"Régi fényében a kereskedők utcája már nem fog visszatérni" – a bérleti jogon variálna az IKV

Életszerűtlen, ezért ki kell vezetni a piacról a bérleti jog intézményét – jelentette ki Kardos Kálmán, az IKV vezérigazgatója. Nemcsak Szegeden okoz problémát, hogy részben a vásárlói szokások változásával kiüresednek a belvárosok – többek között erről tartott konferenciát a Magyar Ingatlangazdálkodók Szövetsége az IH-ban.

Nem szegedi sajátosság, hogy kiüresedik a belváros és egyre kevesebb az üzleti bérlő. „A bérleti jog ellenértékét ki kellene vezetni a piacról, mert életidegen dolog. Mindenkiben megvan a szándék, hogy ezt előbb-utóbb megszüntessük, de azoknak sem lehet hátrányt okozni, akik súlyos milliókat fizettek a bérleti jogért. A régi bérlők vagyonvesztése állna be, ha egyik napról a másikra eltörölnénk a bérleti jogot” – válaszolta kérdésünkre

Kardos Kálmán

, az IKV Zrt. vezérigazgatója, aki szerint egy varázsütésre nem lehet megoldani ezt a problémát, de apró lépésekkel évek alatt orvosolható a helyzet.

Kardos a szegedi sajátosságokkal kapcsolatban elmondta, hogy bérleti jog fizetése nélkül egy vagy öt éves határozott időtartamra lehetett bérleti jogviszonyt létesíteni. Az IKV már a soron következő közgyűlésre készítettek egy előterjesztést, melyben az is szerepel, hogy ezen a szabályozáson változtassanak hosszú távú konstrukció bevezetésével. Ennek lényege, hogy a bérleti díjra lehessen licitálni, míg a bérleti jog ellenértékét öt év alatt kellene részletekben befizetni a városnak. A konstrukció azt is tartalmazza, hogy az első esztendőben semmit nem kell törleszteni a bérleti jogból, hanem négy évre, egyre csökkenő arányban fizetnék ezt meg a bérlők. Az új elemek közé sorolta Kardos, hogy miután letelik az öt év, a bérleti szerződés határozatlan idejűvé válik, és tíz év moratóriumot is biztosítanak, vagyis a város nem mondja fel a szerződést.

„Régi fényében a kereskedők utcája már nem fog visszatérni, szó szerint korzóvá kell válnia a belvárosnak, turisztikai attrakciókkal, vendéglétóegységekkel. Azt gondolom, erre lesz majd igény és fizetőképes kereslet” – jelentette ki Kardos Kálmán a Magyar Ingatlangazdálkodók Szövetsége és az IKV által rendezett konferencia kapcsán tartott sajtótájékoztatón. A jelenlegi és leendő bérlőknek jól meg kell gondolniuk, hogy milyen profilú üzletet nyitnak a belvárosban, hiszen - ahogy Kardos Kálmán megjegyezte - tornacipőárusra nincs igény a sétálóutcán. Kérdésünkre elmondta, örökös vita van arról is, hogy az önkormányzat mennyire kösse meg a vállalkozók kezét, hiszen

, vagyis csak cukrászda üzemelhet a Klauzál téri helyiségekben. Az IKV vezetője szerint csak patinás, nagy múlttal rendelkező helyiségek esetében fordulhat ez elő, általánosságban nem hasznos.

Jelentős változáson ment keresztül az elmúlt két évtizedben az üzlethelyiségek, a lakás- és nem lakás célú ingatlanok bérleti piaca.

Németh Miklós

, a Magyar Ingatlangazdálkodók Szövetségének főtitkára arról tájékoztatott, hogy az 1993-as lakástörvény révén – mely a privatizációt is szabályozta – 92%-os tulajdonos és 8%-os bérleti ingatlanpiacot hozott létre, ezzel teljesen megváltoztatva a magyar viszonyokat. A bevásárlóközpontok és plázák megjelenésével átalakultak a lakossági vásárlási szokások, és mindenütt megfigyelhető, hogy a belvárosi üzletek kiüresedtek. „Ennek az az oka, hogy az átalakulással párhuzamosan nem következett be a vállalkozások pénzügyi megerősödése, vagyis nincs olyan teljesítőképes hazai kisvállalkozói réteg, amely képes lenne kitermelni azokat a bérleti díjakat, amelyeket a belvárosi üzlethelyiségek megkövetelhetnének” – közölte Németh Miklós. Jellemzően társasházakban találhatóak ezek az üzletek, és azokra is sokat kellene költeni, a főtitkár szerint ezért sem lehet a bérleti díjakból engedni. Azt is a szomorú tendenciák közé sorolta, hogy egyre több a kintlévősége az ingatlankezelő cégeknek. Budapesten a VI., VII. és VIII. kerületben készített felmérésből kiderült, 25%-kal növekedett a társasházak kintlévősége, s ezek zöme egy éven túli követelés, adott esetben behajthatatlanok.