Kormányhivatal menedzserszemlélettel – interjú Juhász Tünde kormánymegbízottal

Új szemléletet honosítana meg a 16 szakigazgatási szervet és a járási hivatalokat magában foglaló kormányhivatalban Juhász Tünde Csongrád megyei kormánymegbízott. Nagyinterjúnkban rámutatott: semmi sem tiltja, hogy ezek a szervezetek saját bevételeket szerezzenek, bizonyos szolgáltatásaikat, eljárásaikat „piacosítsák”.

- Július 1-jei hatállyal nevezték ki a Csongrád Megyei Kormányhivatal élére. Nem volt az ön számára ismeretlen a „terep”, azaz a szervezet, hiszen a korábbi kormánymegbízott, B. Nagy László munkáját kabinetvezetőként segítette. Mivel telt az első három és fél hónap, mire irányultak az első intézkedések?

- Eddigi munkám során a racionalizálást tartottam elsősorban szem előtt. a szervezetünkben összességében 1500 ember dolgozik, az ő napi munkavégzésük hatékonyabbá tétele összetett feladat. Ehhez a célhoz és a szűkös anyagi keretekhez igazodva működési megtakarításokat vezettünk be, melyek olyan területekre is kiterjedtek, mint a gépkocsi- vagy telefonhasználat és a nyomtatás. Ezenkívül költözésekkel – a megyei földhivatalt a szegedi járási földhivatal épületébe telepítettük át, a helyére, a Horváth Mihály utcába ment át a Belvedere-ből az igazságügyi szolgálat – éves szinten 30 millió forintot spóroltunk. A hivatal működtetésének feladatai mellett azzal szembesültem, hogy bőven akad javítanivaló a szakigazgatási szervek „szocializációján”. A megváltozott helyzetben, a kormányhivatal égisze alatt – amikor a „nagy testvér”, a budapesti főhatóság – már nem tudja őket pénzügyileg kisegíteni, fel kell nőniük a 21. század kihívásaihoz.

- Mire gondol pontosan?

- Arra, hogy képesnek kell lenniük akár önállóan eltartani magukat. Páratlan lehetőségekkel rendelkeznek, elég, ha csak a népegészségügyet vagy a talajegészségügyet említem. Semmi sem tiltja, hogy saját bevételeket szerezzenek, ugyanakkor ehhez menedzserszemlélettel „el kell adni” magukat, tudásukat, tapasztalatukat, szakembergárdájukat, szellemi bázisukat, akkreditált eszközparkjukat, hatósági múltjukat. Pályázni és szolgáltatni – ezek a kulcsszavak!

- Akad pozitív példa a Csongrád megyei rendszerben?

- Őszintén szólva nem nagyon. Tisztelet a kivételnek, de muszáj, hogy megváltozzon az a gondolkodásmód, hogy az állam úgyis eltart bennünket. Nyitni kell a piac felé, és meg kell találni a pályázati partnereket. Maradva az említett két példánál: a népegészségügy újszegedi, Derkovits fasori intézménye mindenképpen fejlesztésre szorul, akár az egyetemmel együttműködésben, közös projektekkel. Az sem járja, hogy Hódmezővásárhelyen a talajegészségügynél több száz négyzetméternyi labor áll bezárva.

- Más megyékben, a többi kormányhivatalnál is hasonló a helyzet?

- Mindenütt hasonló az átszervezéssel kialakult lehangoltság érzése, hogy „valamikor erősebbek voltunk, több pénz állt rendelkezésünkre, aztán felszabdaltak, beolvasztottak bennünket”. Ugyanakkor akad, ahol már sikeresen váltottak. Veszprém megyében a népegészségügy laboratóriuma nemcsak a rezsit és bért gazdálkodja ki, de már többletbevételt is termel azzal, hogy kifelé ajánlja szolgáltatásait, melyeknek díjaiba a rezsi és a bér arányos részét is beszámítja. Békés megyében pedig a talaj-egészségügyi labor a különböző cégek számára végzett vetőmagvizsgálatokból jut komoly forrásokhoz. A Csongrád megyei valóságot úgy ábrázolhatnám, hogy aki a laborban ül, nem tudja, mennyibe kerül az államnak, aki pedig a financiális oldalért felelős, nincs tisztában azzal, mi történik a laborban. Nos, ezt kell megszüntetni, és a valós számok ismeretében a szakembereinkre támaszkodva megállapítani, milyen eljárásokat, szolgáltatásokat lehet piacosítani. Itt az ideje, hogy mindenki félretegye a sértettségét!

- Milyen határidőt szabott önmagának és kollégáinak, hogy változás történjen a fejekben?

- Természetesen rövidet, hiszen nincs idő ezen piszmogni. Az utóbbi hetek során végigjártam valamennyi járási hivatalt, szakigazgatási szervet, mert saját szememmel akartam látni az ingatlanok elhelyezését, állapotát, felszereltségét, az ott folyó munkát. Kértem, adjanak javaslatokat, de ezek egyelőre nem nagyon érkeznek. Mindenki tisztában van vele, hogy egyszerűsíteni kell a közigazgatáson, az ügyintéző és ügyfél is érzi a túlszabályozottságot. Az egyszerűsítési lehetőségekkel kapcsolatban az lát tisztán, aki az ügyeket intézi, de paradox módon úgy is gondolkodhat, hogy ezzel saját munkáját, munkahelyét sodorja veszélybe. Ezzel együtt mégis azt mondom, jobb, ha ők mondják meg, mit lehet és kell egyszerűbbé, hatékonyabbá tenni, mintha felülről találják ki, és kényszerítik rájuk. Egyértelmű, hogy el kell indítani a belső megújulást, csökkenteni a felesleges szakhatósági eljárásokat, az eljárási szabályokat, hogy ne húzódjanak úgy el az ügyek, és olyan egyszerűvé tegyük az ügyintézést, hogy az ne jelentsen nyűgöt az állampolgárok számára. Fontos feladat, hogy összhangba hozzuk a kihasználatlan kapacitásokat, a munkamegoszlásban mutatkozó egyenetlenségeket és a közigazgatási egyszerűsítések lehetőségét.

- Ennek jegyében zajlott a Csongrád megyei kormányhivatal szervezeti átalakítása is?

- Meggyőződésem, hogy még mindig elképesztő mennyiségű felesleges vezetői szint van a közigazgatásban, világosan látszik tehát a mozgástér. Ehhez igazodva gazdasági, takarékossági és hatékonysági okok miatt vontunk össze korábban önálló főosztályokat a törzshivatalban. Kiemelném, hogy a humánpolitikai és a koordinációs főosztály egyesítésével létrehozott egységet az önkormányzat és társadalmi kapcsolatok osztályának neveztük el, ezzel is jelezve, hogy az eddigi, elsősorban hatósági szerepvállalás után komolyan nyitni szeretnénk a megyei, illetve helyi önkormányzatok és a társadalom irányába. Szintén változás, hogy igazgatóra nem tartok igényt a törzshivatalban: a főállású kormánymegbízott munkáját főállású főigazgató segíti, vele közös titkárságot alakítottunk ki. A járási hivatalok vezetőinek például mostantól részt kell venniük az adott önkormányzat testületi ülésén, hogy még inkább segítsék a helyi ügyek intézését.

- Ha már itt tartunk, korábban számos, a nyilvánosság elé is kiteregetett konfliktus terhelte a Csongrád Megyei Kormányhivatal és a szegedi önkormányzat viszonyát. Jelenleg milyen a kapcsolatuk?

- Semmilyen, tulajdonképpen nem létezik. Amikor legutóbb augusztus 20-án koszorúzni szerettünk volna a város ünnepségén, hiába jelentkeztünk be előre, semmi visszajelzést nem kaptunk, és nemhogy nem koszorúzhattunk, de még az odaküldött koszorúnk is eltűnt... Pedig az ilyen lehetőségek alkalmasak lennének arra, hogy kapcsolatba kerüljünk, hiszen valahol közös a küldetésünk a szegedi polgárok szolgálata, gyors és hatékony ügyintézésük biztosítása. A Huszár utcai ingatlanban közösen vagyunk jelen a járási hivatalon és az önkormányzat irodáin keresztül, úgy gondolom, Szeged város érdeke is lenne a közelítés, mégsem érezzük a jeleit.

