Magyarország katonai kontingenst küld az Iszlám Állam ellen

Az Országgyűlés kedden határozatot hozott arról, hogy Magyarország legfeljebb 150 katonát küld az Iszlám Állam nevű terrorszervezet elleni fellépéshez az iraki Erbílben található kiképző központba.

A képviselők 137 igen szavazattal, 57 nem ellenében hagyták jóvá

Hende Csaba

honvédelmi miniszter kétharmados többséget igénylő előterjesztését. Nemmel az MSZP, a Jobbik és az LMP, a fideszes

Bencsik János

, valamint a független

Kónya Péter

és

Szabó Tímea

szavazott. Igennel a Fidesz-KDNP-frakció mellett nyolc független, F

odor Gábor, Gyurcsány Ferenc, Kész Zoltán, Oláh Lajos, Szabó Szabolcs, Szelényi Zsuzsanna, Vadai Ágnes

és

Varju László

szavazott.

Szijjártó Péter

külgazdasági és külügyminiszter korábban azt mondta, az iraki helyszínen 110 katona teljesíthet majd szolgálatot, hat magyar tiszt a vezetési pontokon lenne jelen, míg a további katonák Magyarországon állnak rendelkezésre. A tárcavezető szerint a misszió költségvetése 20 milliárd forint alatt marad. A határozati javaslat értelmében a magyar katonák 2017. december 31-ig látják el feladatukat az erbíli támaszponton. A parlament döntésében kikötötte, hogy a kormánynak ülésszakonként legalább egy alkalommal tájékoztatást kell nyújtania a kontingens tevékenységéről, amely a határozat értelmében partnerképesség-építési, őrző-védő és csapatkísérő feladatokra terjed majd ki. Hende Csaba indoklásában ismerteti, hogy az al-Kaida iraki szárnyából 2013 áprilisában kivált Iszlám Állam elnevezésű szélsőséges szunnita terrorszervezet megalakulásától számítva rövid idő alatt jelentős nagyságú területek felett vette át az uralmat Szíria keleti és Irak észak-nyugati részén. Ezeken a területeken az Iszlám Állam a keresztények és a szunnitáktól eltérő más vallási felekezetek tagjai ellen szisztematikusan hajtott végre emberi jogi jogsértéseket, sőt népirtást és más emberiesség elleni bűncselekményeket. Az Iszlám Állam terrorszervezet eredeti iraki és szíriai működési területe mellett a legutóbbi időben más államokban is elkezdte kifejteni tevékenységét, amellyel az iraki és szíriai bűncselekmények mellett egyre nagyobb mértékben veszélyezteti a nemzetközi békét és biztonságot. A honvédelmi miniszter indoklásában - az ENSZ Biztonsági Tanácsának két határozata, az iraki kormány tavaly június 25-én az ENSZ tagállamaihoz intézett felkérése mellett - kiemelte, hogy az Iszlám Állam elleni koalíció vezető nemzete, az Amerikai Egyesült Államok "egyértelmű szövetségesi igényét fejezte ki Magyarország hozzájárulására". Ez a felkérés az észak-iraki kurd régió fővárosa mellett működő kiképzőtábor biztosítási feladatának ellátásáról szól. Emellett viszont a kiképzési feladatokkal összefüggésben még egyéb vállalásról is zajlik az egyeztetés - jegyezte meg.

Szijjártó: az Országgyűlés a legbölcsebb és legfelelősebb döntést hozta

Az Országgyűlés a legbölcsebb és leginkább felelősségteljes döntést hozta azzal, hogy megadta a felhatalmazást magyar katonák küldésére az Iszlám Állam elleni fellépéshez - mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter keddi sajtótájékoztatóján, az Országházban. A miniszter elmondta, az Országgyűlés döntése révén Magyarország katonák küldésével járulhat hozzá a terrorszervezet elleni harc sikeréhez. Ennek következtében Magyarország megfelelhet azon kötelezettségeinek, amelyek a nyugati értékvilághoz való tartozásából fakadnak - mutatott rá. Szijjártó Péter hangsúlyozta: az Iszlám Állam olyan fenyegetést jelent a világra, amelyet komolyan kell venni. Ezt a veszélyt nem mindenki kezeli a súlyánál fogva, pedig a terrorszervezet az egész nyugati értékközösség ellen indított átfogó és brutális támadást, ezért javasolta a kormány a parlamentnek, hogy járuljon hozzá a katonák küldéséhez - közölte.