Botka: Ha kell, saját vagyonunkból termeljük meg az új uszoda forrásait + FOTÓK

A polgármester Szeged legnagyobb adózói előtt beszélt az idei költségvetésről és a város fejlesztési elképzeléseiről. Volt vízilabdázóként prioritásnak nevezte az új fedett uszodát, melynek költségeit akár saját vagyongazdálkodásából is kitermeli a város, ha nem sikerül kormányzati forrásokat szerezni a projektre.

Botka László

háromnegyed órás városházi prezentációja bevezetőjében elmondta, immár hagyomány, hogy elsőként a város gazdaságának meghatározó szereplőit tájékoztatja a költségvetés elkészült tervezetéről. Bemutatja, milyen növekedési lehetőségeik vannak az érintett cégeknek, illetve beszámol róla, mire költötte az önkormányzat az adójukat, vázolja a pénzügyi tendenciákat, a főbb számokat.

Lefeleződött a költségvetés

34,5 milliárd forinttal tervezik a város költségvetését

(a főösszeg valójában, mint megírtuk, 46,1 milliárd, az állami intézményekkel, a felhalmozásokkal együttvéve - a szerk.)

, nulla hiánnyal számolnak, 25,3 milliárd forint a működési, 9,2 milliárd forint a fejlesztési kiadások összege – kezdte Botka László. 2010-ben 71,4, 2011-ben 67,3, majd 54,5, 40,1, tavaly 32,5 milliárd forint volt a főösszeg. A büdzsé összességében lefeleződött, egyrészt bizonyos feladatok államosítása, másrészt a fejlesztési-beruházási hányad visszaesése miatt, ám – jegyezte meg – ezt valamennyi hazai nagyváros polgármestere elmondhatná. Sajnos nemhogy pályázatok nincsenek az új uniós ciklus második évében, hanem Brüsszel még az operatív programokat sem fogadta el. Az előző uniós ciklus második évében ezzel szemben már építkeztünk – emlékeztetett.

7 milliárd körül stagnál az iparűzési adó

Úgy folytatta: a kormány jóval több forrást vont el Szegedtől, mint amennyiben az átvett feladatok finanszírozása került. Több mint 500 millió forinttal kapott a város kevesebbet, mint tavaly, és az főként a szociális szférát érinti. A helyi adóbevételeket 10,3 milliárdra tervezik, ebből 7,6 milliárd iparűzési adóval számol az önkormányzat, de az építményadó is jelentős, 2,65 milliárddal kalkulál a városháza. Mindez azt jelenti, hogy a helyi cégek adják a városi költségvetés közel egyharmadát. Tavaly egyébként 7,447 milliárd forint volt az iparűzési adó, amely nagy vonalakban 2008 óta 7 milliárd körül mozog, stagnál. Botka szerint a gazdasági válság közepette ez nem rossz adat, mert itt is szűntek meg nagy adóbefizető cégek, elsősorban az építőiparban, de a megmaradó, versenyképes vállalkozások növekedésükkel pótolták a kiesést. Most óvatosan optimista 2 százalékos növekedést tervez az önkormányzat az adóbevételei terén, ebből lehet finanszírozni a közös célokat - vázolta.

Szegeden a legalacsonyabb az álláskeresők relatív aránya

A magyar nagyvárosok munkaügyi statisztikáit elemezve elhangzott, 4,39 százalékos Szegeden a munkanélküliség (egészen pontosan az álláskeresők relatív mutatója), ami a legalacsonyabb (Kecskemét: 5,06, Pécs: 5,15 százalékos, országos átlag: 5,63 százalék), nem mondható tehát, hogy ez egy költségvetési város lenne, mely leszakad a vetélytársaitól. Miskolcon például 7,16 százalékos a munkanélküliség (az álláskeresők relatív mutatója), miközben a sajtó tele van az ottani munkahelyteremtések, beruházások sikereitől. A polgármester hozzátette: az abszolút számok nem fedik a valóságot, mert több mint 500 ezer magyar külföldön vállal munkát. „Nettó 2 milliárd forintos kárt okoztak Szegednek négy év alatt az államosítások” - hangzott el. 2010-ben közel 900 millió forint jutott a segélyezésre, szociális intézményekre, idén már csak mintegy 183 millió forintot biztosít Szegednek e célokra a központ költségvetés. Eközben 11 846 család kért különböző jogcímeken szociális támogatást az önkormányzattól, egy olyan városban, mely nem tartozik a szociális válságövezetekhez, a(z észak)kelet-magyarországi régióhoz. Szeged büszke volt rá, hogy a legszélesebb szociális ellátórendszert működtette számos különböző elemmel, támogatta az adóssággal küzdő családokat, lakbértámogatást stb. biztosított.

