Oszkó Péter Szegeden: Mi az egyetemi spin-off lelke?

Az új kutatások, fejlesztések eredményeinek értékesítésében segédkező spin-off vállalkozások és az egyetemek viszonyáról tartott előadást Oszkó Péter Szegeden.

"Mikor felkértek ezen előadás megtartására, értetlenkedtem, hiszen nem emlékeztem rá, hogy foglalkoztam volna ilyesmivel. Később jöttem rá, hogy az általam vezetett tőkealap több ilyen projektbe belefogott már, amelyek olyan sikeresen és gördülékenyen működtek, hogy fel se tűntek, ami igen jó, hiszen azt jelenti, nem alakult ki konfliktus az egyetemmel, olajozottan folyt az együttműködés" - kezdte előadását

Oszkó Péter

, az OXO Group ügyvezető partnere (üzletember, kockázati tőkebefektető, a Bajnai-kormány pénzügyminisztere). Kiemelte, hogy a szigorú szabályozások, az új kutatások eredményeinek kötött felhasználása miatt kevesen indítanak ilyen jellegű projektet, melybe nehéz belekezdeni. A spin-off vállalkozások lényegének megragadásához Oszkó Péter egy saját példát használt fel. Részese volt egy olyan projektnek, melynek keretein belül egy kutató a mesterséges megtermékenyítés területén belül akart paradigmaváltást elérni, azon a nézeten akart túllépni, miszerint az ivarsejteket nem érheti semmilyen külső behatás, ezektől kímélni kell azokat, mert kevésbe lesznek nemzőképesek. A kutató abból indult ki, hogy az élő szervezetekben is éri stressz az ivarsejteket, mégis termékenyek maradnak, ezért kutatásai folyamán stresszhatásnak tett ki ivarsejteket, melyek ennek hatására érdekes módon éppen termékenyebbek lettek. A kutatás azért nem elhanyagolható, mert az állatok mesterséges megtermékenyítése komoly piaccal rendelkezik, a szarvasmarha- és sertéstelepek nem zárkóznának el az új fejlesztés elől, főként annak tekintetében, hogy a kutató szerint az új eljárás a mesterséges megtermékenyítések korábbi 50-70%-os hatékonyságát 80-90%-ra emelné. A kutató fejlesztésének értékesítése érdekében saját maga szervezett céget, és kilépett a piacra, azonban nem járt sikerrel, a vállalkozások nem találták megbízhatónak az ajánlatát, üzleti szempontból kétségesnek ítélték meg azt. Egyetlen cég vállalkozott egy próbára, de azzal a feltétellel, hogy a kutató biztosít számukra eszközt, mellyel rövid idő alatt meg tudják vizsgálni az ivarsejtek működését. A kutató vállalata készített egy timelapse-alapú mikroszkóprendszert a vizsgálatok elvégzéséhez, ami számos más cég érdeklődését felkeltette és nagy számban kapott megrendelést az új műszerre.

Az a különös helyzet állt elő, hogy eredeti projekt mellékterméke tett szert jelentős piacra, így a kutató válaszúthoz érkezett: tovább menjen-e a régi tervvel, vagy hasznosítsa az új találmányt, hanyagolva eredeti terveit? Az utóbbi lehetőséget választotta, befektetőt keresett a mikroszkóp gyártásához, ugyanis 50 országból érkezett megrendelés az eszközre, és a továbbiakban üzleti tapasztalattal rendelkező vezetőre is szükség volt, ekkor lépett be a történetbe az Oszkó Péter nevéhez köthető cég. A vállalkozás sikeresnek bizonyult, másfél év alatt akkorára nőtt, hogy egy svéd nagyvállalat felvásárolta, a befektető cég négy és félszeres haszonnal lépett ki, a kutató pedig ennél is többel gazdagodott, és azóta eredeti kutatásán dolgozik, meglehetősen jobb anyagi körülmények között. "Ehhez a sikerhez szükség volt egy kutatóra, aki üzleti célokkal is rendelkezett" - jelentette ki Oszkó Péter. "A ötletgazda amikor át kellett lépni az egyetemi közegből a piacra, átlépett, amikor le kellett mondania az eredeti kutatásáról, lemondott, annak érdekében, hogy sikerre vigye vállalkozását - ebben rejlik a spin-off lelke" - zárta előadását Oszkó Péter. Az előadás a Szegedi Tudományegyetem által a Szent-Györgyi Albert Agórában rendezett Befektetői Workshop és Startup Verseny programjának részét képezte, amelynek zsűrijében foglalt helyet Oszkó Péter is.