Paczolay: a jogállami alkotmányvédelemben nem lehet új lapot kezdeni

A jogállami alkotmányvédelemben nem lehet új lapot kezdeni, kívánom, hogy ez a jövőben is így legyen - mondta Paczolay Péter, az Alkotmánybíróság (Ab) elnöke a Szabadság és felelősség elnevezésű, emberi jogok világnapja alkalmából rendezett konferencián kedden Budapesten.

Paczolay Péter

hangsúlyozta, hogy az Ab a legtöbb alapjog tekintetében az utóbbi időben megerősítette korábban lefektetett elveit. Hozzátette, hogy tudna ugyan olyan határozatokat említeni, amelyek nem részesítik olyan védelmében az alapjogokat, amennyire szeretné, de ez természetes, hiszen a világon mindenütt lehet eltérő az alkotmánybírák véleménye. Az Ab döntéseinek első kritikája már a testület különvéleményeiben megjelenik. Paczolay Péter hosszan sorolta azokat a területeket, ahol álláspontja szerint az Ab védte a polgárok jogait, így többek között a szólás- és sajtószabadság, az információszabadság, a vallásszabadság, a büntetőjog vagy éppen a családjog, családi kapcsolatok szférájában.

Gulyás Gergely

fideszes politikus, az Országgyűlés alelnöke, a konferenciát szervező Polgári Magyarországért Alapítvány főigazgatója előadásában azt emelte ki: a rendszerváltás minden csalódása ellenére értékelni kell, hogy azóta szabadságban élhet az ország, 1990 óta az alaptörvény szerint is folyamatos Magyarországon a demokrácia, a közéletben azonban szükség lenne kompromisszumra és dialóguskészségre. Az egykori civil jogvédő a konferencia - és egyúttal az alaptörvény egyik fejezetének - címe kapcsán kiemelte: senki nem akar szakítani a 19. századi liberalizmus által megfogalmazott alapvető szabadságjogokkal, az emberi méltóság vagy a véleménynyilvánítás szabadsága azt is megilleti, aki semmilyen állampolgári kötelezettségének nem tesz eleget. Gulyás Gergely hallgatósága figyelmébe ajánlotta John Fitzgerald Kennedy fél évszázaddal ezelőtti amerikai demokrata elnök szavait, amelyek szerint "ne azt kérdezd, mit tehet érted a hazád, hanem hogy te mit tehetsz a hazádért!". Jó, ha az ember manapság a saját védelmében nemzetközi példákkal is alátámasztja gondolatait, de még jobb, ha amerikai és lehetőleg demokrata párti politikustól idéz - jegyezte meg a kormánypárti politikus. Arra is felhívta a figyelmet: a rendszerváltás óta eltelt időszak inkább a szabadságról szólt, pedig a negyedszázaddal ezelőtti változások mozgatója volt a biztonság iránti igény is. A fideszes politikus állítása szerint az új alkotmány nem megváltoztatta, hanem megszilárdította a közjogi berendezkedést, az intézményrendszer stabil maradt, csak kisebb módosításokat hajtottak végre rajta. Hozzátette: az Ab költségvetési kérdésekkel kapcsolatos hatáskörének korlátozása vitatható megoldás volt, jogos igény ennek megszüntetése. Gulyás Gergely szerint a 2006. őszi eseményeket leszámítva nagyobb alapjogsértések nem voltak, az akkor történtek azonban nemcsak azért elfogadhatatlanok, mert a békés tüntetők gyülekezési jogát, sőt emberi méltóságát vették semmibe, hanem azért is, mert a teljes jogállami intézményrendszer csődöt mondott, beleértve az ügyészséget és a bíróságot. Ettől eltekintve a jogállamiság és a demokrácia nem szenvedett csorbát, a kormány ellen ma is lehet tüntetni, és mi sem jelzi jobban, hogy demokrácia van, mint hogy ezt is szabadon lehet vitatni - jegyezte meg a kormánypárti politikus.

Kádár András Kristóf

, a Magyar Helsinki Bizottság társelnöke előadásában a fideszes politikus szavaira reagálva jelezte, hogy aggasztó a kétharmados kormánytöbbség kinevezési gyakorlata. Igaz, hogy jobbára azok az intézmények működnek, amelyek a rendszerváltás idején jöttek létre, de nem ugyanazok irányítják őket. A civil jogvédő szóvá tette, hogy a kétharmados kormánytöbbség a mandátumának lejárta előtt átalakította az Országos Választási Bizottságot, eltávolította hivatalából

Baka Andrást

, a Legfelsőbb Bíróság elnökét és

Jóri András

adatvédelmi biztost. A norvég civil alap ügyében Kádár András Kristóf megjegyezte, hogy a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal bizonyítékok nélkül indított eljárásokat, és ez szerinte ellentmond annak, amiről Orbán Viktor a közelmúltban Vida Ildikó adóhatósági vezető ügyében beszélt, miszerint Magyarországon bizonyítékok nélkül senki ellen nem indul eljárás. Egy megindított büntetőeljárásban pedig "aki keres, az talál" - fűzte hozzá a jogvédő szervezet társelnöke. A Polgári Magyarországért Alapítvány és a Hanns Seidel Alapítvány által évek óta megrendezett konferencia az emberi jogok világnapjához kapcsolódik. Az ENSZ Közgyűlése 1954-ben nyilvánította december 10-ét az emberi jogok napjává annak emlékére, hogy 1948-ban ezen a napon fogadták el az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatát. Ebben a dokumentumban foglalták össze az úgynevezett klasszikus politikai és polgári jogokat, továbbá a gazdasági, szociális és kulturális jogok bizonyos körét. Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatát a világ összes állama ratifikálta.