Prioritás: a helyi szociális ellátórendszer megőrzése

A Parlament tavaly év végi döntésével ezt megváltoztatta: csak egyféle, települési támogatást nyújthatnak a települések a rászorulóknak. A kormány ehhez a következő segítséget nyújtja – mondja –, megengedi, hogy bármire adót vessenek ki az önkormányzatok. Történik mindez egy olyan országban, ahol a gyerekek egyharmada nélkülözni kényszerül. 2015-ben Szeged számára az a prioritás, hogy ennek negatív hatásait csökkentsék, teljes mértékben fenntartsa szociális ellátórendszerét, az eddigi mértékben, az eddigi jogcímekkel. Új szociális rendeletben rögzíti a jogcímeket és a támogatási mértékeket a közgyűlés, a büdzsében pedig 400 milliós új segélyezési pénzalapot hoznak létre. Sok a kötöttség, a várost és az intézményeket működtetni kell, a közszolgáltatások jelentős részét pedig az önkormányzat 14 százszázalékos cége biztosítja.

512 millióval kevesebb jut a városi cégeknek

A 400 millió forint egyetlen lehetséges forrása az önkormányzati cégek finanszírozása volt: 512 millióval jut idén kevesebb a százszázalékos tulajdonában lévő gazdasági társaságoknak, mint tavaly – Botka szerint ezzel tulajdonképpen a 2010-es állapot áll helyre, mert 2010-2014 között a jobboldali többség jelentősen emelte ezek finanszírozását. A kimutatás szerint: 2010-ben 5,143 milliárd, 2011-ben 5,685, 2012-ben 5,916, 2013-ban 5,912, 2014-ben 5,860 milliárd jutott ezen cégeknek, míg idén 5,347 milliárdot fordítanak a támogatásukra. „Harcoltam és harcoltunk az egyfős fidesz-jobbikos többséggel, ami öntötte a felesleges többletfinanszírozásokat ezekbe a cégekbe” – emlékeztetett. Hozzátette, felesleges többletkiadásokra, tanácsadásra, jogi szolgáltatásra, reklámra ment el évi plusz 500 millió az utóbbi ciklusban, most feszes gazdálkodást vár a cégektől. Külön kiemelte az IH veszteségét, valamint a Szegedi Vásár és Piac Kft. és az IKV ügyeit. „Félmilliárdot sikerült évente eltapsolni az önök adójából, de ennek a korszaknak vége, a rászoruló családok kapják meg a támogatást” – szögezte le.

Két nagy beruházás húzódott át

A továbbiakban a fejlesztések kerültek szóba. Idén nehéz a helyzet, kevés konkrétumról lehet beszélni, annál inkább elképzelésekről, fejlesztési tervekről, hiszen – tudatta – Brüsszel még nem fogadta el az operatív programokat. Alacsony, nem egészen 10 milliárdos a beruházási előirányzat a szegedi költségvetésben. Zajlik még a partfal rekonstrukciója, tavaszra el is készül, és aztán következhet a Tisza-part, Stefánia városrendezése. A másik milliárdos fejlesztés az ivóvízminőség-javítási program, ami az emberek mindennapjai szempontjából igen jelentős. Újak nincsenek, mert nem voltak pályázatok, a városok még nem tudják, mi vár rájuk – jelentette ki.

