Maratoni székházvita a megyei közgyűlésen + FOTÓK

A jövőben roadshow jelleggel a megyei közgyűlési üléseket más és más településeken tarthatják – merült fel ötletként a keddi közgyűlésen, ahol nem született döntés a megyei önkormányzat költözéséről, így azt május 8-i rendkívüli ülésén újra napirendre veszi a testület. Akkor hagyhatják jóvá az Integrált Területi Programot is, amiről most az irányítóhatóság hiányzó visszajelzése miatt nem tudtak szavazni.

Tizenegy napirendi pontot tárgyalt kedden a Csongrád Megyei Közgyűlés. A szokásosnál hosszabbra nyúlt ülésen két témában alakultak ki viták, az Integrált Területi Program kapcsán, illetve a Rákóczi térről történő esetleges költözés miatt. Május 11-éig kell az irányítóhatóság asztalára tenni az

(ITP), ezt jóvá kell hagynia a közgyűlésnek. „A rendszer minőségbiztosítási folyamata előfeltétele a végleges elfogadásnak, amit az irányítóhatóság végez el, erre vár most a megye, s ezért nem tudtuk elfogadni az ITP 2.0-t” – foglalta össze

Kakas Béla

közgyűlési elnök, miért nem tudtak magáról a dokumentumról szavazni a közgyűlés tagjai. Hozzátette, a Területi Operatív Program (TOP) tervezése két és fél évig tartott, és létrejött az ITP 1.0, mely már a valós megyei igényeket tartalmazta, később munkacsoport is alakult, mely a dokumentum tartalmi elemeit összesítette. A vitában a jobbikos

Toroczkai László

aggodalmának adott hangot, nevezetesen, hogy az ITP kapcsán az irányító hatóság megjelenése számára olyan, mintha Budapestről szeretnék eldönteni, hogy mi szerepeljen az Integrált Területi Programban, holott a területfejlesztés a megye legfontosabb feladata. A Fidesz-KDNP frakció vezetője,

Gémes László

nehezményezte, hogy tavaly november óta nem foglalkoztak a közgyűléseken az ITP-vel, pedig sürgető a határidő.

Nógrádi Zoltán

(Fidesz-KDNP) arra hívta fel képviselőtársainak figyelmét, hogy a kormány most először fogad be alulról jövő kezdeményezéseket az uniós források megyei felhasználása kapcsán. A programterv elkészült, annak minőségbiztosítási ellenőrzése, összehangolása zajlik. Az irányító hatóság a módszertani és formai megfelelőséget vizsgálja, itt a folyamat végén szerinte már nem lehet mély tartalmi kérdésekben változás.

A képviselők nem merik kimondani a lényeget – így összegzett

Szirbik Imre

(MSZP). Mint kifejtette, egyetlen fontos feladata maradt a megyének, ez pedig a területfejlesztés, és most az a legfőbb kérdés, hogy a testület maga alkothat-e programot, vagy azt egy háttérszervezet készíti elő. Kakas Béla közgyűlési elnök hangsúlyozta, eddig nem volt döntéskényszerben a közgyűlés, egyrészt a prioritások kötöttek, másrészt a tervezési feladatok sem projektszintűek.„Megértem, hogy az utolsó fázisban feszült a helyzet, mindenki várja, hogy mi lesz a végleges forma, hiszen saját településéért, vidékközpontjáért szeretne tenni. A közgyűlési maratoni vita is természetes, hiszen fontos témáról van szó, de azt senki se felejtse el, hogy az TIP 2.0 mögött nagyon komoly, valós felméréseken alapuló szakmai munka volt. Vegyük tudomásul, hogy a minőségbiztosítás már a lezáró része ennek a folyamatnak, az utolsó fázisban már nem ötletbörzékre van szükség, ez kicsit komolytalanná tenné az elmúlt hároméves munkát” – jegyezte meg Kakas Béla. AzIntegrált Területi Programról május 8-án, rendkívüli közgyűlésen dönthetnek a képviselők.

Nem vezet egyenes út a Belvedere-házba

Ahogy

, a Csongrád Megyei Önkormányzathoz fordult a kormányhivatal, hogy bocsássa a Rákóczi téri épületben lévő megyei tulajdonrészét az állam rendelkezésére. A megyeháza első emeletén új kormányablak megnyitását tervezik újabb munkaállomásokkal, melyeket egy kormányrendelet értelmében kiemelt beruházás keretében alakítanak ki. Így vetődött fel a megyei önkormányzat költözésének ötlete, melyről szintén heves vita alakult ki a közgyűlésen. A jobbikos

Szabó Zoltán Ferenc

azt nehezményezte, hogy a határozati javaslat eleje még tárgyalásról szól, majd tényként kezeli az előterjesztés a költözést. Javasolta, hogy a megyei közgyűlés kihelyezett üléseket tartson a jövőben, ezzel Csongrád megye szellemiségét lehetne szerinte erősíteni, és egyben a Szeged-központúság is csökkenne. Szirbik Imre arra volt kíváncsi, igaz-e a pletyka, hogy az egyetem is kiköltözik a Rákóczi téri épületből, de erre nem tudott választ adni Kakas Béla, mint elmondta, ez nem az ő kompetenciája. „Öszvérmegoldás kezd kialakulni, a közgyűléseket a jövőben is itt tartanánk, miközben az apparátus egy másik épületben dolgozna” – jegyezte meg Szirbik.

