Kothencz János: Szeged felzárkózása nem vágyálom

A Fidesz-KDNP és a L.É.T. - Lakótelepi Emberek Érdekképviseleti Társulása Egyesület által támogatott polgármesterjelölt szerint Szeged gazdasági fellendülése a kormány, az egyetem és a helyi kis- és középvállalkozások összefogásán múlik.

A lézerközpont remek példa arra, hogyan győzheti le Szeged a gazdasági sikertelenségét. Kiválóan igazolja, hogy mindaz, amelyre egy hosszú távú helyi gazdaságpolitikai stratégia épülhet, adott a városban. Az egyetemi tudásbázis, a legtöbb munkahelyet teremtő kis- és középvállalkozások, valamint a kormányzati háttér együtt páratlan lehetőséget ad a fejlődésre. Hogy ezt eddig miért nem sikerült kiaknázni, arra egyszerű a válasz: meg kell adni mindegyik támasznak a kellő tiszteletet, megbecsülést, és értéke szerint kell bevonni a közös építkezésbe. Én ezt az összefogást kívánom megteremteni - hangsúlyozta

Kothencz János

polgármesterjelölt

az ELI-ALPS lézerközpont beruházásán történt bejárás

kapcsán.

Épül az ELI – készülhetnek a helyi vállalkozások

Először láthatták a sajtó munkatársai múlt hét hétfőn az ELI-építkezést, abból az alkalomból, hogy Kothencz János polgármesterjelölt tekintette meg. A bejáráson kiderült, nincs csúszás a kiemelt kormányzati beruházásnak számító építkezésen, így várhatóan 2015 végéig elkészülhet az új szegedi kutatóközpont. A projekt összköltsége közel 68 milliárd forint, amelyről Kothencz János elmondta: bár sokan a maguk érdemének tartják ezt a beruházást, voltaképpen a kormány valósítja meg. Hozzátette: az építkezés a következő években tartós munkahelyeket teremthet, ami fontos abban a városban, ahol közel hétezer regisztrált munkanélküli él. A lézerközpontban közvetlenül a tudományos munkatársak dolgoznak majd, nagyszámú munkahelyet valójában az ELI-hez kapcsolódó tudáspark teremthet. A szegedi ELI-ALPS várható gazdaságélénkítő hatásairól szólva kijelentette: a megvalósítás, a technológia fejlesztése, beépítése, de leginkább a létesítmény működése során a hazai, a Szeged környéki beszállító cégek, helyi vállalkozások számos megrendeléshez jutnak majd, ez által javul majd a teljesítményük. A központ várhatóan több száz vállalkozásnak ad megbízást különböző áruk és szolgáltatások tekintetében. Ezen tőke elsősorban a helyi és regionális gazdaságba vándorol, és közvetetten újabb beszerzéseket indukál az alsóbb szintű beszállítói láncokban, ami kedvező hatással lesz a foglalkoztatásra, a fogyasztásra és az adóbevételekre is. Az ELI-ALPS 2-300 kutatói álláshelye mellé további 4-500, magas szakértelmet kívánó pozíció jön létre a tervezett tudományos és innovációs parkban, amelyekhez a kiszolgáló, adminisztratív munkahelyek száma is hozzáadódik. A science park jelentős gazdaságfejlesztő hatásaival motorként lépve be a regionális gazdaságba, több ezer munkahelyet létrehozva. „Legalább négyezer új munkahelyre számíthatunk, abban az esetben, ha a helyi kis- és középvállalkozások akár a lézerközpontban, akár a tudományos parkhoz rendelhető szolgáltatások megvalósításában teret kaphatnak. Családok ezrei járhatnak jobban, ha a helyi vállalkozók érdekeit tartjuk szem előtt” – mondta Kothencz János.

Együttműködés a tudományos élettel

A tisztelet és a megbecsülés hamar összehozza az azonos érdekű feleket – vallja a polgármesterjelölt, aki máris széles társadalmi támogatottságot élvez. „Súlyos hibának tartom – hangsúlyozta –, hogy az egyetem kiváló kutatóiból, szakembereiből, a klinika kiváló orvosaiból álló humán erőforrás, amely a tudományra alapozottan képes megrajzolni a város jövőképét, mindmáig kimaradt a fejlesztéspolitikából. Pedig az ELI példája remekül igazolja, nem a politikusok dolga kitalálni, hogy milyen beruházások kellenek az itt élőknek. A fejlődés akkor sikeres, ha az erőforrásainkat kihasználva, tudatosan építkezünk. Annál biztosabb alap, mint amit az itteni tudományos élet kínál a számunkra, nem kell: a gazdaságtudományi és a természettudományi kar, az élettudományok, valamint a társadalomtudományok képviselői minden kérdésünkre megadják a választ, ami egy átgondolt fejlesztéspolitikához kell. Az egyetemen és a kutatóhelyeken közel nyolcezren dolgoznak, és harmincezren tanulnak, ezért a felsőoktatás és a kutatás-fejlesztés támogatása érdekében új alapokra kell helyezni a tudományegyetem és intézményei valamint az önkormányzat kapcsolatát. Nincs kétségem afelől, hogy erre az új szemléletre fogadókészséget mutat majd szegedi tudományos élet, hiszen a Professzorok Batthyány Köre a nélkül biztosította a jelöltségemet a támogatásáról, hogy tudtam volna róla. Innen is köszönöm a számomra igen megtisztelő nyilatkozatukat” - fogalmazott.

Együttműködés kormányzattal és a környező településekkel

Úgy folytatta: ahogyan azt az ELI példája is igazolja, legyen akármilyen nagyszerű elgondolás a gazdasági fejlesztésre, az nem oldható meg saját forrásból. „Tisztán kell látni, hogy az elmúlt évek önkormányzati gazdálkodásának eredményeként a város minden saját beruházási forrását elveszítette, önerőből semmilyen számottevő építkezést nem tud megvalósítani. Ehhez szükséges a kormányzati együttműködés. Az új városirányítási szemlélet ki kell hogy terjedjen a kormányzattal történő közvetlen kapcsolattartásra is. Szeged nem mehet szembe tovább saját érdekével, mert még inkább leszakad. Szót kell érteni az országot irányító politikai erővel éppúgy, mint a környező településekkel, hogy a megoldásra váró városi, választókerületi vagy akár az agglomerációt is érintő problémákra válaszokat adjunk. Szegednek együtt kell végre működnie a térség településeivel is. Ne felejtsük el ugyanis, hogy az uniós források egy része közvetlenül a megyei önkormányzatok, illetve a térségi önkormányzatok fejlesztési terveinek biztosíthatnak anyagi hátteret. Az összefogás reményében

, akik hasonlóképp gondolkodnak. Köztük számos barát is akad, akik - velem együtt - a saját településeik mellett Szeged igazi fejlődését is szívügyüknek tartják. Itt elsősorban a régen sok ezer embernek munkát adó feldolgozóipar újjáélesztésében, az élelmiszer-ipari és a zöldség, gyümölcs, valamint tej- és állati eredetű termékek előállítása és értékesítése terén látunk mindannyian lehetőségeket” - sorolta Kothencz János.

Együttműködés a helyi kis- és középvállalkozásokkal

„Néhány hete tanácskozásra hívtam több szegedi vállalkozót, akik azt kérték, hogy vonjuk be a kis- és középvállalkozások körét a beruházásokat érintő kérdésekbe, hallgassuk meg a véleményüket. Véleményem szerint a városnak nemcsak meg kell hallgatni, de meg is kell fogadni a tanácsaikat, hiszen komoly tudást és tapasztalati tőkét jelentenek. Az ELI ebből a szempontból is példa lehet. Hiszem, hogy az itt megvalósuló tudományos parkban helyük van a szegedieknek is, az itteni vállalkozók és munkavállalók számára létkérdés, hogy a központ működtetésében, kiszolgálásában szerepük legyen. A jövőben pedig azon kell dolgozni, hogy az állami beruházások esetében a megfelelő felkészültséggel, kapacitással rendelkező helyi vállalkozás érdekeit tartsuk szem előtt. A helyi gazdasági környezet alakításában is az ő szempontjaikra tekintettel kell döntéseket hozni, hiszen a foglalkoztatás-ösztönzéssel és az őket sújtó terhek csökkentésével mérföldeket léphetünk előre. Olyan, már most is adott lehetőségek kihasználását tervezzük, mint az önkormányzati többségi tulajdonú iparterületek, ipari, illetve technológiai parkok, inkubátorházak, logisztikai központok szolgáltatásfejlesztése vagy a helyi adók és helyiségbérleti díjak csökkentése. Mint tudjuk, az uniós források másik nagy hányada, mintegy 60 százaléka szolgálja majd 2014 és 2020 között a gazdaságfejlesztést, amelyet kifejezetten a kis- és középvállalkozásokon keresztül képzel el megvalósítani a kormány – ezt a hatalmas pénzmennyiséget felhasználni azonban csak a pályázni képes, stabilan gazdálkodó vállalkozói réteg tudja majd. Erre kell felkészülni” – jelentette ki a polgármesterjelölt.

A tisztelet és a megbecsülés mindenkinek jár

Kothencz János szilárd meggyőződése, hogy sok legyet üthetünk egy csapásra a szakmai, tudományos alapra épülő, kizárólag a kormány koordinációja mellett elérhető pénzügyi forrásokból megvalósított, helyi vállalkozások bevonásával létrejövő fejlesztésekkel: jelentősen nőhet a tartós munkahelyek száma, több lesz a helyi adóbevétel, és ezzel együtt az életminőség is javulni fog. „Szeged következő önkormányzatának ezt az egymásra utaltságot kell együttműködéssé változtatnia, kellő alázattal és tisztelettel minden szereplő iránt. És akkor végre elindulhatunk a lejtőn felfelé” – zárja gondolatait Kothencz János.