntető védtelen emberek ellen. Kukliński cselekedetét nemcsak a lengyel néphadsereg Csehszlovákia elleni agressziója és a munkásság tiltakozásának véres leverése, hanem a Lengyel Népköztársaság haderejének a szovjet marsalloktól minden területen érvényesülő függősége is befolyásolta. 1971-ben önszántából kezdett együttműködni a CIA-val. Kilenc éven át adta ki Vörös Hadsereg és a Varsói Szerződés legtitkosabb anyagait, nagyjából 35 000 oldalnyi dokumentumot, amelyekből kb. 24 000 oldalt orosz nyelven íródott. Eljuttatta az amerikaiaknak többek között a folyamatban lévő hadműveleti információkat, amelyek Lengyelországra, Csehszlovákiára és Kelet-Európa más országaira vonatkoztak. 1973-ban a CIA Kuklińskit „a korai figyelmeztetés forrásának”, valamint az Egyesült Államok és a NATO biztonságára nézve különlegesen fontos ügynöknek ismerte el. 1974-ben az ezredes és a CIA együttműködése megkapta a legmagasabb titkosszolgálati besorolást (GULL-művelet). A Kuklińskitől befolyó információkat csak az Egyesült Államok elnöke és a hat emberből (úgynevezett BIGOT-lista) álló VIP-csoport tagjai olvashatták.

1973–1981 között Kukliński egyre magasabb funkciókat töltött be a lengyel hadsereg vezérkarában. Többek között hadműveleti parancsnokhelyettes lett, valamint a Védelmi-Stratégiai Tervezési Csoport parancsnokságát is ellátta. A Varsói Szerződés üléseire delegált lengyel csoport tényleges titkára és a lengyel hadsereg és a Vörös Hadsereg közötti összekötő tiszt is volt. 1975-ben mint különlegesen tehetséges katonatisztet parancsnoki továbbképzésre delegálták Moszkvába, a Vezérkari Akadémiára. Sem a GRU (Felderítő Főcsoportfőnökség), sem a KGB nem fedezte fel a CIA-val való kapcsolatot. Még ebben az évben Kukliński hozzákezdett élete fő művéhez – titkos, elemző feljegyzést készített a harmadik világháború kitörésének stratégiai lehetőségeiről, s az ennek nyomán bekövetkező NATO elleni szovjet támadást latolgatta. Miután visszatért Moszkvából, 1976–1981 között honvédelmi miniszterként

Wojciech Jaruzelski

egyik legközelebbi munkatársa lett. Személyesen ismerte a legfontosabb szovjet parancsnokokat, betekintése volt a legtitkosabb hadi-stratégiai tervekbe. Az amerikai hírszerzés által Jack Strongnak nevezett ezredest a CIA pár héttel az 1981. decemberi szükségállapot előtt, a leleplezés küszöbén mentette ki Varsóból.