Írjon nekünk!

Szeged

Hírzóna

Politika

Sport

Egyetem

Közélet

Zombor Gábor Szegeden: Az egyetemnél kell hagyni a klinikai központot! + FOTÓK

Zombor Gábor Szegeden: Az egyetemnél kell hagyni a klinikai központot! + FOTÓK

2014. október 2., csütörtök
Zombor Gábor Szegeden: Az egyetemnél kell hagyni a klinikai központot! + FOTÓK
egeszsegugyi_kerekasztal19_gs

A klinikai központokat az egyetemek fenntartásában kell tartani – jelentette ki Zombor Gábor egészségügyért felelős államtitkár szegedi orvosoknak tartott fórumán, amelyen a háziorvosi rendszer megújításáról és a rezidensképzés tervezett átalakításáról is beszélt.

Új háziorvosi modellre van szükség és a rezidensképzés megreformálására – jelentette ki

Zombor Gábor

egészségügyért felelős államtitkár a Polgári Orvoskör által rendezett fórumon. A rendezvényen

Kothencz János

, a kormánypártok és L.É.T. polgármesterjelöltje a szegedi egészségügyi ellátórendszert kettősségéről is beszélt, és arról, hogy

Botka László

ígéreteivel szemben korántsem mindenhol egyetemi szintű az ellátás. A Polgári Orvoskör nevében

Wittmann Tibor

belgyógyászprofesszor köszöntötte a megjelenteket, majd a helyettes államtitkár ismertette az ágazatot érintő várható változásokat. Mint Zombor Gábor elmondta, az egészségügyben olyan stratégiai kérdésekben születnek döntések még ebben az évben, melyek meghatározzák az ágazat jövőjét.

A klinikai központok létrehozásával az egyetemek „sérültek”

Az állam által átvett kórházi és szakellátórendszer megtartása mellett érvelt Zombor Gábor, mint elmondta, azt szeretnék, hogy az állami szerepvállalás állami garancia is lenne. „Szegeden és a többi egyetemi városban ez speciális kérdés, hiszen az, hogy a klinikai központ a közellátáshoz tartozik-e, vagy pedig az egyetem a képzési és oktatási feladatának a hátterét jelentő intézményrendszer, sok vitát felvet. Az az álláspontom, hogy a klinikai központokat az egyetemeknél kell hagyni, és ott kell megfelelő módon működtetni őket” – jelentette ki. Az egészségügyért felelős államtitkár hozzátette, döntően az egyetemek „sérültek” az integrációs mechanizmus során, ezért Zombor szerint szerencsésebb lett volna más módon megvalósítani ezt. Elmondta, a tapasztalatok azt mutatják, hogy az ellátórendszer nem lett sokkal jobb, de sokkal jobban megterheli az egyetemi klinikák szakembergárdáját, ami a képzés és a tudományos munka kárára is vált.

