Benyújtották a jövő évi költségvetési törvényjavaslatot

Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter csütörtökön digitálisadat-hordozón átadta Kövér László házelnöknek a 2015. évi költségvetési törvényjavaslatot a Parlament Delegációs termében.

Alig változik a helyi önkormányzatok támogatása

Alig változik jövőre a helyi önkormányzatok támogatása, az idei előirányzatnál mintegy 13 milliárd forinttal szerepel kevesebb a 2015-ös költségvetési törvényjavaslat erre vonatkozó fejezetében. A csütörtökön benyújtott előterjesztés 690 milliárd 484,9 millió forinttal számol, míg a tavaly benyújtott javaslat 703 milliárd 587,5 millió forintot tartalmazott, amit év közben tovább emeltek 715 milliárd 864,9 millió forintra. Az önkormányzatok működésére 152 milliárd 218,9 millió forint jut. Az önkormányzati hivatalok működésükre - akárcsak idén - jövőre is lakosonként 4,5 millió forintot kapnak, míg a település-üzemeltetéshez kapcsolódó feladatellátásra - ilyen például a közvilágítás, a közutak, köztemetők fenntartása - hektáronként 22 ezer 300 forint jár. Az előterjesztés a 2014-eshez hasonlóan 2 milliárd forintot irányoz elő a fővárosi önkormányzat egyes, az önkormányzati törvényben meghatározott feladataira, míg a megyei önkormányzatok működési támogatását 4 milliárd 891,3 millió forintban állapítja meg. A kormány növelné az önkormányzatok egyes köznevelési feladataira szánt támogatásokat, a korábbi 149 milliárd 575,8 millió, majd év közben további több mint 6 milliárd forinttal emelt keret 2015-ben elérné a 165 milliárd 888,5 millió forintot. A települési önkormányzatok szociális, gyermekjóléti és gyermekétkeztetési feladataira kevesebb forrást tartalmaz a javaslat, mint a tavaly benyújtott több mint 264,7 milliárd forintos tervezet, ugyanakkor ennek előirányzatát már év közben is csökkentették 218,5 milliárdra, amihez képest a 2015-ös soron magasabb összeg, 244 milliárd 231 millió forint szerepel. Az önkormányzatok kulturális feladataira - egyebek mellett színházakra, könyvtárakra, múzeumokra - 730 millió forinttal többet fordítanának. Jelentősen emelkednek a helyi önkormányzatok kiegészítő támogatásai is: a hatályos büdzsé szerint az erre fordított keret 40 milliárd 236,9 millió forint, míg a javaslat 97 milliárd 662,8 millió forinttal számol.

Varga Mihály

nemzetgazdasági miniszter korábban azt emelte ki, hogy a 2015-ös lesz az első olyan év, amit adósság nélkül kezdenek az önkormányzatok. A települések mintegy 2500 milliárd forintból gazdálkodhatnak majd, amihez 690 milliárd forintot biztosít a központi költségvetés.

Jelentős belső átcsoportosítások a foglalkoztatási alapban

A jövő évi költségvetés Nemzeti Foglalkoztatási Alap fejezetének kiadása 51 milliárd forinttal, 428,3 milliárdra bővül az ideihez képest, jóval több jut a Start munkaprogramra, viszont csökken a munkanélküli segélyre fordítható összeg. Ez az alap az idei költségvetésben nullszaldós, a 377,4 milliárdos kiadást az ugyanekkora bevétel fedezi. A jövő évi büdzsében viszont a 428,3 milliárd forintos kiadáshoz csak 360,6 milliárdos bevétel társul. A bevételi oldal nagyobb tételei közül a TÁMOP intézkedések bevételei 46-ról 43 milliárd forintra csökkennek. A szakképzési hozzájárulás viszont 57-ről 63 milliárdra növekszik. Az egészségbiztosítási és munkaerőpiaci járulékból az idei 125 milliárd helyett 148 milliárd forint érkezik ebbe az alapba jövőre. A munkahelyvédelmi akciótervvel összefüggő hozzájárulás pedig 95,9 milliárdról 100,5 milliárd forintra emelkedik. A kiadási oldal legnagyobb tétele a Start munkaprogram: az idei 183,8 milliárd forintról jövőre 270 milliárdra nő a kiadás ezen a rovaton. Az álláskeresési - munkanélküli - ellátás ugyanakkor 56-ról 50 milliárd forintra csökken. A TÁMOP keretébe tartozó munkaerőpiaci szolgáltatások és támogatások 41 milliárdról 7,5 milliárd forintra esnek. A foglalkozási és képzési támogatások is jelentősebben csökkennek, mégpedig 27-ről 14 milliárdra. A szakképzési és felnőttképzési támogatás pedig az idei 26,6 milliárd forintról 16 milliárdra csökken jövőre. Az idén induló és 2020-ig tartó uniós költségvetési időszak munkaerőpiaci programjainak előfinanszírozására az idei büdzsében 10 milliárd forint szerepel. Ez jövőre 49,2 milliárd forintra emelkedik.

