Vakbarát üzlet! – projektet indítottak a látássérültek + FOTÓK

Akadálymentessé tennék az üzleteket a látássérültek számára a Csongrád Megyei Vakok és Gyengénlátók Egyesületének projektje révén. Egy komplex minősítő rendszert dolgoznak ki, illetve tanúsítványt és matricát is kapnának azok az üzletek, amelyek csatlakoznak a projekthez.

A vakoknak és gyengénlátóknak is épp olyan joguk van vásárolni, mint a többségi társadalomnak, ugyanazt a pénzt költik el – magyarázta

Ballai Anna Mária

, a Vakbarát üzlet projekt vezetője a Fehér Bot Napja alkalmából az Informatóriumban rendezett konferencián. „Ha akadálymentesítésről beszélünk, a legtöbben azt gondolják, hogy mindenhova egy rámpát építenek, így be tudnak menni a kerekes székesek. Vannak azonban, akik a látásukban akadályozottak, ezért szeretnénk, hogy a boltok és üzletek az ő számukra is akadálymentesek lennének” – részletezte. Azt szeretnék, hogy a gyengénlátók is el tudják olvasni az árakat, vagy valaki segítse az ő vásárlásukat. „Szeretnénk, hogy vakvezető kutyával is be lehessen menni az üzletekbe, mert bár a jogszabályok ezt előírják, a gyakorlatban nem mindig valósul ez meg. Együttműködve a nagyáruházakkal egy protokoll kidolgozását kezdeményezzük, hogy ne kelljen negyven percet várnunk a segítségnyújtásra, hanem az természetes legyen” – magyarázta, mi a célja a projektnek. Ballai Anna Mária tapasztalatai szerint a kisebb üzletekben – ahová gyakran járnak látássérültek – az alkalmazottak megszokják a jelenlétüket, segítik a vásárlásukat, de ez nem általános. Egy nagyáruházban szinte lehetetlen számukra a vásárlás, néhány havonta átrendezik azokat, de egy gyengénlátó nem látja meg az eladót sem, aki segítségére lehetne. „A jelenlétünkkel és a segítségnyújtásunkkal abban tudunk segíteni, hogy a fejekben és a szívekben megtörténjen az akadálymentesítés, vagyis hogy ne féljenek vagy tartsanak egy fogyatékkal élőtől, és megfelelően tudják kezelni, segíteni őt” – hangsúlyozta. Vásárláskor rossz tapasztalatai vannak, amikor például a gyengénlátó közelről nézi a terméket, hogy lássa az árát, akkor megjelenik a biztonsági őr, s azt nézi, nem ellopni akarják-e az adott árucikket.

Egyedülállónak nevezte a Vakbarát üzlet kezdeményezést

Nyusti Szilvia

jogász is, aki szintén érintett. Felhívta a figyelmet arra, hogy az akadálymentes vásárlás kifejezések együtt nem szerepelnek a magyar jogban. Kitért arra is, hogy az akadály egy átlagember számára az, ha nincs áru, nem működik a piac, míg egy fogyatékkal élő ember számára már az adott üzlet megközelítése is gondot okozhat. Hozzátette, az Alaptörvény is rendelkezik arról, hogy mindenkinek joga van az emberi méltósághoz, és nem lehet különbséget tenni az emberek között fajra, nemre vagy fogyatékosság alapján. Hiába mondja ki az esélyegyenlőséget azonban számtalan magyar vagy európai jogszabály, egyezmény, a valóságban ezek nem valósulnak meg teljes mértékben. Csongrád Megyében a Magyar Államkincstár adatai szerint mintegy kétezer látássérült ember él, de a valós számuk Balali Anna Mária szerint elérheti az négyezret is, hiszen a nyugdíjasok nem szerepelnek az államkincstár összesítésében, mivel ők nem kapnak ellátást. A rendezvény keretében felléptek a Klúg Péter Általános iskola jelelő csoportjának diákjai, míg a Vakok és Gyengénlátók Egyesületének egyik tagjai,

Klimász Sándorné

saját versét szavalta el az egybegyűlteknek. A Fehér Bot Napjához kapcsolódóan „Érints meg” címmel tapintható tárlat is nyílt az Informatóriumban. A kiállítás lehetőséget biztosít az érintettek számára, hogy tapintással érzékeljék az alkotásokat, illetve látássérült alkotók munkáit is bemutatják. Egyikük

Szabóné Gyuris Zsuzsanna

, aki szőttesekkel gazdagította a tárlat anyagát. Az Agórában egy másik tárlat is nyílt, a budapesti Mozdulj! Közhasznú Egyesület egyik alapító tagjának,

Tálosné Violányi Mariannak

az alkotásaiból a Fehér Bot Napjához kapcsolódóan.