A finanszírozási rendszer átalakításával kapcsolatban az egészségügyért felelős államtitkár a szakmák közötti kiegyenlítést és egyes finanszírozási kódok újragondolását emelte ki, mellyel orvosolni lehet a több évtizede kialakult különbségeket. „Nem lesznek nyertes és vesztes szakmák, az sem elfogadható, hogy azért alakul ki orvoshiány egyes területeken, mert tíz éve rosszul finanszírozzák” – szögezte le Zombor Gábor. Első számú stratégiai kérdésnek nevezte, hogy a frissen végzett orvosok Magyarországon maradjanak, ehhez azonban a rezidensképzés újragondolására van szükség. „Látszik, hogy jelenleg a pénzhiány miatt jóval kevesebb rezidenst tudunk bevinni a rendszerbe, mint amennyien jelentkeznének, és ahányra szükség lenne. Ezért – egyeztetve az intézményekkel – egy központi rezidensképzésben gondolkodunk, hogy ne az adott kórház anyagi helyzetén múljon, hogy van-e rezidenshely” – fogalmazott. Ez a gyakorlatban azt fogja jelenteni majd, hogy az állam minden orvostanhallgatónak biztosít lehetőséget a rezidensképzésben. Ahogy Zombor Gábor kifejtette, a következő lépcső az lesz, hogy szakorvosi minimumdíjat kapnának az érintettek, és a tervek szerint a következő egy-másfél évben be is vezetik az új rendszert. Zombor Gábor egészségügyért felelős államtitkár közölte, a háziorvosi karnál megfigyelhető az elidősödés, a praxisok elértéktelenednek és kevés a rezidens. Ezt a folyamatot szeretné visszafordítani a kormányzat, vonzóvá téve ezt a hivatást. Svájci minták alapján Kelet-Magyarországon különböző modelleket próbálnak ki különböző háziorvosi körzetekben. Az eljárásokat és technikákat jelenleg mintegy 30 körzetben alkalmazzák, és még idén 4 milliárd forintot fordítanak arra, hogy ezt a modellt 6-700 körzetre kiterjesszék. Az egészségügyi államtitkár a finanszírozással kapcsolatban elmondta, a háziorvosi és a járóbeteg kassza részbeni egybenyitása is elképzelhető, ami motivációt jelenthetne a háziorvosok számára.

Kothencz: politikai döntés volt az egészségügyi integráció Szegeden

„A szegedi egészségügyi ellátórendszert kettősség jellemzi, egyrészt kiváló orvosok, európai hírű szakemberképzés, orvosi bravúrok, másrészről hihetetlenül hosszú várólista, alulfinanszírozottság, orvos- és nővérhiány. Ez az egészségügynek egy másik arca. Sajnos a beteg napjainkban leginkább ezzel találkozik” – erről már a kormánypártok és a L.É.T. Egyesület polgármesterjelöltje, Kothencz János beszélt. Szerinte az egészségügyi ellátórendszer működése Szegeden arra példa, hogy milyen következményekkel jár egy politikai szempontú döntés. Emlékeztetett, 2007-ben az integrációval a Botka László vezette város teljesen kivonult az egészségügyi ellátórendszerből. Akkor az volt az ígéret, hogy mindenki egyetemi szintű ellátást fog kapni, így adták át tíz évre az egyetemnek a városi egészségügyi intézményrendszerének szinte a teljes körű működését. „Az elv önmagában meg is állja a helyét, ugyanakkor az egyetem által átvett óriási feladatok ellátásához nem társult megfelelő finanszírozási háttér. Az OEP finanszírozás nem fedezte a kórház-rendelőintézet működését, és ezt az egyetem nem tudta kompenzálni. Ezt már az integrációs folyamat elején is jelezték orvosok és szakemberek” – jelentette ki Kothencz. A polgármesterjelölt úgy értékelte, hogy Szeged városa ezzel akart ezzel próbált megszabadulni a számára működtetési terhet, anyagi ráfordítást jelentő intézményétől, vagyis az egységesítés nem egy előkészített szakmai koncepció mentén zajlott, hanem politikai döntés volt. Mindezt alátámasztja, hogy az egyetem egészségügyi büdzséje minden évben mínusz milliárdokkal zárt, miközben látványberuházások sora valósult meg Szegeden. „A betegek ma a szakrendelések jó részén nem jutnak ellátáshoz, csak hosszadalmas várakozás után. Ez nem egyetemi színvonal. A klinikákon a sürgősségi ellátás felé helyeződik át a súlypont, a tervezett úgynevezett elektív ellátás végeláthatatlan hosszúságú várólistákat tartalmaz” – jelentette ki. Kothencz úgy összegzett, hogy érdemi és minőségi javulást az integráció önmagában nem hozott. Hozzátette, nem is hozhatott minőségi javulást, hiszen pénz, orvos- és nővérhiány is terheli a rendszert. Ezzel együtt a szakmai fejlesztés lelassult, a financiális csatározások helyett a szakorvosok inkább külföldre távoznak, ahol tudásuknak megfelelően dolgozhatnak, tanulhatnak.

