Kothencz János: A helyi vállalkozók tudják megteremteni Szeged reményteljes jövőjét + FOTÓK

A munkahelyteremtést tarja legfontosabb feladatának Kothencz János polgármesterjelölt, aki a KAVOSZ Zrt. vállalkozói fórumán kijelentette, a szegedi jobboldal számít a vállalkozásokra, az ő megerősítésük, helyzetbe hozásuk Szeged jövőjének záloga.

„Egy település jövője azon múlik, mennyire erős a helyi gazdaság, mennyire tudja szolgálni a helyi vállalkozók érdekeit az önkormányzat a maga intézkedéseivel, mennyire képes segítséget nyújtani abban, hogy a vállalkozás egy forintból, 10-et vagy 20-at tudjon csinálni” – jelentette ki

Kothencz János

a Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara székházában tartott vállalkozói fórumon. A Fidesz-KDNP-L.É.T. polgármesterjelöltje a következő önkormányzati ciklus legfontosabb feladatának a munkahelyteremtést nevezte, melynek két útja van: a helyi vállalkozók és a kormányzati háttér. A jelölt úgy fogalmazott, hogy Szeged gazdasági újjáépítését a helyi vállalkozói réteg megerősítésével kell kezdeni, ami az ő érdekeik ismerete és figyelembe vétele nélkül nem fog menni. Kothencz szerint csak velük együtt lehet új munkahelyeket teremteni. Erre azért is van szükség, mert mint elmondta, Szeged bár nyert az európai uniós beruházásokkal, gazdasági szempontból azonban nem sikeres, nem érkeztek a városba jelentős munkahelyteremtő beruházások az elmúlt önkormányzati ciklusok alatt. „Szeged az elmúlt években látványberuházásairól vált hírhedté” – közölte hozzátéve, hogy a város elszigetelte magát a térség településétől is, nem tudja kihasználni a benne rejlő lehetőségeket, így a hármashatár közelségét sem. „A következő időszakban változtatni kell, mert az országos gazdaságpolitikai fordulatnak már érezhető hatása van, élénkül a gazdaság, más lesz az uniós pénzek elosztásának rendszere, 60%-ot a gazdaságélénkítésre fog fordítani a kormány, amelynek kedvezményezettjei a kis és középvállalkozók lesznek” – fogalmazott Kothencz János. Az ELI lézeres kutatóközpont megépülése is számottevően befolyásolhatja a térség gazdasági teljesítményét, de csak akkor, ha ki tudjuk használni a benne rejlő gazdasági lehetőségeket. Megjegyezte, ahogy a kormány is tudja gazdaság fejlődését intézkedéseivel segíteni, úgy a helyi önkormányzatok is formálhatják úgy a helyi körülményeket, hogy alkalmas legyen mind a helyi kis és középvállalkozások kiszolgálására, mind a nagy beruházások fogadására. „A jobboldal gazdasági programjának gerincét a helyi gazdasági szereplők támogatása, helyzetbe hozása adja, ezért számítok az önök a véleményére, a javaslataikra. Úgy gondolom, hogy fejlesztési stratégiát csakis itt, helyben lehet kitalálni a hiteles piaci szereplők bevonásával. Ha lesz Szegednek működő és erős gazdasága, akkor a rászorulóknak is több jut majd” – szögezte le.

A kormányzattal való együttműködés fontosságát is hangsúlyozta, mint mondta, a helyi elgondolások csak kormányzati jóváhagyással, támogatással fognak megvalósulni. Új szemléletű gazdaságpolitikájának három fő prioritása a gazdasági fejlesztés, az életminőség-javítás, valamint a kutatási és fejlesztési pályázatok és az egyetem partnersége. „Reálisan tervezve a következő ciklusra és legkevesebb 200 milliárd forintnyi olyan fejlesztés megvalósítását tűztem ki célul, amely gazdaságélénkítő hatással, munkahelyteremtéssel jár együtt” – jelentette ki a vállalkozói fórumon a polgármesterjelölt. Emlékeztetett, 7000 regisztrált munkanélküli van Szegeden, de a számuk ennek két-háromszorosa. Kothencz úgy kalkulál, hogy két ciklus alatt 7000 tartós munkahelyet lehet teremteni a városban. Elmondta, az ELI mellett létesülő Tudáspark a szakértők szerint négyezer ember számára teremt lehetőséget. További 3000 főnek munkát adó, termelő beruházás Szegedre csábítását a feldolgozóipar újjáélesztésével lehet elérni Kothencz szerint. A városvezetés által is hangoztatott 32 milliárdos kerettel kapcsolatban megjegyezte, hogy ez csak akkor érkezik Szegedre, ha hajlandó együttműködni a kormánnyal és a fejlesztési elképzeléseit is a kormányzati célokkal összhangban fogalmazza meg. Úgy fogalmazott, hogy a kormánnyal együttműködni képtelen

Botka László

mögött nincs már semmi, csak egy romokban heverő párt és

Gyurcsány Ferenc

személye, így a jelenlegi városvezetés a múltat jelenti. „Amit mi kínálunk az a jövő” – szögezte le Kothencz János, a Fidesz-KDNP és a L.É.T. Egyesület által támogatott polgármesterjelölt.