Több mint 40 milliárd a Nemzeti Olimpiai Központra

A kormány által csütörtökön benyújtott jövő évi költségvetési javaslat szerint az állam 44,2 milliárd forinttal támogatja 2015-ben a Nemzeti Olimpiai Központ beruházását. Az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) biztosított összegek között a sporttevékenység támogatása fejezet alatt található felsorolásból kiderül, hogy a nemzeti stadionfejlesztési program megvalósítására a következő évben 7,42 milliárd forint áll rendelkezésre, amelyen belül a legnagyobb támogatás, 2,1 milliárd forint a Bozsik Stadion felújítására jut. A 7,42 milliárdon felül a szombathelyi Haladás Stadion fejlesztésére 4,9 milliárd, a székesfehérvári Sóstói Stadionra 4,5 milliárd, a diósgyőrire pedig 2,75 milliárd forint biztosított. A sportági fejlesztési koncepciók megvalósításával összefüggő feladatok támogatására 10,9 milliárd szerepel a költségvetésben. A 2021-es budapesti úszó-, vízilabda-, műugró, műúszó és nyíltvízi világbajnokság megrendezéséhez kötődő sportlétesítmény-fejlesztések támogatására 6,1 milliárdot biztosít az állam. A 16 kiemelt sportág sportlétesítmény-fejlesztésének támogatása 4 milliárd forintot jelent. Az országos sportági szakszövetségek akadémia rendszerének kialakításával, továbbá az MLSZ utánpótlás-neveléssel összefüggő feladatainak támogatására 1,7 milliárd jut. A kiemelt sportegyesületek sportlétesítmény-fejlesztéseinek támogatására 3,9 milliárd, a gödöllői uszoda-beruházásra pedig 3,4 milliárd áll rendelkezésre. A hazai fejlesztésű programokon belül a Hungaroring Sport Zrt. támogatási összege 9,5 milliárd forint.

Több mint 450 millió a hajléktalanokhoz kapcsolódó közfeladatok ellátására

Az Országgyűlésnek csütörtökön benyújtott büdzséjavaslat szerint ugyanúgy, mint az idei évben, 450,9 millió forintot biztosítanának a hajléktalanokkal kapcsolatos feladatok ellátására a jövő évi központi költségvetésből.

Negyedévente több mint hatmilliárd prémiumhoz juthat a NAV

Negyedévente 6,25 milliárd forinttal és a hozzá tartozó 1,687 milliárd forint közterhekkel növekedhet a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) személyi juttatása amennyiben a nemzetgazdasági miniszter által meghatározott adóbeszedési tervet teljesítik. A jövő évi büdzsé NAV fejezete személyi juttatásokra 71 milliárd, majd ennek a közterheire további 19,1 milliárd forint kiadást tartalmaz. Amennyiben a miniszter engedélyezi, hogy - az általa megszabott adónemekből, a tervezett bevétel elérésekor - kifizessék a többlet juttatást, akkor az az egész évre további 25 milliárd bér és 6,750 milliárd forint közteher többletet jelent. Így a személyi juttatás teljes összege elérheti a 96 milliárd, míg a közteher a közel 26 milliárd forintot.

