Ez a hír is érdekelheti
Orbán Viktor: A világ újraosztása zajlik, Magyarország felkészült +videó
Dallammal és figurákkal mesél Szeged ünnepi órája +videók
A Dóm téri óra több, mint látványosság. Szeged szellemi öröksége, adventkor pedig maga a varázslat.
A szegedi Dóm téri zenélő órajáték minden nap kétszer is életre kel, dallal, mozgó figurákkal idézve meg a múltat. A közel százéves szerkezet nemcsak technikai remekmű, hanem kultúrtörténeti emlék is, amely az adventi időszakban különösen népszerű. Cikkünk bemutatja, hogyan működik az óra, kiket ábrázolnak a szobrok, és miért lett a város egyik legkedveltebb attrakciója.
Működés, amely megeleveníti a múltat
Szeged belvárosának egyik legkülönlegesebb látványossága a Dóm téri zenélő órajáték, amely naponta kétszer is megelevenedik. Pontosan 12:15-kor és 17:45-kor csendül fel a „Ballag már a vén diák...” dallama, miközben kis nyílásokon keresztül megindul a szoborfigurák felvonulása. A mozgó szoborcsoport öt percig halad körbe, majd visszatér helyére, megjelenítve egy egyetemi ballagás nosztalgikus pillanatait.
Nem csak ekkor élvezhetjük a műsort: minden egész órakor a "Szeged hírös város" népdal dallama is felhangzik, amely méltó tisztelgés a hely szelleme előtt. A Szegedi Szabadtéri Játékok idején ugyan szünetel a szerkezet, de az adventi időszakban ismét teljes pompájában fogadja a nézőközönséget.
Történelmi gyökerek, szegedi mesterek
A zenélő óra 1935-ben Csúry Ferenc, a szegedi órások egyik legnevesebbike által készült el, bemutatására pedig 1936 nyarán került sor. Eredetileg a Fogadalmi templom tornyára terveztek egy játékot, de végül a Dóm tér déli oldalán álló egyetemi épület homlokzata lett a választott helyszín.
Az óra létrehozása nemcsak technikai bravúr, hanem kulturális vállalás is volt: az akkor frissen Szegedre érkezett egyetem szellemiségéhez illő, egyedi műalkotásként született meg. A tér rendezése Rerrich Béla építész munkája, aki már 1929-ben elképzelte a déli homlokzatra szánt zenélő órát, ezzel is hangsúlyozva a tér egyetemi és szellemi funkcióit.
Szobrok, amelyek beszélnek
A figurás szoborcsoport nem csupán dekoratív, hanem történetet is mesél. Kulai József faszobrász hársfából faragta ki a vezetőket és diákokat, méghozzá valós személyek alapján. A rektor alakját Klebelsberg Kunóról mintázta, míg a dékánok között szerepel Brassai Sámuel is.
A diákok sorában ott vonul Petőfi Sándor, Dugonics András, Mikes Kelemen, Vedres István – mind a magyar kultúra és tudományos élet példaképei. A menet végén a pedellus ballag, aki a tanárok segítőjeként szimbolizálja a diákélet egykori jellegzetes alakját.
Fontos hangsúlyozni, hogy a figurák világi tematikájúak, nem vallásiak. Az egyetem jelenléte miatt elvetették az apostolokat ábrázoló tervet, és inkább az oktatás és tudomány örökségét megjelenítő motívumokat választották. Ez teszi az órát igazi egyetemi szimbólummá.
Adventi időszak: a csoda időszaka
A Dóm tér adventkor Szeged egyik legvonzóbb pontjává válik. A fényfüzérek, forralt bor, karácsonyi árusok és a délutáni műsorok tökéletes hátteret biztosítanak az órajáték két napi fellépéséhez. Sötétedés után, amikor a figurák kezében lévő lampionok is megvilágulnak, igazi mesebeli hangulat árad a térről.
Nem csoda, hogy az adventi időszakban naponta több tucat ember gyűlik össze, hogy megcsodálja ezt a múltból élő emlékeztetőt. Az óra és harangjátéka összeköti a várost lakóit és látogatóit, fiatalokat és időseket egyaránt.
A zene és mozgó figurák élményt adnak, időutazássá változtatva egy egyszerű téli sétát.
Kulturális jelentőség, nemzeti elismerés
A Dóm téri órajáték nemcsak technikai érdekesség, hanem kulturális kincs is. Helyet kapott Magyarország zenélő óráinak szűk elitjében, miközben nemzeti emlékhellyé is nyilvánították a Dóm térrel együtt. Szimbolikusan és látványban is hidat ver múlt és jelen között.
Szeged számára ez az óra nem csupán időmérő, hanem emlékeztető is: a tudás, kultúra és közösségi élmények fontosságára. Adventkor pedig mindezt egy fénylő, zenélő keretbe öltözteti, és varázslatot hoz a város szívébe.
További híreink:
