Hősök vagy árulók - a leghíresebb lengyel kémről a megyeházán + FOTÓK

Kiállítással és előadásokkal emlékeztek meg Ryszard Jerzy Kukliński lengyel katonatisztről, aki egyes vélemények szerint szivárogtatásaival az atomháborútól mentette meg Európát. A kém megítélése máig vita tárgya, árulónak és nemzeti hősnek is nevezték már.

A "Hősök vagy árulók" című, a kelet-európai kémvilág életébe betekintést nyújtó kiállítás megnyitóját két előadás előzte meg a megyeházán:

Filip Frąckowiak

, a varsói Ryszard Kukliński Múzeum igazgatója

Ryszard Jerzy Kukliński

életéről beszélt, illetve az azt övező vitákról. Kukliński 1930-ban született, 1947-ben belépett a lengyel hadseregbe, katonai esküjében még nem szerepelt a Vörös Hadsereggel való szövetség, valamint a Lengyel Népköztársaság sem. Ez a tény ezért kiemelendő, mert mikor kémtevékenységére fény derült, a katonaesküjének megszegésére hivatkozva nevezték árulónak és ítélték halálra. Intelligens, jó képességű tisztként gyorsan haladt felfelé a katonai ranglétrán, 1963-ra a lengyel hadsereg felső vezetésében foglalt helyet. A magas tisztségekkel többlet információkhoz is jutott, így tudta meg, hogy Lengyelország területén is helyeztek el atomfegyvereket, valamint tudomást szerzett egy az Északi-tenger déli partja mentén induló offenzíva tervéről, amely során atomfegyverek és szárazföldi csapatok bevetésével Dániát, Nyugat-Németországot, Belgiumot és Hollandiát foglalták volna el a Varsói Szerződés csapatai. Kukliński tisztában volt azzal, hogy a támadási terv megvalósulása esetén Lengyelország is műveleti területté vált volna, ez a tudat, illetve az 1968-as prágai tavasz fegyveres leverése miatti felháborodása vitte rá arra, hogy felvegye a kapcsolatot az Egyesült Államokkal, és kiszivárogtassa a támadás részleteit. A tiszt 10 év alatt négyezer dokumentumot juttatott el az amerikaiaknak, mely dokumentumok fegyverkezésről, páncélosokról és különböző búvóhelyekről tartalmaztak műszaki leírásokat. "Ryszard Kuklińskiról elmondhatjuk, hogy az első lengyel tiszt volt, aki belépett a NATO-ba, valamint az atomháborút jelentő harmadik világháborútól mentette meg Európát" - hangsúlyozta Filip Frąckowiak. Kuklińskit 1981-ben leplezték le, sikerült elmenekülnie az országból, 1984-ben távollétében halálra ítélték. Érdekesség, hogy a tiszt mindkét fia tisztázatlan körülmények között hunyt el az Egyesült Államokban, egyikük a Mexikói-öbölben tűnt el, a másikat pedig egy azonosítatlan autó ütötte el, sokak a rejtélyes körülmények mögött az orosz titkosszolgálat bosszúját látják. A tisztet végül 1997-ben rehabilitálták, 2004-ben agyvérzésben hunyt el, azonban személyének megítélése máig vita tárgyát képezi.

Gyarmati György

, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának főigazgatója a magyar viszonyokról beszélt, a magyar titkosszolgálat a külföldön élő migráns magyarokat vizsgálta, azonban a kivándorlók nem vettek részt ilyen jellegű tevékenységben, így nem beszélhetünk olyan jelentőségű eseményekről, mint a lengyel példa esetében. Gyarmati György

Belovai István

alezredes nevét emelte ki, aki arról tájékoztatta az Egyesült Államokat, hogy a szocialista blokk ismeri a nyugat-németországi védelmi fegyverek telepítésének tervét. A magyar tisztet 1985-ben életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték, 1991-ben szabadult, 2009-ben hunyt el, azonban a mai napig nem rehabilitálták.

Mind esküszegők vagyunk

Az előadásokat a varsói Ryszard Kukliński Múzeumból érkezett kiállítás megnyitása követte,

Juhász Tünde

kormánymegbízott a lengyel-magyar barátság fontosságát hangsúlyozta, melyre történelmi példákat is hozott, mint az 1848/49-es forradalom és szabadságharcot, a második világháborút vagy az 1956-os forradalmat. "Ez a nemzetek közti barátság nem üres szólam, olyan, mint egy kétgyökerű tölgyfa, ez egy választott kötelék, melynek fenntartásáért tenni kell" - emelte ki a kormánymegbízott.

Roman Kowalski

, a Lengyel Köztársaság rendkívüli és meghatalmazott nagykövete arra hívta fel a figyelmet, hogy Kukliński nem volt áruló, mert Lengyelország nem volt szabad, a tiszt csak a fennálló ellenséges és igazságtalan hatalmat árulta el. A nagykövet felolvasott egy részletet saját és számos lengyel férfi katonai esküjéből, amely tartalmazta a Szovjetunió felé irányuló feltétlen hűséget. "Akkor mi mind esküszegők vagyunk?" - tette fel a kérdést Roman Kowalski. Kiemelte, hogy Kukliński tette nemcsak Lengyelországról, hanem egész térségről szólt, valamint a mai kelet-európai helyzetre utalva az egykori támadási tervre reagálva kijelentette, komoly probléma, hogy Kelet-Európában sok beteg embernek ma is óriási ereje van.