Tudományos park és déli híd a gazdaságfejlesztésért

Előremutató, hogy Szeged ugyanakkor 33,87 milliárd forint nevesített forrással rendelkezik már nevesítve, ezt a városok nagysága, lakosságszáma alapján számolták ki. A cél, hogy ebben a hét évben is az előző ciklus 300 milliárdos nagyságrendű fejlesztési forrásaihoz hasonló támogatás érkezzen Szegedre az önkormányzat, az egyetem, a vállalkozások projektjeire – hangsúlyozta. A közgyűlés 16 nagyprojektet fogadott el a közel 34 milliárd körüli kerettel kapcsolatban. Brüsszel határozottan megszabja, milyen célokra lehet költeni. Biztató jeleket lát, hogy a város terveit meg lehet majd valósítani. Néhány elemet kiemelt ezek közül. Nagy erőkkel folyik az ELI lézerközpont építése, és a város az egyetemmel közösen arra törekszik, hogy valódi gazdasági hasznosítása is legyen, a központ köré tehát nagy területű, jó infrastruktúrájú tudományos part jöjjön létre. A város is beszáll abba a cégbe az universitasszal közösen, mely az első ütem kivitelezését kezdi meg, egy inkubátorház létesítését az első érkező cégek számára. Ez a legjelentősebb gazdaságfejlesztési program Szegeden. Évtizedes kérdés emellett a déli Tisza-híd ügye. Óriási gazdaságfejlesztési jelentőséggel bír ez is, amellett, hogy bezárja a sugárutas szerkezetet. A déli Tisza-híd a folyó mindkét oldalán a hozzá kapcsolódó feltáró utakkal gazdasági felhasználásra alkalmas nagy területet nyit meg. A város kettős stratégiát fogadott el. Ha a nevesített 34 milliárd forint terhére, akkor 12-13 milliárd forintból közúti híd épülhet meg, a polgármester elkötelezett emellett. A másik biztató fejlemény, hogy a kormány tavaly év végi határozata rögzítette nevesítve a szegedi déli hidat a támogatandó projektet, állami beruházások között a makói elővárosi közlekedéssel. Így közúti-vasúti közös híd jöhet létre a többszöröséből, ez Makó-Szeged elővárosi vasúttal együtt körülbelül 50 milliárd forintos költséggel bír. Mindkét esetben biztató a helyzet, ám az érintett operatív programot még ki sem küldte Brüsszelbe a kormány, továbbra is csak az előkészítés zajlik. A város több mint 300 milliárdot különített el a fejlesztések tervezésére, mert ahogy megjelennek a pályázatok, a város máris kész tervekkel kíván jelentkezni, ez az eddigi sikerek titka – állítja.

Megszűnik a Mars téri tömegközlekedési csomópont

Arról is szólt, hogy tovább folytatódik a közlekedés fejlesztése. Nagyobb tervezett beruházás egy intermodális csomópont új buszállomással a nagyállomás mellett, ami szintén uniós cél. A Mars téren ezzel megszűnik a helyi és a helyközi tömegközlekedés – árulta el. Szeged város iskoláinak épületeit továbbra is az önkormányzat működteti, és a továbbiakban is az önkormányzat feladata lesz iskolavárosként az épületek fejlesztése, felújítása. Az már most látszik, hogy elsősorban energetikai korszerűsítésekre nyílnak majd források, új kazánokra, geotermikus és napenergia alkalmazására, ami csökkenti a működtetési költségeket. A tervezéseket ezen a téren is gyorsan, azonnal el kell kezdeni – zárja.

Új fedett uszoda - mindenáron!

Végezetül elmondta: a város fejlesztésében meghatározó szereplők, az egyetem, az intézmények, a vállalkozások és az önkormányzat között stratégiai együttműködés alakult ki. A továbbiakban is minden támogatást, segítséget megkap az, aki Szegeden akar beruházni, növekedni – ígérte. 2015 a tervezés éve lesz, ezért az önkormányzat hálás, ha tud a cégek fejlesztési elképzeléseiről, melyekhez adott esetben infrastrukturális beruházások, fejlesztések is szükségesek lesznek. Tudni szeretne a telephelyekről is a város, mert ez ügyben koordinációt kell kialakítani, mert meglehetősen kis terület áll rendelkezésre beruházások, fejlesztések biztosítására, miközben a szakképzett munkaerő terén jobb a helyzet. Rengeteg az épülete az önkormányzatnak, de korlátozott mértékben rendelkezik iparilag hasznosítható területekkel. Ezért kiemelten fontos a koordináció. Kérdésre válaszolva azt mondta, az unió továbbra sem ad közösségi pénzt sportberuházásra, ugyanakkor szívügye a városnak, hogy új, fedett uszoda épüljön. A kormánynak van sportberuházási koncepciója, erre kell építenie most a városnak a társasági adó segítségével, az érintett szakszövetségekkel folyamatos a tárgyalás, a város forrással is beszállna a beruházásba. Kiemelt projekt a fedett uszoda, reális esély van arra, hogy a saját vagyongazdálkodásból megtermelt forrásokból is előteremti a város a 2-2,5 milliárd forintnyi minimális forrást. „Ennél többet most ne kérdezzenek, de a 300 milliónyi vagyonunk révén előteremthető a beruházási költség, ám a fő cél, hogy állami forrásból létesüljön az uszoda” – hangzott a végszó.