Varga Róbert, a megoldóember: Új szemléletre van szükség Szegeden!

Megújulásra vár Szeged Varga Róbert szerint. A 12-es körzet (Baktó, Petőfitelep, Újpetőfitelep, Fodorkert) Fidesz-KDNP-L.É.T.-es önkormányzati képviselőjelöltjében ég a tettvágy, hogy az emberekért dolgozzon, s mint mondja, vezetői rutinja és hozzáállása egyaránt alkalmassá teszi a közéleti szerepvállalásra.

- Több alkalommal karolt fel olyan ügyeket, oldott meg olyan problémákat, melyeket nem feltétlenül egy vállalkozónak kellene... Miért tartotta fontosnak, hogy például egy könyv kiadását vagy éppen egy katona újratemetését támogassa?

- Szeged hőse,

a 46. gyalogezred egykori zászlóaljparancsnoka, Dombay Miksa Ágoston volt, akinek az újratemetését azért támogattam

, mert a város egy fillért sem adott erre a célra, amint ahogy a

Szeged Atlasz

kiadásához sem járult hozzá a regnáló városvezetés. Az Árpád téri országzászló-emlékmű talapzatát is én készítettem el. Ezek a példák azt támasztják alá, hogy egyáltalán nem lokálpatrióta, és a nemzeti érzelmek is hiányoznak a városvezetésből... Ha jó ügyekről van szó, nem szoktam sajnálni a pénzt: neolatin konferencia megrendezését is támogattam, akárcsak a Nándorfehérvári Emléknapokat, a

Tappancs Állatvédő Alapítvány kutyaterápiás programját

is felkaroltam, vagy éppen

Petőfitelepen

a templom előtti tér gondozatlanságát sem bírtam nézni, ezért inkább rendbe hozattam, majd a lakosok kérésére mozgáskorlátozott rámpát is építtettem. Amíg erőm és anyagi lehetőségeim engedik a jó ügyek mentén kiállok, így például abban is segédkezem Szombathelyen, hogy hajléktalanokat vezetek vissza a munka világába. Nagyváradon születtem, 1990-ben költöztem Szegedre, és szerencsésnek mondhatom magamat, mert ez a város befogadott, ezért is szeretnék tenni az itt élőkért, ezért is támogattam eddig is olyan ügyeket és dolgokat, amelyeket valójában az önkormányzatnak kellett volna felkarolnia. Számomra megdöbbentő volt, hogy a várostörténeti jelentőségű, négy évnyi kutatómunkával elkészült Szeged Atlasz kiadásának a támogatását leszavazta

Botka László

és a szocialisták. Ebből világosan látszik, mit is érezhetnek a város iránt. Én eleve hozzájárultam volna a megjelentetéséhez, de miután a több milliárd forintos költségvetés fölött rendelkező önkormányzat kihátrált, többet adtam, hogy a pénzen ne múljon ennek az értékes kiadványnak a sorsa.

- Most a kampány végén miként értékeli az elmúlt időszakot?

- Nem volt könnyű, vezetek egy országos kiterjedésű céget, melynek van telephelye Szombathelyen, Sárváron, Szolnokon, Békéscsabán és Győrben is. Legfontosabb üzletágunk az építőipar, legalább százhúsz embernek adunk ezen a területen munkát, míg összességében mintegy ötszáz foglalkoztatottunk van. A választási kampány során azt láttam, hogy az emberek rendkívül érdeklődőek, foglalkoztatja őket a saját sorsuk alakulása. A 12-es körzetben rengeteg hiányosságokat tapasztaltam, bármelyik részében is jártam. Baktóban például – melyet zömében a középosztályhoz tartozó családok laknak – nincs olyan infrastruktúra, mely a gyermekneveléshez szükséges. Nincs óvoda, csak egyetlen magánbölcsőde, de játszótérre és művelődési házra is lenne igénye a helybélieknek. Az utak és járdák is rossz állapotúak, de ez jellemző Petőfitelepre és Fodorkertre is, vagyis az egész 12-es körzetre. Az emberek akikkel találkoztam, változásra várnak, amire a személyem garancia. Amit ígértem a kampány során, mindazt szeretném megvalósítani, és ezen vállalások egy részét önkormányzati vagy éppen pályázati támogatás nélkül is véghezviszem megválasztásom esetén!

- A családja miként fogadta, hogy elindult az önkormányzati választáson, és hogyan élték meg a kampányt?

- A feleségem mindig enged, hogy tegyem a dolgomat, hiszen tudja, érte és a gyerekekért dolgozok. A kampány során igyekeztem mindenütt ott lenni, a választópolgárokkal minél többet találkozni, de az esti fürdetésre mindig hazamentem, hogy a gyermekeimmel lehessek és segítsek a feleségemnek. Próbálok otthon is helytállni, de tudom, sokkal több időt kellene velük töltenem.

- A 12-es körzet problémái közül néhányat felsorolt. Mégis összességében hogyan látja, min lenne érdemes változtatni?

- Szemléletváltásra van szükség, egyszerűen az akarat hiányzik szerintem. A rendszerben van pénz, vagyis sokkal jobban, hatékonyabban lehetne dolgozni az itt élő emberekért. A fő problémát abban látom, hogy nem úgy és nem arra költik a forrásokat, amire kellene. Egyszerűen rossz az irány, nincsenek olyan fejlesztések, amelyek cégeket vonzanának ide, s ezzel munkahelyeket teremtenének. Én tipikus megoldóember vagyok, aki nem retten meg a feladatoktól, azért is vállalkoztam közéleti szerepvállalásra, hogy bebizonyítsam, igenis orvosolni lehet a problémákat, csak megfelelő hozzáállásra van szükség!