Kövér: a szülőföldhöz való jogot be kellene emelni az emberi jogok közé

Hasznos lenne kibővíteni az emberi jogok rendszerét a szülőföldhöz való joggal - mondta Kövér László, az Országgyűlés elnöke szombaton Berlinben a második világháború következtében szülőföldjükről elűzött németeket összefogó Elüldözöttek Szövetsége (BdV) ünnepségén, amelyen kitüntették Angela Merkel német kancellárt.

A házelnök a több mint egymilliós tagságú szövetség legnagyobb szabású, A haza napja nevű éves rendezvényének díszvendégeként elmondott üdvözlő beszédében hangsúlyozta, hogy a szülőföldhöz való jog abszolút és korlátozhatatlan emberi jogként jogerőt adna annak az erkölcsi parancsnak, hogy akarata ellenére senkit nem szabad eltávolítani szülőföldjéről, vagy megakadályozni abban, hogy visszatérjen oda. A BdV ünnepsége nemcsak a megváltoztathatatlan múltról, hanem a megválasztható jövőről is szól - tette hozzá. "Olyan jövőt szeretnénk választani, amelyben sem a németek, sem a magyarok és egyetlen más európai nép sem veszíti el a hazáját, a szülőföldjét, a jogát, hogy önnön sorsa felett rendelkezzék, és olyan Európát szeretnénk, ahol a jövőben sem jogilag, sem lelkileg többé senki nem válhat hontalanná" - mondta

Kövér László

. Leszögezte: bűn volt a második világháború végén a kollektív bűnösség bélyegét sütni ártatlan német emberekre, és bűn volt elüldözni őket szülőföldjükről. Mindez "ugyanúgy bűn, mint amelyet bűnös német emberek korábban követtek el ártatlanokkal szemben a második világháború során". Hangsúlyozta, hogy "nem lehetnek mások által megbélyegzett bűnös nemzetek, csak bűnöket elkövető emberek vannak". Hozzátette: "a kollektív bűnösség elve elfogadhatatlan, erkölcsi és jogi képtelenség". Ezt mindig ki kell mondani, ellenkező esetben beteljesednek és meg is ismétlődnek az ártatlanok ellen elkövetett bűnök - emelte ki az Országgyűlés elnöke, felidézve, hogy Norbert Lammerttel, a Bundestag - a német törvényhozás alsóháza - elnökével közös nyilatkozatban hívták fel a figyelmet az emlékezés fontosságára a totalitárius diktatúrák áldozatainak augusztus 23-i európai emléknapja alkalmából. Kövér László rámutatott, hogy a tengerentúlon kirobbant pénzügyi-gazdasági válság Európát rázta meg a legjobban, felszínre hozva "az általunk képviselt civilizáció politikai, kulturális és erkölcsi téren megnyilvánuló elbizonytalanodását is". Ezért nem csak az utóbbi esztendők voltak nehezek Európa számára, de "az előttünk álló esztendők sem lesznek könnyebbek". Kiemelte, hogy "az európai közös pénz, az európai közös gazdaság és közös politika mellett még jó lesz vigyáznunk valamire: Európa közös keresztény kultúrájára és az ebből következő erkölcsre". "Ha ez megbukik, az európaiak békéje és jóléte végleg odaveszhet" - mondta az Országgyűlés elnöke. Hozzátette: ahhoz, hogy rend legyen, először mindenkinek a saját portáján kell söpörnie, és Magyarország az utóbbi négy évben tartotta magát ehhez az előíráshoz. "Újjáépítettük és megerősítettük a magyar államot azért, hogy ne a mások pénzéből és munkájából éljünk, hanem a sajátunkból", továbbá "megerősítettük a magyarok nemzeti összetartozását, mert hiszünk abban, hogy nemzeti öntudat nélkül nincs európai öntudat" - ismertette. "Mindeközben minden nemzetközi kötelezettségünket teljesítettük, és szükség esetén megvédtük igazunkat, de mindig ugyanolyan tiszteletet adtunk partnereinknek, mint amilyent elvártunk tőlünk a magunk számára" - mutatott rá Kövér László. Kiemelte: "erkölcsi ügyekben régóta esedékes tennivalókat is elvégeztünk: például az új alaptörvényünkben is rögzítettük a velünk együtt élő nemzeti közösségek, köztük a magyarországi németek államalkotó szerepét", és Magyarország egyetlen európai országként országgyűlési határozattal ítélte el a németek elüldözését szülőföldjükről. A választópolgárok az idén ismét kétharmados parlamenti felhatalmazást adtak arra, hogy "újabb négy esztendőre folytassuk a 2010-ben elkezdett munkát, Magyarország ezáltal politikai értelemben Európa egyik legstabilabb országa lett" - mondta Kövér László a több száz fős hallgatóság előtt. A vendégek között

Angela Merkel

mellett ott volt a német politikai és társadalmi élet számos további neves, vezető személyisége. Angela Merkelt a BdV legmagasabb rangú elismerésével, az Arany emlékplakettel tüntette ki az elüldözött németek több ezer szervezetét összefogó szövetség az elűzöttek érdekében végzett évtizedes munkájáért. A kancellár beszédében hangsúlyozta: éltetni kell a második világháború következtében elüldözött németek millióinak emlékezetét. Ez közös társadalmi feladat, mint ahogy közös feladat "felemelni szavunkat a jelenkori üldöztetések ellen", amelyeknek tömegek esnek áldozatul például Irakban és Szíriában. Kiemelte, hogy a kormány a héten tartott ülésén a menekülés és elűzetés áldozatainak országos emléknapjává nyilvánította június 20-át, a menekültek világnapját. Az emléknappal az üldöztetések világszerte valamennyi áldozata, "kiváltképpen a német elüldözöttek" előtt tiszteleg Németország - mondta Angela Merkel. Erika Steinbach, a mintegy 14 millió elüldözött német, illetve a leszármazottak érdekeinek képviseletét vállaló BdV elnöke beszédében hangsúlyozta: "Németország nem működik nélkülünk". Az elüldözöttek, illetve leszármazottaik az élet minden területén ott vannak, és nagyban hozzájárulnak az ország fejlődéséhez, így például a német kormány több tagja - köztük az alkancellár is - elüldözöttek családjából származik - mutatott rá.