Többszörösére nő a Miniszterelnökség büdzséje

Miután az új kormányzati szerkezetben a korábbinál jóval több terület tartozik a Miniszterelnökséghez, a büdzséje is jelentősen emelkedik. A parlamentnek csütörtökön benyújtott, a jövő évi költségvetésről szóló törvényjavaslatban mintegy 227 milliárd forintot szánnak a Miniszterelnökségnek és a hozzá tartozó több mint egy tucat szervezetnek. A 2013-ban elfogadott idei költségvetésben 34 milliárd forintot kapott a

Lázár János

vezette Miniszterelnökség és az irányítása alá tartozó szervezetek. Jövőre a Miniszterelnökségnek mint minisztériumnak a költségvetése 17,6 milliárd forint lesz, a fennmaradó több mint 200 milliárd forintot pedig a hozzá tartozó szervezetek kapják. Ezek között van az Információs Hivatal, a Nemzetstratégiai Kutató Intézet, a Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézet, a Rendszerváltás Történetét Kutató Intézet és Archívum, a Nemzeti Örökség Intézete, a Veritas Történetkutató Intézet, az Eszterháza Kulturális, Kutató- és Fesztiválközpont, a Magyar Nyelvstratégiai Intézet, a Közigazgatási és Igazságügyi Hivatal, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem, a Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központ, a Nemzeti Innovációs Hivatal és a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal. A Miniszterelnökség törvényi fejezetében a legnagyobb tételt a megyei és a járási kormányhivatalok költségvetése jelenti, amely csaknem 120 milliárd forint. Kormányfői protokollra jövőre is félmilliárd forintot szánnak, a kormányzati kommunikációval kapcsolatos feladatok és konzultációk kiadásai viszont csökkennek: előbbi 1,7 milliárdról mintegy 1,1 milliárd forintra, utóbbi pedig 1,6 milliárd forintról 600 millióra. Az is a Miniszterelnökség költségvetésében szerepel, hogy 2015-ben a paksi atomerőmű-beruházásra a tervek szerint 28,2 milliárd forintot biztosítanak. További nagyobb projektekre, így a Ludovika Campusra, a holokauszt-emlékévvel kapcsolatos kiemelt projektek támogatására és a szigetszentmiklósi járási hivatal kialakítására pedig egyaránt 4-4 milliárd forintot. Szintén ebből a fejezetből derül ki, hogy a közszférában foglalkoztatottak bérkompenzációjára a következő évben 51,7 milliárd forint jut. A 75 millió forinttal több költségvetési forráshoz jutó Országgyűlés Hivatala jövőre is mintegy 21 milliárd forintból gazdálkodhat, az Országgyűlési Őrség büdzséje pedig 2,5 milliárd forint marad. A Köztársasági Elnöki Hivatal költségvetése - benne az állami kitüntetésekre és az államfői protokollkiadásokra szánt előirányzattal - mintegy 190 millió forinttal emelkedik, 2 milliárd 310 millióra.

