Miről szól valójában Botka László augusztus 20-i ünnepi beszéde?
Ilyen a leegyszerűsített valóság a szegedi polgármester szemével. Az ünnepi beszéde inkább volt politikai kiáltvány, mintsem méltóságteljes gondolat.
Botka László, augusztus 20-i beszéde egyértelmű politikai célt szolgál, és miközben felvillantja a hazafiság, a fejlődés és a szolidaritás nemes gondolatait, retorikai és tartalmi szempontból is több kritikus pontot tartalmaz. A beszéd hatásossága nagyrészt a szélsőséges leegyszerűsítésekre és a kontrasztokra épül, ami aláássa az ünnepi alkalom méltóságát és hitelességét.
A történelem egyoldalú felhasználása
A beszéd egyik legsúlyosabb hibája a történelem egyoldalú felhasználása.
Szent István király örökségét egyetlen, modern politikai célra redukálja: az európai, nyitott gondolkodás igazolására.
A "Szent István nem keletről várt tanácsokat" megfogalmazás egyértelműen a jelenlegi politikai viszonyokra utal, figyelmen kívül hagyva a középkori magyar állam keleti kapcsolatait, ami egy kritikus és történelmileg megalapozatlan állítás. A történelmi alakot és a nemzeti ünnepet a jelenlegi politikai harcba rángatja, és ahelyett, hogy a hagyomány mélységét és komplexitását mutatná be, csupán eszközként használja a politikai nézetrendszer alátámasztására.
Ezzel elveszíti azt a lehetőséget, hogy a nemzeti egység és a közös múlt valódi forrásaként szólaljon meg.
Leegyszerűsítő szembeállítások és a demagógia
Botka László a "mi" (szegediek) és az "ők" (kormány) narratívára építve egyszerűsíti a valóságot. A szegedi városvezetés a szolidaritás, az emberség és a fejlődés megtestesítője, míg a kormányzati politika a "propaganda," "demagóg jelszavak" és "ellenségképek" forrása.
Botka László fekete-fehér ábrázolása leegyszerűsíti a valóságot, és maga is a demagógia eszköztárát használja. Ahelyett, hogy higgadt érveléssel közelítene a gazdasági és társadalmi kihívásokhoz, a beszéd érzelmi alapú megosztottságot szít, ami ellentmond az általa hirdetett összefogásnak.
Az ünneptől a kampánybeszédig
Végül, de nem utolsósorban, a beszéd elveszíti ünnepi jellegét, és inkább egy kampánybeszéd hangulatát veszi fel. A fejlesztési számok, amiben azt sugalja, hogy a kormány nem érdekelt a térség fejlesztésében, holott gondoljunk csak a kormány által kiemelten támogatott BYD építésére.
Az elvont forrásokról szóló panaszok, vagyis a Versenyképes Járások Program folyamatos támadása, ami több alkalommal is bizonyosságot nyert, hogy Botka László a saját politikai célja érdekében szándékosan ferdítve kommunikál a szegediek felé. Holott a program célja a szolidaritás a fejlesztésre szoruló kistelepülésekkel szemben.
A kormány nyílt bírálata háttérbe szorítja az államalapítás eredeti, nemzeti és kulturális jelentőségét. Ahelyett, hogy a közös történelmi alapokon túlmutató, jövőbe mutató gondolatokat fogalmazna meg, a helyi politikai érdekek mentén kommunikál.
A záró mondat, "Boldog születésnapot, európai Magyarország!" pedig inkább politikai kiáltványként funkcionál, mintsem egy nemzeti ünnephez illő, méltóságteljes gondolatként.
