Nem lehet kizárni Görögország távozását az euróövezetből

Londoni pénzügyi elemzők szerint nem lehet kizárni, hogy a belpolitikai válságtól sújtott Görögország távozik az euróövezetből.

Citybeli elemzői vélemények szerint Görögország ezt most kedvezőbb körülmények között megtehetné, mint néhány évvel ezelőtt, bár a következmények ezúttal is súlyosak lennének. Az egyik legnagyobb londoni befektetési bankcsoport, a Barclays közgazdászai több forgatókönyvet is összeállítottak a várható fejleményekről annak nyomán, hogy a görög parlament a múlt héten nem tudott új államfőt választani, és ezért előre hozott parlamenti választásokat kell tartani Görögországban. A Barclays londoni elemzői hangsúlyozzák, hogy a választások esélyesének tekintett - a takarékossági szigor politikájának folytatását elvető - Sziriza párt sem hangoztat már olyan felhívásokat, hogy Görögországnak ki kell lépnie az euróövezetből, ám a ház szerint a jelenlegi körülmények közepette nem lehet teljesen esélytelennek tekinteni egy ilyen fejleményt. A cég szerint ebben a kérdésben Németország álláspontja döntő fontosságú lesz. A Barclays elemzői kiemelik, hogy 2012-ben még a német hatóságok is komoly esélyűnek tartották Görögország távozását a valutaunióból. A görög államháztartás elsődleges - vagyis a szuverén adósságállomány kamatkötelezettségei nélkül számolt - egyenlege és a görög folyómérleg is immár többletet mutat, így Görögország jelenleg kedvezőbb helyzetben távozhatna az euróövezetből, mint akkoriban. Az euró feladása azonban még így is szuverén törlesztési csődöt okozna, amelynek súlyos makroszintű pénzügyi sokkja ismét recesszióba sodorná a görög gazdaságot, és ezt nyilvánvalóan a Sziriza is el akarná kerülni - áll a Barclays elemzésében. A ház londoni szakértői emiatt alacsony valószínűségűnek tartják ezt a forgatókönyvet. Más nagy londoni házak sem zárják ki azonban Görögország távozását az euróövezetből. Az egyik legtekintélyesebb londoni gazdasági-üzleti elemzőház, a Centre for Economics and Business Research (CEBR) elemzői 2015-re szóló globális előrejelzésükben döntő jelentőségűnek nevezték az idei évet az euróövezet szempontjából, mivel szerintük ez lehet az az év, amikor "legalább egy" tagállam elhagyja a valutauniót. A ház szakértői elismerik, hogy ezt már korábban is jósolták. Véleményük szerint azonban az előre hozott görögországi választások, és az a tény, hogy közvélemény-kutatásokat a Sziriza párt vezeti, megnöveli a "Grexit-forgatókönyv" idei megvalósulásának esélyét. A "Greece" (Görögország) és az "exit" szavakból összegyúrt műszó a görög adósságválság mélypontján honosodott meg a londoni elemzői szakzsargonban. Akkoriban a City elemzői közössége gyakorlatilag fenntarthatatlannak ítélte Görögország euróövezeti tagságát, és egyöntetűen azt jósolta, hogy Görögország hamarosan távozik a valutaunióból. Ez a lehetőség hosszabb idő óta most először merült fel ismét elképzelhető forgatókönyvként egyszerre több londoni befektetési és elemzőcég prognózisaiban. A CEBR előrejelzése szerint a Görögország körüli bizonytalanságok ugyanakkor csökkentik annak a valószínűségét, hogy az eurójegybank (EKB) belekezd a piaci szereplők által eddig széles körben és rövid időn belül várt, szuverén euróövezeti kötvényeket is érintő mennyiségi enyhítési ciklusba a deflációs veszély elhárítása és a valutauniós gazdaság élénkítése végett. Ugyanezt a következtetést más nagy londoni házak is levonták. Az Eurasia Group politikai-gazdasági kockázatelemző csoport szakértői szerint a görögországi események valószínűleg csökkentik legalábbis annak az esélyét, hogy az EKB már januári ülésén dönt az állampapírokra is kiterjedő mennyiségi enyhítés elkezdéséről. A ház londoni elemzői szerint a valutauniós jegybank úgy is dönthet, hogy kivárja az előre hozott görög választások eredményét, és azt, hogy milyen következményekkel jár, ha a Sziriza győz.