Mintegy 9 milliárd forinttal növelték meg a honvédelmi kiadások keretét

Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter által csütörtökön benyújtott javaslat szerint az ideihez képest mintegy 9 milliárd forinttal, több mint 250 milliárd forintra emelnék a jövő évi honvédelmi kiadások keretét. Ez az előre jelzett GDP nagyjából 0,75 százalékának felel meg. A parlament honlapjára felkerült dokumentum szerint a honvédelmi tárca jövőre 4 milliárd forinttal járul hozzá a NATO költségvetéséhez, ezen felül a NATO Biztonsági Beruházási Programjához való hozzájárulásként is több mint 2 milliárd 290 millió forintot biztosítanak. A NATO és EU felajánlás alapján kialakítandó készenléti alegységek alkalmazásának kiadásaira 100 millió forint, míg az EU védelmi célú közös finanszírozású védelmi alapjaihoz 350 millió forint hozzájárulást tartalmaz a honvédelmi költségvetés. Mindemellett a javaslat rögzíti, hogy a honvédelmi miniszter felhatalmazása az államháztartásért felelős miniszter előzetes egyetértésével a biztonsági környezetben bekövetkező változásokhoz, és a NATO által megfogalmazott új elvárásokhoz való operatív alkalmazkodást biztosítja, továbbá lehetőséget teremt a személyi juttatások és azok járulékainak év közbeni növelésére, mely által a honvédelmi tárca biztosítani tudja a nemzetközi missziókban résztvevők devizajuttatásainak fedezetét. A védelmi tevékenység, a NATO felé vállalt haderő-fejlesztési célkitűzések, és az előre nem tervezett nemzetközi feladatok végrehajtása céljából a HM fejezet címei, alcímei között - ideértve címen belül a kiemelt előirányzatokat is - indokolt esetben át lehet csoportosítani a forrásokat. A költségvetési javaslat is rögzíti, hogy 2015-ben is folytatódnak a közszolgálati dolgozók megbecsülése érdekében tett intézkedések. Ennek nyomán elindul a fegyveres és rendvédelmi életpálya-modell, amelyre összességében 44 milliárd forintot biztosít a kormány. A béremelés első lépéseként július elsejétől átlagosan 30 százalékkal emelkednek a fizetések az ágazatban. A dokumentum szerint a felhatalmazás továbbra is biztosítja annak lehetőségét, hogy a honvédelmi célra feleslegessé vált vagyontárgyak értékesítési bevételéből a honvédség technikai modernizációjára, - valamint új elemként - a képesség- és hadfelszerelés fejlesztésre fordított kiadások révén a Magyar Honvédség rugalmasan alkalmazkodni tudjon a változó biztonsági környezethez, valamint a NATO elvárásaihoz. Mint kifejtették: a honvédelmi célra feleslegessé vált hadfelszerelések, haditechnikai eszközök és anyagok értékesítéséből származó bevételt a honvédelemért felelős miniszter 2015-ben a Magyar Honvédség technikai modernizációjára, a technikai eszközök fenntartására és javítására, képesség-és hadfelszerelés fejlesztésre, illetve az értékesítési eljárások során felmerült kiadások fedezetére használhatja fel. A Magyar Honvédség Egészségügyi Központ a működési költségeken felül több mint 4 milliárd forintos támogatáshoz juthat a honvédelmi tárca keretéből. Mindezen felül a budapesti honvédkórház számára 215 millió forintos beruházási forrást is beterveztek a költségvetésbe. A Honvédelmi Minisztérium (HM) fenntartásában lévő egyetlen oktatási intézmény, a debreceni Kratochvil Károly Honvéd Középiskola és Kollégium 266 millió forintos támogatást kap a honvédségi keretből. A javaslat szerint a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat forrásai is több száz millió forinttal emelkednek jövőre. A katonai titkosszolgálat 2015-ben 10 milliárd 915 millió forintból gazdálkodhat. A nemzeti és kiemelt ünnepek, egyéb rendezvények, események megszervezésére és lebonyolítására - amely feladat idén az új kormányzati struktúra kialakításakor került a honvédelmi tárcához - jövőre 760 millió forintot biztosít a költségvetés. A honvédelmi tárca fejezetében több mint 31,9 milliárd forintos bevétellel számolnak. A tavaly ősszel benyújtott költségvetési javaslatban az idei honvédelmi kiadásokra több mint 241 milliárd forintot terveztek be. Ehhez képest jövőre mintegy 9 milliárddal emelik a honvédelmi kiadásokat. A 250 milliárd 459,9 millió forintos keret a jövőre jelzett 33 228 milliárd forintos GDP nagyjából 0,75 százalékának felel meg. A magyar kormány még 2012-ben határozatban vállalta, hogy 2016-ig nominálértéken nem csökkenhet a honvédelmi költségvetés, majd 2016-tól kezdődően a GDP részarány évi legalább 0,1 százalékos növelésével 2022-re eléri a GDP nagyjából 1,4 százalékát. Az ukrán válság nyomán azonban ezt át kellett ütemeznie, fel kellett gyorsítania a magyar kormánynak. A NATO-tagországok a szeptemberi walesi NATO-csúcson - tekintettel az ukrán válság fejleményeire - megállapodtak, hogy visszafordítják a védelmi kiadások csökkentésének folyamatát. A megállapodás szerint egy évtizeden belül minden NATO-tag "közelíti" katonai kiadásai mértékét a saját nemzeti összterméke (GDP) 2 százalékának megfelelő értékhez. Ezen belül a védelmi költségvetés 20 százalékát a haderő fejlesztésére kell fordítani.