Az új városvezetésnek beleszólást kell szereznie az egészségügy irányításába

„Az új városvezetésnek fontos feladata, hogy jelezze, hogy az itt és a környéken élők egészségügyi és szociális ellátásának kérdése, az egészséghez való jog biztosítása, számára alapvető feladat” – szögezte le a kormánypártok és a L.É.T. polgármesterjelöltje. Megjegyezte, az ő gondolkodásának középpontjában nem a látványberuházások, nem a multinacionális érdekek kiszolgálása vagy a bankok állnak, hanem a szegedi emberek életminősége. A jelölt kijelentette, nem az egyetem évenkénti egyszeri beszámolóját kell meghallgatni, hanem az új városvezetésnek érdemi beleszólást kell szereznie az egészségügy irányításába. „Az itt élők vonatkozásában, az egyik legfontosabb feladatáról nem mondhat le, ellentétben Botka Lászlóval. Ráadásul a rendszer nem az elvárható és elvárt módon működik” – közölte. Szólt arról is, hogy a családorvosok ma nehezebben tudnak szakorvosi ellátást vagy diagnosztikus vizsgálatot kérni betegeiknek, mint néhány évvel ezelőtt, és adminisztrációs terheik is jelentősek. Kothencz elmondta, a városnak fel kell vállalnia a praxisok támogatását, illetve a leendő városvezetésnek a fejlesztési támogatást is fel kell vállalnia. Ezen felül Kothencz – igazodva a megfogalmazott igényekhez – megválasztása esetén rendszeres találkozókat tartana orvosokkal, így a gondokat meg lehetne beszélni, illetve azok megoldásában is előrelépések történnének. „Gyermek-egészségügyi ellátás hasonló gondokkal küzd, mint a családorvosi, az alulfinanszírozottság még nagyobb probléma. A rendszer fenntartásához rezidenseket ösztönözni kell. A tanintézetekben főállású iskolaorvosokra és iskolavédőnőkre van szükség. Munkájukhoz a feltételeket biztosítani kellene. Alapvető a szerepük az lenne, hogy a megelőzésben, szűrésben, az egészséges életmódra nevelésben működjenek közre” – sorolta a teendőket Kothencz János. Ahogy fogalmazott, ez a város tartozik az orvostársadalomnak a megbecsüléssel, amit az integráció nem szolgált. Az idősekre áttérve megjegyezte, a jelenlegi városvezetés úgy beszél a szépkorúakról, mintha csak múltjuk lenne, ezzel szemben Kothencz szerint jelenük és jövőjük is van. „Elégtelen az otthoni ellátás színvonala, a házi gondozás jelenlegi kapacitása alacsony, jóllehet a képzőhely kiváló és helyben is van. Az egészségügyi kar kollégái töretlen odaadással, hittel végzik munkájukat, képzik a leendő szociális szakembereket, de a végzettek állás hiányában elmennek, s az országot is elhagyják” – magyarázta a polgármesterjelölt. Felhívta a figyelmet arra is, hogy lényesen több gondozóra és szociális munkásra lenne szükség. Szegeden jelenleg egyetlen utcai szociális munkás van és hiányzik a hospice ellátás is. „Hosszasan sorolhatnám még, hogy mi az ami nincs vagy csak kevés, de inkább azt tartom fontosnak, hogy a felelősségünk kollektív. Önmagamban véve nem vagyok elegendő ahhoz, hogy ez a helyzet változzon, én nem értek az orvostudományhoz, de azt látom, hogy milyen módon van megbecsülve, illetve milyen módon van leértékelve a szegedi orvostársadalom” – hangsúlyozta Kothencz János a Polgári Orvoskör fórumán.
BejegyzésSzegedma Hírportál által
egészségügy Dux László klinikai központ egészségügyi integráció klinika Wittmann Tibor Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ Polgári Orvoskör Szeged Zombor Gábor egészségügyi reform háziorvos Kothencz János

Ez is érdekes lehet

Vágólapra másolva!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.

© 2024logo