A sajtó-helyreigazításhoz hasonló eljárás védené a képmáshoz fűződő jogokat

Új, a sajtó-helyreigazítási perhez hasonló eljárás védené a képmáshoz és hangfelvételhez fűződő személyiségi jogokat egy törvényjavaslat szerint, amely hétfőn került fel a parlament honlapjára.

A rövid határidőket és korlátozott bizonyítási lehetőségeket tartalmazó újfajta pereket a törvényszékeken lehetne megindítani a polgári perrendtartást módosító javaslat szerint. A kormány indoklása szerint a magánélethez való jogot napjainkban főként a képmással és hangfelvétellel visszaélés sértheti. Az új információs technológiák miatt sürgető feladattá vált annak biztosítása, hogy rendelkezésre álljon a jogsértések elleni gyors, hatékony fellépést biztosító eljárási rend. A hatályos polgári törvénykönyv azt a bírói gyakorlatban kialakult értelmezést érvényesíti, amely szerint visszaélésszerű lehet már a képmás, illetve hangfelvétel elkészítése is az érintett engedélye, hozzájárulása nélkül, nemcsak a közzététele vagy másféle visszaélésszerű felhasználása, például forgalmazása, kiállítása, sokszorosítása, sugárzása. Az érintett hozzájárulása - amely nincs alakisághoz kötve, történhet szóban, írásban vagy ráutaló magatartással - kizárja a jogsértést. A tömegfelvételre és a nyilvános közéleti szereplésről készült felvételre más szabályok vonatkoznak. A javaslat indoklása szerint ezen a területen szükséges a jogvédelem erősítése azért, hogy az emberek magánéletének, a személyiség egyes elemeinek jogi védelme szilárd legyen - ne csak az anyagi jogi szabályozás, vagyis a polgári törvénykönyv, hanem a jogérvényesítés hatékonyságát növelő eljárásjogi szabályozás szintjén is. A polgári perrendtartás egy új fejezetében szabályozandó külön perfajta a sajtó-helyreigazításhoz hasonlóan a törvényszékeken volna indítható. Két szakaszból áll, az előzetes eljárásból és magából a perből. Az előzetes eljárás során a sérelmet szenvedő fél a képmás vagy a hangfelvétel készítéséről, illetve felhasználásáról történő tudomásszerzés időpontjától számított harminc napon belül kérhetné a sérelem okozójától - határidő megadásával -, hogy a jogsértést hagyja abba, a sérelmes helyzetet szüntesse meg, a jogsértést megelőző állapotot állítsa helyre, a jogsértéssel előállított dolgot semmisítse meg vagy jogsértő mivoltától fossza meg, illetve adjon megfelelő elégtételt és ennek biztosítson saját költségén megfelelő nyilvánosságot. Minderre a képmás vagy hangfelvétel készítésének, illetve felhasználásának időpontjától számított hat hónapig van lehetősége. (Aki a megszabott határidőben nem fordul kérelemmel a jogsértőhöz, a rendes elévülési időn belül, az általános szabályok szerint még indíthat személyiségi jogi pert.) A határidőben előterjesztett kérelem teljesítését csak akkor lehet megtagadni, ha a benne előadottak valósága nyomban megcáfolható. Ha a képmás vagy hangfelvétel készítője, felhasználója a kérelemnek határidőben nem tesz eleget, a sérelmet szenvedő fél 15 napon belül megindíthatná a pert. A javaslat szerint a felperes ebben a speciális pertípusban kérheti a felróhatóságtól független szankciók alkalmazását, melyek pusztán a jogsértés mielőbbi megszüntetését szolgálják. Ezek: a jogsértés megtörténtének bírósági megállapítása, a jogsértés abbahagyása és a jogsértő eltiltása a további jogsértéstől, továbbá az, hogy a jogsértő adjon megfelelő elégtételt, ennek biztosítson saját költségén megfelelő nyilvánosságot. Kérheti a sérelmes helyzet megszüntetését, a jogsértést megelőző állapot helyreállítását és a jogsértéssel előállított dolog megsemmisítését vagy jogsértő mivoltától való megfosztását is. Ennek a külön eljárásnak a lefolytatása nem akadálya annak, hogy a személyiségi jogok megsértése miatt alkalmazható egyéb szankciók - például kártérítés - érdekében a sérelmet szenvedett fél az általános szabályok szerint másik pert is indítson. A törvényjavaslatban szereplő újfajta eljárásban a gyorsaság, a perhatékonyság érdekében soron kívül kell eljárniuk a törvényszékeknek, a tárgyalást legkésőbb a keresetlevél benyújtásától számított nyolcadik napra ki kell tűzni, és csak kivételesen lehet elhalasztani. A másodfokú bíróság a fellebbezést legkésőbb az iratok beérkezésétől számított nyolc napon belül köteles tárgyalni. A per mielőbbi lezárhatósága érdekében a felperesnek kellene bizonyítania, hogy a képmás, illetve a hangfelvétel elkészítésére, felhasználására sor került, azt viszont az alperesnek kell bizonyítania, hogy az érintett a felvétel elkészítéséhez hozzájárulását megadta. A képmáshoz fűződő jogok egyik részterületéről, az intézkedő rendőrök sajtófotózásáról január végén hozott jogegységi döntést a Kúria egy tavaly szeptemberi alkotmánybírósági határozattal kapcsolatban. Az Alkotmánybíróság - eltérve a Kúria korábbi jogegységi döntésétől és a bírói gyakorlattól - egy konkrét ügyben kimondta, hogy a rendőri intézkedésről készült képfelvétel az érintett rendőr hozzájárulása nélkül is nyilvánosságra hozható, azaz nem kell kitakarni a rendőr arcát, ha mindez nem öncélú. A Kúria januárban arra az álláspontra jutott, hogy saját korábbi jogegységi döntését megsemmisíti, de egyelőre nem ad új támpontokat az ilyen helyzetek megítéléséhez. Nincs egyértelmű jogi helyzet az intézkedő rendőrök sajtófotózása ügyében - mondta akkor a Kúria polgári kollégiumának szóvivője, aki szerint a jogalkotás, valamint az esetről esetre megszülető konkrét bírósági döntések, jogértelmezések tehetik egyértelműbbé a helyzetet.