Megtámadtak egy német melegjogi aktivistát Belgrádban

Szerbiában elfogták vasárnap azokat, akik előző nap megtámadtak és életveszélyesen megsebesítettek egy német melegjogi aktivistát: az eset nagy port vert fel, s Nebojsa Stefanovic szerb belügyminiszter intenzív nyomozást rendelt el az elkövetők felkutatására.

A 27 éves német férfit vendégül látó, Labris nevű - melegeket és leszbikusokat tömörítő - civil szervezet képviselője a sajtónak azt mondta, a támadók idegengyűlölő kiáltások közben ütlegelték a férfit, és azt kiabálták: „nem akarunk külföldieket Belgrádban”.

Heinz Wilhelm

, Németország belgrádi nagykövete az üggyel kapcsolatban kijelentette: „ha igaz az, hogy a támadó azt mondta, nem akar külföldieket Szerbiában, az eset az idegengyűlölet dimenziójával is kiegészül, s egészen más fényben kell rá tekinteni”. A német férfi az LMBT-közösség jogaival kapcsolatos belgrádi nemzetközi konferencián vett részt, amelyet a két hét múlva rendezendő melegfelvonulás kapcsán szerveztek. Elhangzott, hogy Szerbia mellett más európai országokban is diszkriminációval, gyűlöletbeszéddel, homofóbiával szembesülnek a leszbikus, meleg, biszexuális, transzszexuális közösség tagjai, és egyre nehezebb a helyzetük a munkaerőpiacon, a politikában és az oktatási rendszerben is. Ugyanakkor rámutattak arra, hogy az LMBT-közösség jogainak érvényesítése minden demokratikus társadalom alapja, ezeket pedig az univerzális emberi jogok részeként kell szemlélni, és nem kizárólagosan a szexuális kisebbség jogaiként. A belgrádi LMBT-jogi aktivisták annak ellenére is a közösségüket ért támadásként értékelték a német férfi bántalmazását, hogy a támadói kifejezetten a „németségét” kifogásolták. A támadás – akár szexuális, akár nemzeti hovatartozás alapján történt – hatással lehet Szerbia európai uniós csatlakozási folyamatára. A csatlakozási tárgyalások januárban kezdődtek meg. Az európai uniós tagságra törekvő Szerbiával kapcsolatban ugyanis időről időre felmerül a kérdés: vajon a politikusok által hangoztatott elvekkel egyetért-e a lakosság is, valamint tényleg felkészült-e a nyugat-balkáni ország az európai eszmékkel és jogrenddel való összehangolódásra.