Változatlan a pártok és alapítványaik támogatási kerete

Az ideivel megegyező támogatást, 3,8 milliárd forintot kapnak a központi költségvetésből a pártok és alapítványaik 2015-ben. A támogatás elosztása ugyanakkor változik: csökken a Fidesz (1 milliárd 55 millió forintról 877 millióra), az MSZP (521 millióról 427-re), az LMP (249 millióról 174-re) és a KDNP (233 millióról 153-ra) támogatása, míg a Jobbiké nő, 448 millió forintról 476 millióra. Azok a pártok, amelyek 2010-ben nem, idén viszont szereztek parlamenti mandátumot országos listán, a következőképpen részesülnek költségvetési támogatásban: az Együtt - A Korszakváltók Pártja 134 millió forintot, a Demokratikus Koalíció (DK) 132 milliót, a Párbeszéd Magyarországért (PM) 107 milliót, a Magyar Liberális Párt (MLP) pedig 71 millió forintot kap. A pártalapítványok támogatásában is ugyanez a tendencia, vagyis a Fidesz, az MSZP, az LMP és a KDNP alapítványának csökken a támogatása, a Jobbik Gyarapodó Magyarországért Alapítványának viszont nő, 211 millió forintról 266 millióra. Így jövőre a Szövetség a Polgári Magyarországért Alapítvány (Fidesz) 612 millió forint helyett 530-ból, a Táncsics Mihály Alapítvány (MSZP) 260 millió helyett 234-ból, az Ökopolisz Alapítvány (LMP) 80 millió helyett 68-ból, a Barankovics István Alapítvány (KDNP) pedig 69 millió helyett 54 millió forintból gazdálkodhat. Az Együtt pártalapítványa, az Együtt Magyarországért Alapítvány jövőre 41 millió forintot, a PM Megújuló Magyarországért Alapítványa 24 milliót, az MLP Liberális Magyarországért Alapítványa pedig 4 milliót kap. A pártalapítványi fejezet tartalmaz 40 millió forint tartalékot is. A központi költségvetésről szóló törvényben a pártok támogatására fordítható összeg 25 százalékát - egyenlő arányban - az országos listán parlamenti mandátumot szerzett pártok között kell felosztani. A fennmaradó 75 százaléknak megfelelő összeg az országgyűlési választás eredménye alapján a pártra, illetve a párt jelöltjeire leadott szavazatok arányában illeti meg a pártokat. Nem jogosult támogatásra az a párt, amely a szavazáson részt vett választók szavazatának 1 százalékát nem szerzi meg.