- Szeged polgármestere némiképp másként gondolkodik erről, az elmúlt években nem rejtette véka alá véleményét, számos alkalommal bírálta élesen az oktatás, a közigazgatás központosítását, „államosítását”...

- Erre csak azt tudom felelni, hogy bizonyos ügyeknek sok mindent felül kell írniuk, így a pártpolitikai megfontolásokat is. Érdekes módon Makón és Szentesen az önkormányzati választások előtt sem volt probléma az együttműködéssel, a másik fél segítésével, ha úgy tetszik: a békés egymás mellett éléssel.

- Mennyire erős a kormányhivatalok, a kormánymegbízottak központi irányítása?

- Egyértelműen erősebb, mint korábban.

Lázár János

, a Miniszterelnökséget vezető miniszter

Kovács Zoltán

államtitkáron keresztül irányítja a középszintű közigazgatást, határozott munkastílussal és munkatempóval. Ők is végiglátogatták a megyei kormányhivatalokat, és több járási hivatalban is jártak. Kétheti rendszerességgel tartanak egyeztetéseket Budapesten, és Lázár János ígérete szerint ezek rendszeresen részt vesz majd

Orbán Viktor

miniszterelnök is.

- Ez is alátámasztja azokat a sajtóértesüléseket, melyek szerint – akár már 2015. január 1-jétől – a kormányátalakítások kapcsán tovább fog nőni a kormányhivatalok súlya, újabb feladatokat vehetnek át például a minisztériumoktól. Vannak erről pontosabb információk?

- Nincsenek, de mi is úgy érezzük, hogy a kormányátalakítások újabb feladatokat hozhatnak számunkra. Nem szabad csodálkozni ezen, teljesen helyénvaló, hogy a kormány a kormányhivatalon keresztül kormányoz, ezek ugyanis az állami fenntartás megyei lábai, a hatósági, állami feladatok ide kell, hogy tartozzanak.

- Milyen pozitív fejleményeket hozhat ez a közigazgatás egyszerűsítésében, átláthatóbbá, emberközelibbé tételében?

- Egyelőre – ahogy már említettem – a javaslatok megfogalmazásánál tartunk, illetve számos előremutató elképzelés született az elektronikus közigazgatás szélesítéséről. Fontos cél, hogy a jövő év első felében minden járási székhelyen kormányablak nyíljon, elsősorban okmányirodai bázison. Mindemellett helyben, megyei és járási szinten az ügyintézői hozzáállás megváltoztatásával járulhatunk hozzá az állampolgárok elégedettségének növeléséhez. Meg kell értetnünk az ügyintézőkkel, hogy az adófizetőket szolgáljuk, nekik köszönhetjük a fizetésünket. Nem véletlen, hogy a szakigazgatási szerveinkben dolgozók számára két „kötelező olvasmányt” jelöltem ki: Magyarország Alaptörvényét és a kormánytisztviselői etikai kódexet. Hiszek abban, hogy a közigazgatásban vállalt tevékenységnek, a polgárok mindennapi életét befolyásoló ügyek szakszerű és alázatos intézésének magas presztízsű munkának kell lennie. Ennek egyelőre sok összetevője hiányzik, de azon vagyunk, hogy fordítsunk ezen a dolgon.

- Az átlagemberek mennyire vannak ezzel tisztában, egyáltalán: mit tapasztalnak, átlátják a kormányhivatalok rendszerét, működését?

