Civilek a költségvetésről: Számháború

Közleményben foglalt állást öt szegedi civil szervezet a múlt pénteken elfogadott városi költségvetésről. Az írást az alábbiakban változtatás nélkül közöljük.

Lezajlott a szokásos adok-kapok a múlt pénteki közgyűlésben a 2015-ös költségvetés vitája során. Ahogyan az várható volt új elemekkel nem gazdagodott a számháború, a szegediek érdemi információkhoz nem jutottak. Amióta

Szentgyörgyi Pál

neve fémjelzi Szeged költségvetését, minden évben ugyanaz a forgatókönyv: a városvezetés az utolsó pillanatban teszi közzé (persze a város honlapján megfelelően elrejtve) a tervezetet, amely mind terjedelmét (164 oldal volt az eredeti előterjesztés), mind pedig formáját tekintve teljesen alkalmatlan arra, hogy a laikus képviselők, vagy akár a lakosság érdemi információhoz jusson belőle komoly szakértői háttér hiányában. Persze tudjuk, hogy a költségvetés formáját törvény szabályozza, ám semmi nem akadályozná az előterjesztőt abban, hogy egy közérthető, mindenki számára emészthető, csupán az érdemi információkat tartalmazó anyagot is közzé tegyen. Már persze, ha a hiteles tájékoztatás lenne a szándék! Erről azonban szó nincs. Szeged költségvetése egy 35 oldalas politikai pamflettel kezdődik, melynek fő üzenete, hogy a kormányzati támogatások csökkenése miatt Szeged nehéz helyzetbe került. Korábban Kozma József 500 milliós, míg a polgármester 2 milliárdos elvonásról beszélt. Tisztázni kellett volna végre a számokat! Ennek legegyszerűbb módja az lett volna, ha tételesen felsorolják az elvont feladatokat és a korábbi években hozzájuk rendelt forrásokat, és ezt összevetik a kormányzat által átvállalt hitelek adósságszolgálatával, amit Botka a közgyűlésen több alkalommal 1 milliárd Ft-ra becsült (valójában 2015-ben 2,16 milliárd, 2016-ban 2,11 milliárd, 2017-ben 2,03 milliárd forintot kellett volna fizetnie Szegednek) Valamilyen okból ezt azonban nem tették meg.

Botka László

csökkenő büdzséről beszél, amikor a korábbi 72 milliárdos költségvetést hasonlítja össze a mostani 46 milliárdossal. Ez nem más, mint csúsztatás. A 2010. évi 72 milliárdban ugyanis benne volt 6,2 milliárd hitelfelvétel, 2,5 milliárd kötvénykibocsátás, 1,17 milliárd értékpapír bevétel és 9,9 milliárd külső felhalmozási bevétel! Ezeknek a tételeknek azonban a szigorúan vett városüzemeltetéshez nem sok köze van, márpedig a városvezetés elsődleges feladata Szeged működésének biztosítása, a lakossági elvárásoknak megfelelően. Fejlesztések – miként egy átlag családban is - csak egy stabil gazdálkodás után következhetnének! A fentiekre hivatkozással a polgármester szerint megszorításokra van szükség, így meghirdette a városi tulajdonú cégek támogatásának csökkentését 512 milló Ft-os összeggel. Lássuk néhány példán keresztül, miként fest ez a valóságban:

Ezekből az adatokból nem úgy tűnik, mintha óriási megtakarítások lennének. Valószínű, hogy az új cégvezetőket már nem is akarták annyira megszorítani… És akkor még nem is említettük a helyi közlekedés megemelt bérlet- és jegyáraiból, az évi 4,5 %-os lakbéremelésből, vagy a kiterjesztett parkolási zónákból származó többletbevételeket. Szentgyörgyi alpolgármester mindezek ellenére már kilátásba helyezett egy 610 milliós év közbeni póttámogatást a Környezetgazdálkodási Kft. számára. Persze úgy tűnik, lesz miből, hiszen túl azon, hogy fejlesztési céltartalékra 1, 6 milliárdot különítettek el, több, mint 400 milliós olyan kiadási előirányzat szerepel a költségvetésben, melyeknek felhasználásáról semmiféle konkrét információ nincs. Ilyenek például a különféle tervek, tanulmányok, pályázat előkészítés, közlekedés tervezése, „városi környezet és közlekedés okos fejlesztése”, vagy a „nemzeti hálózatmenedzseri pozíció” címmel jelölt sorok. Mindezeknél azonban sokkal nagyobb gond, hogy a költségvetésben nyomát sem találni sem a bevétel növelésére, sem a kiadások csökkentésére utaló valamiféle elképzelést. A koncepciótlanságot mi sem mutatja jobban, mint a költségvetésben található alábbi táblázat:

Ebből jól látható, hogy az előterjesztők még arra sem vettek fáradtságot, hogy legalább az előrejelzés szintjén bemutassanak valamilyen fejlődést. Persze ez nem is igazán várható el attól a városvezetéstől, melynek működése alatt az iparűzési adó bevétel 2010. óta gyakorlatilag változatlan szinten áll. Ideje lenne tehát végre tiszta képet kapni Szeged állapotáról. Arra szólítjuk fel tehát Szeged vezetését, közelebbről Szentgyörgyi Pál alpolgármestert, hogy tegyen közzé egy olyan, mindenki számára érthető és világos beszámolót, mely a külső tényezőktől, a mindenkori pályázati forrásoktól, számviteli trükköktől megtisztítva világosan bemutatja Szeged valódi gazdasági állapotát, tényleges saját bevételeit és olyan kiadásait, melyek valójában a városlakók érdekeit, Szeged mindennapi működését szolgálják és amiből kiderül, vajon mitől is lesz „Szeged a jövő városa”.