A Klik mintegy 524 milliárd forintos támogatást kap

Mintegy 524 milliárd forintos támogatást kap 2015-ben a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (Klik), amely emellett 12 milliárd forintnyi bevétellel számolhat a csütörtökön benyújtott jövő évi központi költségvetés értelmében. A törvényjavaslat indoklása szerint a pedagógusok megemelt bérének biztonságos finanszírozása, az iskolák működőképességének javítása és fejlesztésük érdekében a Klik 50 milliárd forint többletforráshoz jut. A parlament honlapjára felkerült javaslat szerint a Klik a forrásokból bő 53 milliárd forintot költ dologi kiadásokra, több mint 482 milliárd forintot pedig személyi juttatásokra, járulékokra és szociális hozzájárulási adóra. A tervezet differenciált támogatási rendszert javasol a nem állami fenntartású intézmények felé, annak függvényében, hogy azok - a szakmai szabályozás szerint - a köznevelési tevékenységüket közszolgálati feladatként látják-e el. Ennek keretében a gazdasági társaságként működő fenntartók számára a közszolgálati feladatot ellátókat megillető alap-támogatás 30 százaléka jár, míg az egyesületek, alapítványok 75 százalék. Folytatódik a pedagógus-béremelés, amelynek keretében a 160 ezer pedagógus bére 2017-ig minden évben emelkedni fog, így jövőre is. A már minősített pedagógusok jövőre jelentkező többletbérének és járulékainak forrását a központi költségvetés céltartaléka tartalmazza, amelynek bruttó hatása 38 milliárd forint. A finanszírozott pedagóguslétszámot az ideihez hasonlóan határozza meg a törvény: az általános iskolákban 11,8 tanulónként egyet finanszíroz, gimnáziumokban 12,5 tanulónként, szakiskolákban 12 tanulónként egyet, ez utóbbi némileg kevesebb az idei 11,3 tanulónkénti finanszírozásnál. Szintén folytatódik a duális szakképzési rendszer bővítését, a szakemberhiány leküzdése érdekében, valamint a felsőoktatás színvonalának javítása is. Emellett a kormány célja az egyetemeket és főiskolák pénzügyi stabilitását erősítse, ezt szolgálja a kancellária rendszer bevezetése is. A cél, hogy az intézmények a PPP-konstrukció okozta csapdából is kikerüljenek. Az egyetemek és főiskolák a csaknem 283 milliárd forintos bevétel mellett 143 milliárd forintos támogatással is gazdálkodhatnak jövőre - tartalmazza a büdzsé. Ezen intézmények idén ugyanekkora bevétellel és mintegy 10 milliárd forinttal kevesebb támogatással számolhatnak. A Felsőoktatási Struktúraátalakítási Alap 9,1 milliárd forinthoz jut az idei 11 milliárd után, míg kiválósági támogatásokra 9,8 milliárdot tartalmaz a büdzsé, amely csaknem megegyezik az ideivel. A jövő év végéig 4,8 milliárd forintnyi forrás áll rendelkezésre bölcsődei férőhelyek kialakítására, részben hazai, részben uniós forrásból. Hit és erkölcstan oktatás és tankönyvtámogatásra 2,3 milliárd forintot tartalmaz a dokumentum. Az előterjesztés szerint 1-3. osztályosok után tanulónként 980 forintos támogatásban jár, míg 5-7. évfolyamon tanulónként 1 270 forint, 7-8 évfolyamon pedig 1 580 forintnyi támogatás kérhető. A köznevelési feladatok közül a Nemzeti Tehetség Program 2,8 milliárd forintból gazdálkodhat, az idei 1,3 milliárd után. Folytatódik az ingyenes tankönyvellátás felmenő rendszerben, emellett 2015-től a szülőkre háruló nyári gyermek elhelyezési terhek csökkentése érdekében különféle iskolai rendszerű szaktáborok, például úszótábor, lovas tábor vagy erdei iskola megszervezésére 5 milliárd forintos többletforrást tartalmaz a javaslat.

Csaknem 40 milliárd forinttal több pénzt kap jövőre a KKM

Az ideinél 39,43 milliárd forinttal több pénzt kap a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) a 2015. évi központi költségvetésről szóló törvényjavaslat szerint. A parlament honlapjára csütörtökön felkerült javaslatban a kormány a tárcának 103,206 milliárd forint támogatást és 8,7 milliárd forint saját bevételt irányoz elő. A támogatás legnagyobb részét - 39,3 milliárd forintot - jövőre is a külképviseletek igazgatására fordíthatja a KKM, az idén erre nagyobb összeg, 44,13 milliárd forint jutott. Ez azt jelenti, hogy míg 2014-ben a teljes összeg csaknem 70 százalékát fordítják a külképviseletekre, jövőre csak a 38 százalékát. A minisztérium igazgatására az idei 6,16 milliárd forinttal szemben jövőre 7,27 milliárd forintot költhet a tárca. A KKM háttérintézményeként működő Külügyi és Külgazdasági Intézet - a korábbi Magyar Külügyi Intézet - fenntartására jövőre 154,2 millió forint jut, ami csak némileg marad el az idei 156 millió forinttól. Nemzetközi tagdíjakra és uniós befizetésekre összesen 13,02 milliárd forintot fordítanak, ez az összeg az idei költségvetésben 12,52 milliárd forint volt. A jövő évi költségvetésben a KKM fejezetében szerepel a külföldi magyar kulturális központokat összefogó Balassi Intézet, erre 4,43 milliárd forint támogatást szánnak. A Nemzeti Befektetési Ügynökségnek 2,9 milliárd forint támogatás jut. A 2015-ös tervezet alapján 1,5 milliárd forint jut a Stipendium Hungaricum ösztöndíjprogramra, 126,9 millió forint az európai önkormányzatok és régiók együttműködését segítő Európai Területi Társulások támogatására, továbbá 50 millió forint a Demokrácia Központ Közalapítvány és a Tom Lantos Intézet segítésére. Nemzetközi fejlesztési együttműködésre és humanitárius segélyezésre - a tavalyi 160 millió forinttal szemben - mindössze 23,7 millió forint jut Az Eximbank Zrt. tőkejuttatására 18 milliárd forintot fordíthat a KKM, a beruházásösztönzési célelőirányzat 13,47 milliárd forint, a nemzetközi befektetéseket támogató célelőirányzat 500 millió forint, a kötött segélyhitelezésre pedig 585,2 millió forint jut. A KKM felügyelete alá tartozó szervezeteknek és szakmai programokra 862 millió forint szánnak.

