Szijjártó Péter az orosz energiaügyi miniszterrel tárgyalt Moszkvában

A Déli Áramlat gázvezeték építésének lemondását követő helyzet megoldásáról, az orosz gáz Közép-Európába juttatásáról, valamint a Mol Nyrt. oroszországi jelenlétének megerősítéséről is tárgyalt Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Alekszandr Novak orosz energiaügyi miniszterrel hétfőn Moszkvában.

A miniszter az MTI-nek hangsúlyozta: Magyarország és egész Európa számára jó hír, hogy megbeszélésükön orosz kollégája megerősítette, Oroszországnak továbbra is fontos az Európával való energetikai együttműködés. A magyar miniszter szerint

Alekszandr Novak

azt is megerősítette, hogy azt a földgázt, amelyet Oroszország eredetileg a Déli Áramlat gázvezetékbe szánt volna, teljes egészében Törökországba szállítják majd, és egy nagy regionális gázelosztó központ létesítését tervezik a török-görög határ közelében. A magyar tárcavezető kijelentette: ebből adódik a feladat, hogy Magyarország az Oroszországból, illetve részben Azerbajdzsánból Törökországba és onnan Délkelet-Európába eljutó földgáz Közép-Európába juttatásához megteremtse a pénzügyi, műszaki és infrastrukturális feltételeket. Ezért Magyarországnak tárgyalásokat kell folytatnia Görögországgal, ahova a tervek szerint elsőként érkezik be az energiahordozó, valamint azokkal a balkáni országokkal amelyek az új gázvezeték lehetséges nyomvonalain helyezkednek el. A miniszter megemlítette, hogy a múlt héten már előzetesen tárgyalt Macedónia és Szerbia külügyminisztereivel, és ezeket az egyeztetéseket a jövő év elején intenzívebbé teszik. Az MTI kérdésére

Szijjártó Péter

elmondta: még nagyon sok infrastrukturális, pénzügyi és műszaki adatot kell tisztázni, hogy kiderüljön, van-e olyan nyomvonal, amelyen biztonsággal és versenyképesen Közép-Európába lehet juttatni a gázt. Az eredeti tervek szerint a Déli Áramlat 2018-ra érte volna el évi 63 milliárd köbméteres teljesítményét. A gázvezetékrendszeren 2015 végén, 2016 elején indult volna meg a szállítás a Fekete-tenger alatt, majd a földgáz Bulgárián, Szerbián, Magyarországon, Szlovénián keresztül, esetleges bosznia-hercegovinai és horvátországi elágazással jutott volna el az ausztriai Baumgartenig. Az orosz miniszter - a tárca hétfői közleménye szerint - kényszerű lépésnek nevezte a Déli Áramlat projekt leállítását. Arra hivatkozott, hogy - mint december elsején Ankarában Vlagyimir Putyin orosz államfő is közölte - az Európai Bizottság akadályozta az európai gázvezeték építését. Hozzátette, az orosz döntéshez hozzájárult, hogy Bulgária nem adta meg a szükséges engedélyt a hozzá tartozó területen a gázvezeték Fekete-tenger alatti szakaszának megépítéséhez. Az eredeti tervek szerint a bolgár energetikai miniszter a múlt pénteken érkezett volna Moszkvába, hogy tárgyaljon kollégájával a Déli Áramlatról. Az utazás elmaradt, és azt nem indokolták. Szófiában aznap bejelentették, hogy Bulgária záros határidőn belül megadja a Déli Áramlat gázvezeték Fekete-tenger alatti szakaszának építéséhez szükséges engedélyeket. Alekszandr Novak azt is hangsúlyozta, hogy Oroszország megbízható szállítója az orosz gáznak, megérti az európai országok érdeklődését iránta, és kész párbeszédet folytatni a közös pontok megtalálásáról, de már nem a Déli Áramlat projekt keretein belül. A moszkvai közlemény szerint a magyar és az orosz miniszter a gáz, kőolaj és atomenergiai együttműködés kérdéseit vitatták meg. A paksi atomerőmű bővítése nagyon röviden került szóba - mondta Szijjártó Péter. Szavai szerint Alekszandr Novak "elégedetten állapította meg", hogy Oroszország és Magyarország együttműködik a magyarországi nukleárisenergia-kapacitás fenntartásában és növelésében. Az orosz miniszter emellett arról biztosította magyar tárgyalópartnerét, hogy a Roszatommal, a világ atomenergia piacán vezető szerepet betöltő orosz állami céggel zajló együttműködés, ahogy eddig is, a jövőben is zökkenőmentes lesz. Szijjártó Péter moszkvai tárgyalásán a Mol oroszországi helyzetéről is szó volt. A magyar miniszter arról számolt be, hogy az orosz miniszter megerősítette: nem ellenkezik az orosz energetikai kormányzat érdekeivel, hogy az orosz olajipari piacon jelen lévő magyar vállalat folytassa tevékenységét, és új piaci lehetőségeket is keressen.