- Semennyire. Ezért is akarjuk megerősíteni társadalmi kapcsolatainkat, társadalmasítani tevékenységünket. Tudatosítani kívánjuk az emberekben, hogy munkánk az élet minden területéhez kapcsolódik az újszülöttektől a nyugdíjasokig. Igyekszünk ezért egyrészt mi magunk is valódi közösséget szervezni a kormányhivatal szervezeteiből, illetve minden nagyszabású programhoz csatlakozni. Jómagam is ezért veszek részt napi rendszerességgel számos rendezvényen, diákparlamenti üléstől kezdve egészségház-avatón, Szegedi Ifjúsági Napok-kitelepülésen keresztül iskolai előadásokig. Ha már itt tartunk, az is roppant furcsa, hogy az állami fenntartású közoktatási intézményekbe egy pályázaton keresztül juthattunk el. Kézenfekvő lenne ehelyett, hogy az állampolgári ismeretek oktatásában szerepet kapjanak a szakigazgatási szervek: a munkaügyi központ, a szociális és gyámhivatal vagy éppen a fogyasztóvédelem, melyek mind-mind releváns tudást és tapasztalatot adhatnának át a fiataloknak. Azt hogy mennyire fontos szerepünk van az emberek életében azt a hivatali élettől eltérő programokon keresztül tudjuk leginkább láttatni: a hétvégén például kerékpáros felvonulást és egészségdélutánt rendeztünk a mellrák elleni küzdelem jegyében, - amely ügyet személyesen is fontosnak tartok - és meg fogunk emlékezni az 1956-os forradalom évfordulójáról is csütörtökön.

- A kormányhivatal társadalmasítását szolgálhatja a környezettudatosság közvetítése is. A napokban adtak hírt róla, hogy a Csongrád Megyei Kormányhivatal mintegy kétmilliárd forintot nyert épületeinek energetikai korszerűsítésére. Mit remélnek a felújításoktól?

- Öt ingatlant tudunk modernizálni egy sikeres pályázatnak köszönhetően. A leglátványosabb a szegedi Megyeháza lesz. Ez „F” energetika-hatékonysági besorolásból „A” besorolásúvá változik majd. Számításaink szerint az éves szinten közel 60 millió forintos energetikai kiadások 30 millióra csökkenhetnek. Megtörténik a falak utólagos kőzetgyapotos hőszigetelése, nyílászárócserét hajtunk végre, hatkamrás ablakokat építünk be, korszerűsítjük a világítást, a lapostetőt szigeteljük, a Rákóczi téri épület jelképe, az üvegtető rendes hőszigetelt üvegezést kap, és megújítjuk a hűtő-fűtő rendszert is. 200 darab 250 wattos napelemet helyezünk majd el a tetőn, melyek működésével 2,6-2,8 millió forintot takaríthatunk meg évente. Új liftet létesítünk az aula közepén, mellyel az állampolgárok akadálymentesen közelíthetik meg a 6. emeleti szociális és gyámhivatalt, és új típusú kormányablak is épül a Megyeházán. Jelenleg zajlik a közbeszerzési eljárás, a munka a tervek szerint jövő év elejétől a közepéig tart majd. Megújul ezenkívül a már említett Derkovits fasori épület, továbbá három vásárhelyi ingatlanunk is. A teljes beruházás által éves szinten közel 50 millió forintos energia-megtakarítás garantált, de felbecsülhetetlen annak a haszna, amit a környezetkímélés és a megújuló energiafelhasználás alkalmazásával elérhetünk.

- A húsz kormánymegbízott közül mindössze ketten hölgyek, ön és Jász-Nagykun-Szolnok megyei kollégája, Kállai Mária. Mennyiben jelent ez előnyt vagy hátrányt a mindennapi munkavégzés során?

- Annyi bizonyos, hogy a nők valóban alulreprezentáltak ezen a területen. Jómagam a 60-70 órás munkahétben hiszek, ami egyáltalán nem családbarát. A két gyermekem (8, illetve 11 évesek) nem is nagyon örül a helyzetnek, de természetesen elfogadják. Ugyanakkor hiszem, a jelenlegi időszak olyan fontossággal bír, hogy az mindent felülír. Ami a női vezetőket illeti, szerintem egy nő – mint egy családban – sokkal ügyesebben, empatikusabban képes megszervezni a nagy problémák megoldását, adott esetben praktikusabban menedzseli a különböző érdekeket. Ehhez nálam a lendület és a feladatok megoldása által kapott inspiráció is társul. Bizonyára hozzájárul mindehhez az is, hogy a kormányhivatalokat összefogó miniszter Csongrád megyei, így úgy érezzük, nekünk többszörösen bizonyítanunk kell, kötelességünk példát mutatni mások számára is.