Gyermekétkeztetésre 58 milliárd forint jut jövőre

Gyermekétkeztetésre 58 milliárd forint jut jövőre, 5 milliárd forinttal több, mint idén - derül ki az Országgyűlésnek csütörtökön benyújtott 2015. évi költségvetési javaslatból. Az előterjesztésből kiderül az is, hogy a nyugdíjak az infláció mértékével fognak növekedni, így a kormány 1,8 százalékos mértékű nyugdíjemeléssel számol jövőre. A Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Alapon belül a családi pótlékra 326,9, anyasági támogatásra 5,19, gyermekgondozási segélyre 62,19, gyermeknevelési támogatásra 12,9, életkezdési támogatásra 5,6, pénzbeli és természetbeni gyermekvédelmi támogatásokra 6,07 milliárd forintot különítenek el. A parlament honlapjára feltöltött dokumentum az Emberi Erőforrások Minisztériumához tartozó költségvetési fejezete szerint az egyes feladatokra és célokra jövőre ugyanannyi forrás jut, mint ebben az évben, néhány emelés kivételével. Így például a szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatok ellátási szerződésekkel történő finanszírozására 528,9 millió forintot biztosítanak, 145,6 millió forinttal többet, mint 2014-ben. Támogató szolgáltatásokra, közösségi ellátásokra, utcai szociális munkára, krízisközpontra és a Biztos Kezdet Gyerekházprogram finanszírozására jövőre is 5,495 milliárd forintot biztosítanak. A fogyatékos személyek esélyegyenlőségét elősegítő programok támogatására 257,3, család, esélyteremtési és önkéntes házak támogatására 163,9 millió, jelnyelvi tolmácsolás szolgáltatásra, az elemi látásrehabilitációra 479,5 millió, míg az autista otthonok, értelmi sérült és halmozottan fogyatékosokat ellátó lakásotthonok támogatására 190 millió forintot adnak, ugyanannyit, mint idén. A tárca fejezetében több civil szervezetek támogatása is szerepel, így például az Értelmi Fogyatékossággal élők és Segítőik Országos Érdekvédelmi Szövetsége 136,5, a Siketek és Nagyothallók Országos Szövetsége 173,2, a Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége 168, a Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége 173,2 forintos támogatást kap.