A kormányzat a gazdaság dinamizálására törekszik

A kormányzat célja, hogy a 2020-ig tartó uniós költségvetési ciklusban a rendelkezésre álló fejlesztési forrásokból olyan beruházások valósuljanak meg, amelyek hosszú távon segítik hazánk felzárkózását, versenyképességének javulását – erről már

Rákossy Balázs

, a Nemzetgazdasági Minisztérium európai uniós források felhasználásáért felelős államtitkára beszélt a fórumon. „A Területfejlesztési Operatív Programhoz állíthat össze programcsomagokat a 2014-2020-as időszakra Csongrád megye és Szeged városa is előre meghatározott keretekre. Ez a megye esetében 38,6 milliárd forint, míg Szeged esetében 31,9 milliárdról van szó. Az összeállított programokat október végéig meg kell küldeni a kormánynak, majd ezután alakítják ki a végleges programlistákat” – nyilatkozta portálunknak Rákossy Balázs. Megjegyezte, az, hogy végül mennyi uniós pénz érkezik például Szegedre, attól is függ, hogy a többi operatív programon keresztül milyen forrásokat képes bevonzani az önkormányzat és a vállalkozók. E tekintetben reálisnak nevezte, hogy 200 milliárd érkezhet Szeged városába. „Szeged szerencsés helyzetű, egy helyen van a harcra edzett kis- és középvállalkozói réteg, mellette a világhírű egyetem, mely a tudásbázist tudja a gazdaságfejlesztéshez hozzátenni, és a nemzetközi vállalatok beruházásai, melyek az országban egyedülálló. Az ELI-nek a tudományos szerepe mellett a foglalkoztatás terén sem elhanyagolható mértékű szerepe lesz a térségben” – fogalmazott.

Elmondta, a területi operatív programokban olyan projektekre számítanak, amelyek a versenyképesség fenntartását, a gazdasági növekedést célozzák meg. Erre példa lehet a logisztikai központok és ipari parkok létrehozása és fejlesztése, továbbá infrastrukturális fejlesztések, melyeknek van hatása a gazdaságra is. Kiemelt feladatnak nevezte a foglalkoztatás bővítését is, melyre az előző uniós ciklusban a források mindössze 16%-át használta fel hazánk. A Nemzetgazdasági Minisztérium európai uniós források felhasználásáért felelős államtitkára elmondta, a kormányzat célja, hogy dinamizálja a gazdaságot, azt szeretnék elérni, hogy Magyarország az egyik legiparosodottabb állam legyen Közép-Kelet-Európában, illetve az Európai Unióban. Hozzátette, a régióban e téren nem áll rosszul hazánk, és ez a célkitűzés összhangban van az Európai Bizottság elképzeléseivel. A pályázati rendszer átalakításáról is szólt előadásában Rákossy, mint elmondta, olcsóbb, gyorsabb és felhasználóbarát rendszert alakítanak ki. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy elektronizáltabb lesz a rendszer, így az egyszerűbb pályázatokat a vállalkozók saját maguk is be tudják nyújtani, mindenféle külső segítség nélkül. Ezen felül rövidebb elbírálási idővel lehet majd számolni, és a felére kívánják csökkenteni a megítélt támogatások kifizetésének gyakorlatát is. Az összetettebb pályázatok elkészítésében pedig a Széchenyi Programirodák hálózata segít, a költséghatékonyság jegyében a pályázatíró cégeket szeretnék visszaszorítani. Rákossy Balázs államtitkár arról is beszámolt, hogy már az operatív programok jóváhagyása előtt a kormány döntésének értelmében október elején megjelennek az első pályázati kiírások, összességében 68,3 milliárd forint értékben.

Parragh: A holnapután nyertesei lehetünk

Krisán László

, a KAVOSZ Zrt. vezérigazgatója az összefogás fontosságát hangsúlyozta, és a kkv szektor finanszírozási lehetőségeiről beszélt a 2014-2020-as uniós ciklus fényében. Emlékeztetett arra is, hogy az előző ciklusban a vállalkozások közül sokan azon bukták el az uniós forrásokat, hogy nem volt önerejük a beruházás megvalósításához. A Széchenyi Kártya Programot irányító KAVOSZ felméréséből az derül ki, hogy a kis- és középvállalkozások 71%-a tervez valamilyen fejlesztést a közeljövőben, 50%-uk uniós forrásokra szeretne pályázni.

„Előttünk a holnapután” című előadásában

Parragh László

, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke azt hangsúlyozta, hogy hitelekből nem lehet tartósan eredményeket elérni, ezért szerinte szükségszerű volt, hogy 2010-ben változás következett be a gazdaságpolitikában. Példaként a devizahitelek és a PPP-konstrukciók fenntarthatatlanságát hozta fel. Ahogy elmondta, jó irányba halad az ország, de fontos reformokra van szükség, hogy hosszú távon is versenyképes legyen. Megjegyezte, a holnappal jól állunk, arra kell koncentrálnunk, hogy a holnapután nyertesei lehessünk. Ehhez azonban szükséges, hogy hosszú távú programmal rendelkezzen Magyarország, hiszen a rendszerváltáskor és az Európai Unióhoz történt csatlakozásunkkor elszalasztottuk a lehetőségeket. Parragh kitért arra is, hogy a 2020-ig tartó uniós költségvetési ciklusban hazánk felzárkózásának a sikere attól függ, hogy mennyire tudnak együttműködéseket kialakítani a gazdaság, az oktatás és a kutatás szereplői, illetve hogy mennyire tudnak együttműködni és közösen kihasználni az EU-források nyújtotta lehetőségeket.