Képes lesz Szeged felérni az okos városokhoz?

"Önmagában nem a technológia fejlődése, hanem az emberi tevékenység teszi cselekvőképessé a várost." Szeged legnagyobb problémája, hogy hosszútávon nem képes megtartani a tudományegyetemen végzett értelmiségi réteget, pedig az ELI lézerkutató-központ megépítésével ez egyre égetőbb lenne. Lehet-e XXI. századi smart city a Tisza-parti városból?

Fenntartható, élhető, megújulni és fejlődni képes - ezek a jelzők jutnak eszünkbe, ha a smart city, vagyis az okos város kifejezést halljuk. A fogalom - legalábbis ebben a formában - az elmúlt években robbant be a köztudatba, bár már az 1990-es években is futott valami hasonló, akkor még intelligens település néven, ami a digitális korba szocializálódott 25 és 45 éves korosztályba fektette minden bizalmát. Akkor úgy gondolták, a minősítés csakis a technológiára épülve érhető el, egy város ezek mentén alapozhatja meg stratégiai jövőjét. A smart city valójában ennél többet takar, de alapja kétségtelenül a technológiai lehetőségek felhasználása és kihasználása az innováció területén egy jobb, élhetőbb és fenntarthatóbb városi környezet kialakításában. A recept elméletben nagyon egyszerű: az emberi tőkébe, valamint a város már meglévő infrastruktúrájába átültetjük az új információs és kommunikációs technológiákat, ami együttesen gazdasági fejlődést eredményez, s növeli az életszínvonalat. Igen ám, de ez csak akkor működik, ha a település küldetése és irányítása összhangban áll polgárai és a település vállalkozásainak igényeivel - ettől okos az okos város.

"Önmagában nem a technológia fejlődése, hanem az emberi tevékenység teszi cselekvőképessé a várost" - állítja

Z. Karvalics László

, az SZTE BTK Kulturális Örökség és Humán Információtudomány tanszékének docense, aki csütörtökön a Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Reklámklubjában tartott diskurzust az információs társadalom elméleti és gyakorlati oldaláról. Meglátása szerint Szeged legnagyobb problémája, hogy a friss diplomás fiatal értelmiségi réteg java munkalehetőség híján elhagyja a várost. A Szegedi Tudományegyetemen szerzett oklevél ugyan jó ajánlólevél a munkaerőpiacon, ezért a Tisza-partra vonzza mind a hazai, mind pedig a külföldi tehetséges diákokat, azonban a település nem képes megtartani a kinevelt értelmiségi réteget. Ahhoz, hogy Szeged orvosolhassa a problémát, hasonló cipőben járó (akár uniós települések) példájához nyúlhatna, s amit csak lehet az oktatás, kultúra, sport és egészségügy terén saját érdekében átemelne fejlesztései sorába. Egyelőre ami van, amivel számolni tud versenyképessége erősítésének érdekében, az az ELI lézerkutató-központ és a vonzáskörzetébe megálmodott science park, vagyis az a terület, ami a mindennapokban szorosan kapcsolódik majd a központban zajló kutatásokhoz. Továbbá nem lehet megfeledkezni a kiszolgáló egységekről sem, amelyek a hosszú évekre Szegeden letelepedő és a vendégként érkező külföldi kutatókra specializálódnak. A jelenleg üresen álló belvárosi üzlethelyiségek - ha ügyesen használják ki a lehetőséget - akár újra megtelhetnek élettel. "Az ELI köré épülő tudományos park grandiózus terv, óriási stratégiai esély. A kutatók érkezése valódi tartalommal tudja megtölteni a várost, gondolok itt például a velük tartó családtagoknak építendő nemzetközi színvonalú iskolákra, óvodákra. Sok városban sosem adatik ilyen lehetőség, ezért mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy Szeged hosszú távon is vonzó legyen, hiszen ennek hatására több diplomás hallgató telepedhet le, cégek vethetik meg itt lábukat."

A kérdés tehát az: fel tud-e nőni a Tisza-parti város egy ilyen feladathoz? Képes-e smart city módjára működni, be tud-e kapcsolódni az innováció, a tudás és a kreativitás hármasába, mint ahogyan az egy XXI. századi városhoz illik? Magyarország sajnálatos módon nem bővelkedik a követendő példákban, az okos városok kialakításában inkább a felszínesség jellemző: van, ahol a köztéri wifi szolgáltatás már kimeríti ezt a minőségi kategóriát, holott ez önmagában édeskevés. Z. Karvalics László véleménye szerint Szegednek a helyben található egyetemi tudásbázissal együttműködve kellene meglátnia a potenciált, közösen számos sikeres projektet vihetnek végbe.