Jelentős többletforráshoz jut a rendőrség

Több mint 14 milliárd forinttal emelkedik a rendőrség támogatása a 2015-ös költségvetési javaslat szerint. A csütörtökön benyújtott indítvány alapján a belügyi tárca fejezete alá tartozó szervek összességében 485 milliárd 805,1 millió forintból gazdálkodnak, ami 65 milliárd forinttal meghaladja a 2014-es keretet. A javaslat jelentős pluszforrást ad a rendőrség működésére: míg a szerv idén a hatályos büdzsé szerint 240 milliárd 152,1 millió forintból működik, ez az összeg jövőre 254 milliárd 426,7 millió forint lehet. A rendőrség várt bevételei megegyeznek az ideivel; a személyi juttatások ugyanakkor 157 milliárd 125,1 millióról 166 milliárd 885,5 millióra emelkednek. Több mint 6,5 milliárd forinttal emelnék a vízügyi igazgatóságok támogatási keretét, ami így 20 milliárd 108,7 millió lenne, s itt a bevételi oldalon is mintegy 1 milliárd forinttal többre számítanak, mint 2014-ben. A büntetés-végrehajtás előirányzatát közel 5 milliárd forinttal növelnék, ebből 1,3 milliárd forint a személyi juttatások növelésére jutna. Míg 2014-ben a bv-beruházásoknál mintegy félmilliárd forint szerepelt, addig a 2015-ös előirányzat itt közel 4,7 milliárdot tartalmaz, miközben a felújítások kerete 872 millió forinttal csökken. A javaslat több mint 1 milliárd forinttal emelné az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság támogatását, ami így 52 milliárd 753,9 millió forint lehet. A szervezeten belül a személyi juttatásokat növelik, míg a dologi kiadásokat csökkentik, beruházásokra, felújításokra lényegében ugyanannyi forrás jut, mint idén. A Nemzeti Védelmi Szolgálat, a Terrorelhárítási Központ, az Alkotmányvédelmi Hivatal és a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat lényegében az ideivel megegyező összegekből gazdálkodhat. A kormány közel 650 millióval több támogatást juttatna a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatalnak, egyebek mellett az Országos Polgárőr Szövetség, az önkéntes tűzoltó egyesületek, a Magyar Rendvédelmi Kar támogatását pedig változatlanul hagyná. A Belügyminisztérium igazgatására előirányzott támogatás az idei összegről több mint a duplájára, 8,5 milliárd forintra nő, itt elsősorban a dologi kiadások sora emelkedik.

Jelentős növekedés az uniós fejlesztéseknél

Az uniós forrásból megvalósuló programokra, beruházásokra 2563 milliárd forintot fordít a költségvetés jövőre, ez a GDP 7,5 százaléka; és csaknem 350 milliárd forintos, 16 százalékos növekedés a 2014. évhez képest - derül ki az Országgyűlésnek csütörtökön beterjesztett 2015. évi költségvetési törvényjavaslatból. A dokumentum szerint a jelentős növekedés a 2007-2013-as és 2014-2020-as uniós programozási időszakok találkozásával és az uniós programok finanszírozási jellegével magyarázható. Miközben a 2007-2013-as időszak utolsó meghatározó éve jön 2015-ben, ténylegesen beindulnak a 2014-2020-as időszak új programjainak kifizetései is. A költségvetés indoklásában szerepel az is, hogy a 2014-2020 fejlesztési ciklusban összesen több mint 34 milliárd eurónyi támogatás érkezik Magyarországra, ez a hozzá szükséges hazai társfinanszírozással együtt mintegy 12 ezer milliárd forintos fejlesztést jelent a következő években. A törvényjavaslat szerint a kormány felkészült arra, hogy a Magyarországra érkező fejlesztési forrásokat célzottan és egyszerűbben használja fel, valamint abban is határozott, hogy a források 60 százalékát a foglalkoztatás és versenyképesség növelésére épülő gazdaságfejlesztésre fogja fordítani. A kormány döntésével túlléphető - felülről nyitott - uniós előirányzatok továbbra is garantálják, hogy ne legyen se pénzügyi, se szabályozási akadálya az uniós források felhasználásának, az uniós forrásokhoz kötelezően biztosítandó államháztartási (központi költségvetési) finanszírozás összege pedig biztosított az egyes fejezetek költségvetésében - áll a dokumentumban. A támogatási források felhasználása - nagyságrendjénél fogva - alapvetően befolyásolja a makrogazdasági paraméterek teljesülését, így a növekedési, foglalkoztatási célok elérését. Az unió közösségi költségvetésének esetleges forráshiánya miatti bevételkieséssel a törvényjavaslat nem számol. Azt ugyanakkor megemlíti, hogy a korábbi évekhez hasonlóan 2015-ben is több jogcímen érkezik olyan jelentős összegű támogatás, amelyek felhasználására a költségvetésen kívül kerül sor. A költségvetésen kívüli támogatások között összegükben az Európai Mezőgazdasági Garancia Alapból (EMGA) finanszírozott területalapú támogatások dominálnak. Az EU Közös Agrárpolitikájának végrehajtását szolgáló másik közvetlen támogatási jogcím az agrárpiaci támogatások. Szintén nem jelennek meg a központi költségvetésben a közvetlenül az Európai Bizottságtól pályázható egyéb támogatások, egyebek mellett a kutatásfejlesztési, valamint a különböző oktatási programok keretében megpályázható források.