Diákfórum volt az ELTE-n az alapszakok tervezett megszüntetése miatt

Több száz hallgató és oktató vett részt az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Társadalomtudományi Karán a több alapképzési szak kormányzat által tervezett megszüntetését megvitató hétfő esti fórumon.

Mezey Barna

rektor közölte: a pénteken nyilvánosságra hozott, elfogadása esetén szakok megszüntetését is jelentő tervezet még az első változat, amelyről tárgyalnak majd, hétfő este például a Magyar Rektori Konferencia ülésén. Mint mondta, az egyetem vezetőjeként kötelessége képviselni a hallgatókat és az ELTE hagyományait, valamint "mindazon szakokat, ahol az ország legjobbjai tanulnak".

Tausz Katalin

, a társadalomtudományi kar dékánja azt hangsúlyozta: a siker záloga az oktatók és a hallgatók egysége, ennek egyik megjelenése a mostani fórum is. Hangsúlyozta: elutasítanak minden olyan döntést, amelyhez nem készült hatástanulmány, és amelyet nem előzött meg egyeztetés. A megszüntetni kívánt nemzetközi tanulmányok alapképzési szak példáját említette a dékán, utalva arra, hogy a diákok többsége költségtérítéses hallgató volt, az ott végzettek 36 százaléka továbbtanult, 46 százalékuk munkába állt, az átlagos diplomás pályakezdőkénél magasabb bruttó bérrel. Több felszólaló is arról beszélt: napirendre kell tűzni a felsőoktatás súlyos problémáit, amelyek - többi között egyes szakok tanárhiánya - a mindennapokban is tarthatatlan helyzeteket okoznak, ugyanakkor mind több fiatalt indítanak arra, hogy külföldön kezdjék meg vagy folytassák tanulmányaikat. Hosszas taps kísérte a diákok - már a rendezvény előtt közzétett - követeléseinek felolvasását. A később a résztvevők által megszavazott pontok között szerepel, hogy a szaktárca vonja vissza a szakok megszüntetéséről szóló előterjesztését és a felsőoktatási törvény módosításának tervezetét, az autonómia jegyében az egyetemre jelentkezők szabadon választhassák meg egyetemeiket és szakjaikat, valamint azt, hogy "ne tiltsák be" a társadalomtudományokhoz, az EU-hoz és a nemzetközi kapcsolatokhoz értő embereket kinevelő szakokat. Nem az állam dönti el, milyen szakma létezhet és milyen nem. Az állam egyetlen képzést sem tilthat be, illetve monopolizálhat a kormány egyeteme számára - hangsúlyozzák, követelve, hogy hozzák nyilvánosságra a döntéseket alátámasztó hatástanulmányokat. Megjegyzik: a tervezett szakmegszüntetésekkel a kormány szembemegy a nemzetközi és európai trendekkel, aláássa a jövőt, és végképp ellehetetleníti Magyarország érvényesülését a világban. A fórum végén a résztvevők úgy döntöttek, átvonulnak a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem elé, ahol hasonló fórumot rendeztek. Az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) felsőoktatásért felelős államtitkársága pénteken közölte, hogy elkészült az új felsőoktatási szakjegyzék tervezete. Az előterjesztés szerint ismét osztatlan formában képezhetik majd a pszichológusokat és az elméleti közgazdászokat, és létrejön az ötéves agrármérnöki képzés. Alapképzésben és mesterképzésben sem szűnne meg a kommunikáció és médiatudomány szak, ugyanakkor a felsőoktatási szakképzésben és a szabad bölcsészet külön szakirányaként megszűnne ez a szak.