Löffler Tibor: Nem az ellenzéki pártok nyerték meg a veszprémi választást

Nem az ellenzék győzelme, hanem a kormányoldal veresége a veszprémi időközi választás eredményének fő vonása Löffler Tibor politológus szerint. A fő kérdések most azok, hogy tud-e ebből az ellenzék politikai tőkét kovácsolni, illetve, hogy a Fidesz le tudja-e vonni a tanulságot az esetből.

Nagy meglepetés rengette meg a magyar politikai életet vasárnap: a veszprémi időközi választáson a baloldal által támogatott független jelölt,

Kész Zoltán

nyerte el

az országgyűlési mandátumot, ami nem csak azért volt jelentőségteljes, mert egy hagyományosan jobboldali körzetet vesztett el a Fidesz, amit az országgyűlési választásokon még nagy fölénnyel nyert meg, hanem, hogy ezzel a mandátummal elúszott a kormányoldal kétharmados többsége is. "A választási eredmények miértjére két válasz adható: az egyik a helyi viszonyok tényezője, lehet, hogy a Fidesz rosszul kampányolt, felmerült, hogy igazából a nem is kampányolt, illetve, hogy a választási harcot a kormánypárt rosszul vívta meg Veszprémben, ha így van, lehet benne valami" - fejtette ki hírportálunknak

Löffler Tibor

, az SZTE ÁJTK Politológiai Tanszékének docense. Másik okként egy jól ismert folyamat eredményét jelölte meg a politikai szakértő, azt, hogy a Fidesz már ősz óta veszít a népszerűségéből, végső soron erre vezethető vissza a vereség.

Ki nyert valójában?

"A presztízs szempontjából nagyon fontos az ellenzéknek ez a győzelem, szimbolikus jelentősége van, fontos az ellenzéknek a mai állapotában, hogy tudjon a jó értelemben dicsekedni, sikerekre van szüksége az ellenzéki pártoknak, és az elmúlt időszakban nagyon kevés ilyen adatott meg, Veszprém pedig egy ilyen" - mondta el Löffler Tibor. Kérdés, hogy hogyan tudnak ebből politikai tőkét kovácsolni, - nem a szó negatív értelmében - hogyan tudják a szélesebb közvélemény megnyerésére ezt felhasználni. A választás végkimenetele szempontjából döntő jelentőségűnek mutatkozott az a tény, hogy Kész Zoltán független jelöltként indult, bár bírta az ellenzéki pártok támogatását, a kampányban mégsem jelentek meg országos pártok az oldalán. Az elmúlt hónapokban az ellenzéki, civil tüntetések (melyeken Kész Zoltán is gyakran feltűnt) jórészt erről szóltak, hogy az ellenzéki pártok nyíltan ne támogassák a demonstrációkat, gyakran a tüntetések szervezői szólították fel az ellenzéki pártokat, hogy hivatalosan ne vegyenek részt a tüntetéseken, ne hozzanak zászlókat a megmozdulásokra, vagyis a függetlenség komoly szerepet játszott a tiltakozások megszervezésekor. "Ha Kész Zoltán az MSZP vagy a DK jelöltjeként indult volna, vagy függetlenként, de erős, nyílt párttámogatással, biztosan gyengébben szerepelt volna" - emelte ki Löffler Tibor.

Kész Zoltán a Százezren az internetadó ellen, valamint a 60 ezren a Magánnyugdíjukért Facebook-csoport Tavasz jön - Orbán megy! elnevezésű tüntetésen Budapesten, a Kossuth téren február 1-jén.

A politológus hangsúlyozta, hogy jelen helyzetben a kérdés, hogy hogyan tudja ezt a sikert hosszú távon kihasználni az ellenzék, közeleg március tizenötödike, amikor nagy tüntetésre készülnek a kormányellenes erők, a Fidesz oldaláról pedig az a kérdés, hogy le tudja-e vonni a tanulságot a választási vereségből, mivel itt nem egy egyszeri történésről van szó, hanem egy folyamat eredményéről.

Sokan, de nem elegen

"Az a kérdés, hogy a Fidesz hajlandó-e szembenézni ezzel a folyamattal és a mély rétegetek megvizsgálni, önvizsgálatot, köldöknézést folytatni, a négy fal között bevallani maguknak, hogy mik állnak a folyamatok mögött" - vetette fel Löffler Tibor. A leglényegesebb, hogy eddig biztos jobboldali szavazókat veszített el a kormánypárt, nem kis mértékben, mindazonáltal a Fidesz szavazótábora még mindig nagy, sőt a legnagyobb, de komolyan erodálódott eddig, és ez jelent meg a veszprémi eredményekben is. További kérdés, hogy ezzel szembenéznek-e, vagy sem, ha igen, akkor szembe kell nézni a politikai gyakorlattal is, hogy miért fordulnak el a fideszes szavazók eddigi pártjuktól, a 2014-es választási győzelem ellenére. Szembe kell nézni azzal, hogy mi az a politikai gyakorlat, ami miatt - nem alaptalanul - folyamatosan iszonyú erővel támadja a kormányt az ellenzék. Löffler Tibor szerint, ha a kormánypárt és a kormányzat együtt és külön-külön nem néz szembe ezekkel a dolgokkal, akkor hosszabb távon még rosszabb lehet a helyzet, eljuthat egy lélektani ponthoz a szituáció - az erodálódás addig folytatódhat, hogy a második erő, a Jobbik szintjére esik vissza a Fidesz támogatottsága.

Némedi Lajos, a Fidesz-KDNP jelöltje leadja szavazatát az időközi országgyűlési választáson Veszprémben.

A politikai szakértő felhívta a figyelmet arra, hogy a közvélemény-kutatási adatokkal óvatosan kell bánni, a veszprémi választás más volt az éles helyzet miatt, mint egy felmérés, a közvélemény-kutatások szorosabb eredményt mutattak korábban, sőt a kormánypárti jelölt kis arányú győzelmét mutatták ki, ezzel szemben teljesen más lett az eredmény. A Fidesz rosszabb helyzetben van, mint azt a közvélemény-kutatások mutatják, tehát ha máshol is lennének választások, valószínűsíthető, hogy más helyen is rosszul szerepelne a kormánypárt, mert éles helyzetben a választók döntenek. A közvélemény-kutatások a Jobbik terén sem tudták megjósolni a veszprémi eredményt, az egyre gyakrabban másodikként mért párt a harmadik helyen zárt vasárnap, majdnem harminc százalékkal elmaradva a győztes szavazatszámtól. "Az átlagot hozták, a Jobbik és a Fidesz esetében két dolgot kell vizsgálni: a Jobbik alkalmi sikereit a kormánypárttól függetlenül, illetve attól függően. ha a Fidesz támogatottsága visszaesik, és ezért a százaléknyi különbségek csökkennek, és ennek oka a párton belül keresendő, akkor a Jobbik karba tett kézzel ülhet és várhatja a szebb jövőt, vagyis a Fidesz népszerűségvesztése a jobbik malmára hajtja a vizet" - mondta el Löffler Tibor. "Konkrét helyi választásokból nehéz messzemenő következtetéseket levonni, azt elmondhatjuk, hogy nem az ellenzék nyerte meg a választást, hanem a Fidesz vesztette el" - tette hozzá a politológus.