Ericsson: a fejlett távközlési infrastruktúra erősíti a versenyképességet

A fejlett távközlési infrastruktúra erősíti az ország versenyképességét, a szélessávú mobil-ellátottság tíz százalékos növekedése 1 százalékos hazai össztermék (GDP) növekedést eredményez – mondta el Jakab Roland, az Ericsson Magyarország Kft. ügyvezető igazgatója csütörtökön Stockholmban az MTI-nek, az Ericsson éves üzleti innovációs fórumán.

Hozzátette: nélkülözhetetlen, hogy fejlett infokommunikációs rendszerek és szélessávú hálózatok legyenek Magyarországon, mivel így az emberek sokkal jobb minőségű, digitalizált megoldásokhoz, szolgáltatásokhoz férhetnek hozzá, és a szolgáltatók is könnyebben elérhetik a felhasználókat ezen keresztül - mondta. Ha a szélessávú ellátottság 1 százalékkal nő, 3,8 százalékkal több startup, új vállalkozás indul – tette hozzá. A világ összes mobilhívásának 40 százaléka ericssonos hálózatokon fut keresztül – mondta az Ericsson Magyarország ügyvezetője. Hozzátette: ha abból indulunk ki, hogy minden gerinchálózati termékhez van magyarországi fejlesztés, akkor elmondható, hogy a világon szinte nincs olyan mobilhívás, amelyben ne lenne magyar mérnöki hozzáadott érték. Az Ericsson Magyarország küldetésének tekinti a természettudományos, mérnöki, informatikus képzés erősítését – jelentette ki

Jakab Roland

. Ezek a képzések perspektivikus jövőt adnak a fiataloknak, mivel globálisan is nagy a munkaerőhiány az infokommunikációs szektorban, robbanás előtt áll az egész terület – tette hozzá. A jövőben szinte minden iparágnak, többek között az autóiparnak, egészségügynek, oktatásnak, szállítmányozásnak saját, egyedi infokommunikációs megoldásra lesz szüksége. Már annak a nemzetközi kommunikációja is, hogy Magyarország kiemelt figyelmet fordítana a természettudományos képzésre, több külföldi befektetőt vonzhat az országba – jegyezte meg. Az Ericsson Magyarország 1700 munkavállalót foglalkoztat Magyarországon, amelyből a kutatás-fejlesztési (K+F) központban 1200-an, 400-an az alkalmazott mérnöki szolgáltató központban dolgoznak – mondta. A K+F központban az innovációs lánc minden eleme megtalálható az alapkutatástól az alkalmazott kutatáson át az ipari fejlesztésig. Az ország gazdasági növekedésének egyik kulcsa a K+F-ben rejlik – hangsúlyozta Jakab Roland. Az Ericsson Magyarország 1992 óta működik együtt a Budapesti Műszaki Egyetemmel, ahol ekkor létrehozták a rendkívül sikeres nagysebességű hálózat laboratóriumot. Itt még egy komplex hardver tervező laboratórium is van, amelyben az első magyar kisműhold, a Maszat-1 is megszületett – mondta. Ezen kívül az ELTE-n egy kommunikációs hálózatokkal és egy szoftvertechnológiával foglalkozó laboratóriumot is működtetünk – tette hozzá. Az Ericsson először 1911-ben jött Magyarországra, Budapesten a Fehérvári úton alapított telefongyárat. Később kivonult a vállalat, de a hatvanas évektől már Ericssontól licenszelt technológiával modernizálták a magyarországi telefonhálózatot, majd 1990-ben megalakult az Ericsson Magyarország, amely részt vett a magyar távközlési hálózat fejlesztésében, az új technológiák elsőként való bevezetésében. A legutóbbi a negyedik generációs (4G) mobil mobilszolgáltatások kiépítésére is az Ericsson kapott megbízást 2012 elején.