V. Szilágyi Árpád: Botka kultúraromboló 12 éve

Az elmúlt évtizedben a városvezetés szembefordult a Szegedi Hagyományőrző és Városképvédő Egyesülettel, egykori fővédnökük, Botka László pedig szembement alapító okiratuk legfőbb pontjaival. V. Szilágyi Árpád, az egyesület elnöke a kultúrára fogékonyabb, együttműködőbb polgármestert vár az októberi választástól.

2002-ben alakult meg a Szegedi Hagyományőrző és Városképvédő Egyesület azzal, hogy

Móra, Tömörkény

és

Bálint Sándor

nyomdokain haladva az utókor számára megőrizze Szeged hagyományait, építészeti és kulturális értékeit. Vezetősége az egyesület fővédnökévé

Botka László

polgármestert kérte fel, aki a megbízatást és az együttműködés feltételeit elfogadta az alapszabálynak megfelelően.

Bezárt képtár és művelődési központ

V. Szilágyi Árpád

városvédő úgy nyilatkozott a SZEGEDma.hu portálnak: a polgármesterrel való kapcsolatunk 2004-ben romlott meg igazán, amikor a városvédők és köztiszteletben álló személyiségek heves tiltakozása ellenére hagyta, hogy ledózerolják Bálint Sándor Pálfy utcában lévő szülőházát. Ezzel a városvédő szerint Botka szembement az alapító okirat legfontosabb pontjával, ezért 2004. augusztus 26-án a Magyar Világ című lapban egy nyílt levélben visszavonta a fővédnökséget a szegedi polgármestertől. "Azóta Botka László az együttműködés minden formájától elzárkózott, a különböző bizottságokba külsős tagként az egyesület egyetlen tagját sem kérte fel, pedig a tagok jól képzett szakemberek, soha nem kérte ki a véleményünket, de anyagilag sem támogatta az egyesületet" - mondta el V. Szilágyi Árpád. A városvédő kultúrarombolásnak nevezte a polgármester tevékenységét, melynek több állomása volt: A Horváth Mihály utcai képtár - bezárása - eladása után az épületet nem adták vissza az ipartestületnek, pedig 1930-ban háromezer szegedi kisiparos építette azzal a céllal, hogy termékeik kiállításának adhasson helyet. Tiltakozásuk ellenére lebontották a Szegedi Kendergyár központi épületét, a Juhász Gyula Művelődési Ház épületét eladták, a Bartók Béla Művelődési Központét pedig bezáratták, pedig mindkét épület nagyterme jelentősen hozzájárult a város kulturális pezsgéséhez, a városnak nagyon hiányzik jelenleg - tette hozzá Szilágyi Árpád. "Az elmúlt 12 év legnagyobb hibájának tekintem, hogy hathatós intézkedéssel nem kötelezték a Kass Szálló, Hági Étterem jelenlegi tulajdonosait, hogy a hosszú évtizedek óta bezárt helyiségek ismét Szeged lakosságának kiemelt szórakozóhelye legyen. Természetesen a Kis és a Nagy Virág cukrászda bezárása is a városvezetés megbocsáthatatlan hibája, de ilyen mulasztás a Centrum áruház mögötti gödörnek a rendezése. Évtizedek óta húzódik a Mars tér autóbuszállomásának végleges kialakítása, így nyugodt lelkiismerettel mondhatom, hogy az ország egyik legelhanyagoltabb állapotban lévő buszállomása" - sorolta az egyesület elnöke. IV. Béla szobrán királyunk kezéből az utolsó pillanatban került ki a kettőskereszt, melyet lándzsával helyettesítettek a városvédők tiltakozása ellenére is.

Hullámsírba küldték a Szőke Tiszát

Ugyanilyen hevesen tiltakoztak a nagy múltú szegedi huszárszobor elmozdítása miatt. A városvédők szerint

érvényes építési engedéllyel sem rendelkeztek

a tér megbontásakor, törvénytelenül jártak el, hiszen a korábban közgyűlés által elfogadott rendezési terv megsértésével változtatták meg a tér örökségvédelmet élvező területét. Így nem kértek előzetes engedélyt a zöldterületek megváltoztatására, nagy építészeti hibát követtek el szintén a Dugonics és Árpád tér rendezése során is, hiszen a rendezési tervtől ott is eltértek. A városvezetés hatalmas vétkének nevezte Szilágyi Árpád a

Szőke Tisza hajó

2000-2012 év közötti sorsát, hiszen a mindenkori városvezetésnek követni kellett volna a hajóval kapcsolatos intézkedéseket, így nem történhetett volna meg, hogy a 2000-es években a város nullforint értékben értékesítette a hajót, amely az utóbbi évek során szinte követhetetlenül váltogatta gazdáit. A hajó elsüllyedése hírére a polgármesternek egy átfogó vizsgálatot kellett volna végezni, hogy kit terhel a felelősség, és intézkedni abban, hogy a hajó véglegesen ne süllyedjen el - mondta V. Szilágyi Árpád.

"A városvédők az önkormányzat segítsége nélkül is harcoltak tovább Szeged értékeinek megóvásáért, nyugodtan elmondható, hogy az egyesület több maradandó emléktáblát, emlékhelyet, szobrot adott a városnak, mint az önkormányzat. Munkásságukat a SZEGEDma.hu segítségével ismerheti a város, a Panoráma magazin jóvoltából pedig az egész világon élő magyarságot - Ausztráliától Kanadán át Svédországig - összehozta. A hagyományőrzők legfőbb büszkesége, hogy Magyarországon először 2007-ben a Pozsonyi csata 1100-as évfordulója alkalmából emlékhelyet alakítottak ki Árpád fejedelem 2 méteres domborművével, és egy emlékkövet helyeztek el az Árpád téren. Ezen kívül megoldódott a Kiskundorozsma-Szeged közötti évszázados vita is, hiszen nem csak Szegeden, a Dömötör torony bejáratánál van csak a kőbárány másolatából, de Kiskundorozsmán, a templom mellvédének falába is megtalálható. Sikerült megvalósítani az egyesület székházának kertjébe a kulturális célokra alkalmas területet, ahol Bálint Sándor mellszobra mellett ez év augusztusában felállítottunk egy 3,5 méter magas kettőskeresztet az első világháború emlékére, valamint megemlékeztünk Dózsa György mellszobrával emlékeztünk meg 500 évvel ezelőtti tragikus sorsára" - mondta V. Szilágyi Árpád. "Olyan városvezetőt szeretnénk Szegednek, amilyen a nagy árvíz után Somogyi vagy Pálfy polgármesterek voltak, akik áldozatos munkával építették újra a lerombolt Szeged városát. Ilyen építőnek vélem a jobboldali jelöltet, Kothencz Jánost, akinek programja, emberiessége, jelleme, múltja és jelene a biztosíték arra, hogy hagyományőrző munkásságunkat megbecsüli, támogatja és elfogadja. Munkásságával városunk is visszakapná kulturális rangját" - hangsúlyozta Szilágyi Árpád.