Vincze Gábor történész: Ságvári egy demokráciában vállalhatatlan

Ságvári Endre egy demokratikus országban nem lehet példakép - mondta Vincze Gábor, az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark történésze pénteken az MTI-nek.

Demokráciában nem lehet követendő hagyomány, ha valaki egy diktatúra ellen egy másik diktatúra elkötelezett híveként harcolt - szögezte le a történész azzal kapcsolatban, hogy a közelmúltban vita bontakozott ki a szegedi Ságvári Endre Gyakorló Gimnázium elnevezéséről.

Vincze Gábor

emlékeztetett arra, hogy

Ságvári Endre

a második világháború időszakában a Moszkvából irányított Kommunisták Magyarországi Pártjának tagja, majd középvezetője volt. A pártnak deklarált célja a fennálló államrend megdöntése volt. A Kádár-korszak utolsó évtizedét leszámítva kötelező dogma volt, hogy csak egy maroknyi magyar kommunista szállt szembe Hitlerrel, holott a valóságban a magyar antifasiszta harcnak voltak demokratikus, polgári résztvevői is. Így például

Bajcsy-Zsilinszky Endre

és a hozzá kapcsolódó katonai ellenállás,

Kiss János

altábornagy, vagy

Tartsay Vilmos

- mondta a szakember. De még a kommunisták körében is voltak olyan szerveződések, amelyek nem fogadták el a sztálinista vonalat, a moszkvai irányítást, ilyen volt

Demény Pál

és

Weisshaus Aladár

csoportja. Jellemző, hogy mindketten az 1945-ös "felszabadulás" után nem sokkal börtönbe kerültek - tette hozzá a történész. Nincs pontos információ arról, hogy Ságvárinak mi lehetett a véleménye például az 1939-es, Kelet-Európát szovjet és német érdekszférára osztó Molotov-Ribbentrop-paktumról, ami többek között Lengyelország szovjet-német felosztásához és a három balti állam sztálini Szovjetunió általi bekebelezéséhez vezetett. De miután Ságvári ezt követően lett a párt tagja, feltehető, hogy azonosult ezzel a diktatórikus, a nemzeti önrendelkezést semmibe vevő politikával, aminek egyenes folytatása volt a jaltai világrend, benne Magyarország évtizedekig tartó szovjetizálása - magyarázta a szakember. Ságvári tragikus halála, az, hogy az ország német megszállásakor magyar detektívekkel vívott tűzharcban vesztette életét, nem homályosíthatja el azt a tényt, hogy hithű sztálinista volt, ezért semmi ok arra, hogy egy demokratikus országban példaképként állítsák a fiatalság elé - szögezte le Vincze Gábor. A történész szerint szovjet mintákat, például

Oleg Kosevoj

és

Zója

, a partizánlány hazug legendáját követte Ságvári Endre magyarországi kultuszának kialakítása és ennek részeként 1955-ben a szegedi gimnáziumra ráerőltetett névadás. Az 1956-os forradalom alatt és után azonban néhány hónapig Hunyadi János nevét viselte az intézmény, ami egy lehetséges megoldás lehet ma is, ha vállalható hagyományt keresnek az érintettek - tette hozzá. A Ságvári-gimnázium elnevezéséről

Szávay Istvánnak

, a Jobbik alelnökének felvetésére bontakozott ki vita. A napokban

Rétvári Bence

, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára egy képviselői kérdésre adott válaszában közölte, hogy megváltoztatják az iskola elnevezését, mert egy demokratikus országban nem lehet példakép, aki diktatúra kiépítéséért harcolt. A gimnázium új névadóját a helyi közösség szempontjaira tekintettel találják meg. Az államtitkár a Magyar Tudományos Akadémia állásfoglalására hivatkozott, amely szerint Ságvári Endre neve a kommunista áldozatvállalás jelképe lett, ezért közterület elnevezésére róla nem ajánlott.