Gémes László hangsúlyozta, nem kell elköltözniük, a kormányhivatalnak az egyébként szerinte reális kérését kell a képviselőknek mérlegelniük, de hozzáfűzte, hogy más lehetőségeket is meg kell vizsgálni, nem csak a Belvedere-házban lenne érdemes gondolkodni. A kihelyezett közgyűlések gondolatát jó ötletnek tartotta, mint elmondta, nem jó, ha megyeszékhely-központúvá válik a testület. Toroczkai László a történelmi hagyományok fontosságát hangsúlyozta, úgy értékelte, pozitív üzenettel bírna, ha az egykori vármegyeházák adnának otthont a testület üléseinek. „Egy történelmi korszak ér véget a költözéssel” – erről már a szocialista

Havasi János Béláné

beszélt, megjegyezve, hogy csak most a költözésnél merült fel az, hogy Csongrád megyében nemcsak Szeged van, hanem más települések is. A vitában szót kért az MSZP-s

Varga Péter

is, hangsúlyozva, hogy frakciójuknak nincs kifogása Belvedere-ház ellen. „Fontos, hogy vagyonvesztést nem szenvedhet el a megye. Megnéztük a Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (MNV) nyilvántartásában szereplő ingatlanokat, például a Délvidék Házat vagy éppen az Olajos Házat. Nekünk 30 ember kell elhelyeznünk, elnökei, alelnöki, kabineti irodákat kell kialakítani az ingatlanban, és a területfejlesztéssel kapcsolatos feladataink ellátásához is meg kell felelnie. Ahogy végigjártuk az épületetek, egy felelt meg minden szempontnak, méghozzá a Belvedere-ház” – magyarázta a közgyűlési elnök. Államiból megyei tulajdonba 570 négyzetméter hasznos alapterületű ingatlanrész kerülhet, ami – a közgyűlési előterjesztés szerint – nem elegendő a hivatal komfortos elhelyezésére, ezért tárgyalásokat kezdtek az MSZP-vel. A párt nyitott volt a javaslatra, jelenleg is folynak a tárgyalások a tulajdonrészük megszerzése érdekében. A közgyűlés elnöke hozzátette, bár költözési kényszer nincs, a kormányzati szándékot megérti a megye. Érdemes azt is tudni, hogy két héten belül elkezdődik az új kormányablakok kialakítása a megyeháza első emeletén, ez indokolja, hogy minél előbb döntsenek a képviselők az ügyben. Azt, hogy a közgyűlési üléseket más és más településeken tartsák 18 igen szavazattal, egyhangúlag fogadta el a testület. A bizottságok módosító javaslatot nyújtottak be a napirendhez, ebben felkérték az elnököt, hogy folytasson tárgyalásokat, továbbá, hogy a következő ülésre készítsen előterjesztést, mely tartalmazza az esetleges székhelyváltoztatás feltételeit. A határozati javaslatot a bizottsági módosítóval és Gémes László kiegészítésével együtt végül 17 igennel támogatták,

Szél István

(Fidesz-KDNP) tartózkodott.

A KDNP dönthet Kalmár Ferenc utódjáról

A közgyűlés elején lemondott mandátumáról a Fidesz-KDNP frakcióban helyet foglaló Kalmár Ferenc,

ugyanis összeférhetetlen a megyei közgyűlési tagsága. A jogszabályok értelmében jelölőszervezete, vagyis a Fidesz-KDNP jelölhet a helyére új képviselőt 30 napon belül. Gémes László frakcióvezető kérdésünkre elmondta, mivel Kalmár a Kereszténydemokrata Néppárt színeiben jutott a közgyűlésbe, arról, hogy ki legyen az utódja, a KDNP fog dönteni, amit a megyei közgyűlés fideszes tagjai támogatni fognak. Kalmár Ferenctől megtudtuk, az ügyben a párt országos elnöksége fogja meghozni a végső döntést. Három kereszténydemokrata jelölt közül választhatnak,

Dobák Lászlóné

,

Kovács Kálmán

és

Miklós Péter

szerepelt a megyei listán az őszi választáson, közülük kerül ki az új közgyűlési tag.