Czerván György: megfordult a sertésállomány évek óta tartó csökkenése
Megfordult a sertésállomány évek óta tartó csökkenése, az idén júniusban közzétett legfrissebb adatok alapján egy év alatt valamivel több, mint 200 ezres volt a gyarapodás - közölte a Földművelésügyi Minisztérium agrárgazdaságért felelős államtitkára hétfőn egy jubileumi rendezvényen Domonyvölgyben.
Czerván György
a Vágóállat és Hús Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (VHT) megalakításának húszéves évfordulóján arról beszélt, hogy ez év júniusában 204 ezerrel több sertés volt Magyarországon, mint egy évvel korábban. Így a sertések száma az országban mintegy 3,1 millióra rúgott. Jelezte: az állatállomány egészére is a gyarapodás volt a jellemző, ebben az időszakban emelkedett például a szarvasmarhák, a juhok és a baromfik száma is. Hozzáfűzte: a sertések - és általában az állatok - számának növekedése azt jelzi, hogy kedvező tendencia indult el az agráriumban a növénytermesztés és az állattenyésztés arányának javítására. A sertések számának növekedését főként a süldők, a hízók és a malacok adták. A gazdasági szervezeteknél 7 százalékos, míg az egyéni gazdaságokban 9 százalékos volt a sertésszám emelkedés. Az államtitkár külön hangsúlyozta: az EU Bizottsága jóváhagyta az állatjóléti támogatások meghosszabbítását Magyarország számára 2018 december 31-ig. Így a sertéságazatban az idén 8,5 milliárd forint áll rendelkezésre, a korábbi évi 6 milliárd forinttal szemben. Közölte: új támogatási formaként a koca állatjóléti támogatás engedélyezési - notifikációs - eljárása is folyik. Az FM ezt bejelentette az EU Bizottság részére. Emellett az ágazatban gazdálkodók az idén az állati hulla elszállítására és az ártalmatlanításra 3 milliárd, míg az állatbetegségek megelőzésére és leküzdésére 7,5 milliárd forint támogatást vehetnek igénybe. Az államtitkár utalt arra, hogy az előbbi támogatás jövőre 600 millió forinttal, az utóbbi pedig 1 milliárd forinttal emelkedik. Így összességében e két támogatásra 2015-ben 1,6 milliárd forinttal jut több forrás. Czerván György aláhúzta: a kormányzati intézkedéseknek, a takarmányárak kedvező alakulásának és az ágazat fehéredésének - az általános forgalmi adó (áfa) csökkentésének - együttes hatása eredményezte a magyarországi sertésállomány számának kedvező alakulását. Az államtitkár emlékeztetett rá: a nemzetgazdaság tartós növekedési pályára állt és ebben jelentős szerepe volt a magyar agráriumnak is. Így a tavalyi 1,1 százalékos GDP növekedésből az agrárium 0,9 százalékponttal részesedett. Az idei második negyedévben a GDP 3,9 százalékkal emelkedett az előző év hasonló időszakához képest. Az agrárium teljesítménye pedig 5,6 százalékkal volt magasabb ugyanebben az időszakban az előző év hasonló időszakához viszonyítva.
Jakab István
, az Országgyűlés alelnöke, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének (Magosz) elnöke arról beszélt, hogy az ágazat sikere nagy mértékben azon múlik a jövőben, jobban meg tudja-e szervezni magát, előre tud-e lépni az integráció területén. Emellett meg kell valósítani egy átgondolt tenyésztési programot, és a sertéshús fogyasztását ösztönző nemzeti marketingprogramot is. Ifjabb
Hubai Imre
, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) alelnöke a NAK és a VHT együttműködésének fontosságára hívta fel a figyelmet. Németh Antal, a VHT elnöke pedig az eltelt két évtized munkáját méltatta, amelynek eredményeként a VHT reprezentatív szakmaközi szervezetté vált, ugyanis az ágazat szereplőinek 70 százalékát képviseli úgy, hogy a szervezetben való tagság önkéntes. Menczel Lászlóné, a VHT titkára az MTI-nek elmondta: az ágazat éves árbevétele most mintegy 350 milliárd forint. Ebből a VHT tagjaira 250 milliárd forint jut.
