Semjén: nemzetmegtartó ereje van a magyar nyelvnek

A magyar nyelv nemzetmegtartó erejét hangsúlyozta Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes az ELTE Kárpát-medencei Magyar Nyári Egyetem rendezvényének megnyitóján kedden Budapesten. Szijjártó Péter, a Külgazdasági és Külügyminisztérium parlamenti államtitkára köszöntőjében azt közölte: 300 milliárd forintos infrastruktúra-fejlesztési programot indít a kormány a Kárpát-medencében azzal a céllal, hogy 2020-ig megduplázódjon a magyar országhatáron lévő átkelők száma.

Semjén Zsolt

beszédében kiemelte: a magyar nyelv az egyes ember és a nemzet egésze szempontjából egyaránt kulcsfontosságú, s a reformkor óta evidencia, hogy a magyar nemzet ereje és a magyar nyelv "kiteljesedése" egymással szoros összefüggésben áll. Bármely ország területére szakított bennünket a történelem vihara, egy nyelvet beszélünk, egy kultúrkörnek, nemzetnek és sorsközösségnek vagyunk a tagjai - fogalmazott. Azt mondta, mindenkinek megvan a dolga a nemzet építése érdekében, a magyar állam feladata és célja, hogy a magyar nemzet fennmaradjon és az emberek életminősége javuljon. Semjén Zsolt szólt a nemzet közjogi egyesítése érdekében hozott lépésekről, így az állampolgárság biztosításáról és különböző támogatási formákról. Ez ugyanakkor csak keret, élővé akkor válik, ha számtalan személyes kapcsolaton keresztül, hajszálgyökerek millióival be tudjuk hálózni az egész Kárpát-medencét - mondta. A huszadik alkalommal megrendezett nyári egyetem a magyar nyelv művelését, a személyes kapcsolatok kialakulását és a magyar nemzet megmaradásának erősítését is lehetővé teszi - hangsúlyozta a miniszterelnök-helyettes, aki jelezte: ahogy eddig, a továbbiakban is biztosítják a program megrendezéséhez szükséges forrásokat. Szijjártó Péter, a Külgazdasági és Külügyminisztérium parlamenti államtitkára a megnyitón közölte: 300 milliárd forintos infrastruktúra-fejlesztési programot indít a kormány a Kárpát-medencében azzal a céllal, hogy 2020-ig megduplázódjon a magyar országhatáron lévő átkelők száma. Elmondta: ma 93 helyen lehet átkelni a szomszédos országokba. A cél az, hogy a következő hat és fél évben 100 új határkapcsolat épüljön ki. Ezek közül 50-re már megkötötték a politikai és finanszírozási megállapodásokat - tette hozzá az államtitkár. A határátkelőhelyek sűrítésével megteremthető a határ menti és az egész Kárpát-medencei gazdasági együttműködés lehetősége - emelte ki. Ezzel kapcsolatban hangsúlyozta: Európa megerősítésében Közép-Európának, azon belül a Kárpát-medencének kulcsszerep jut, e térségnek ugyanis komoly esélye van arra, hogy az egész kontinens növekedési motorja legyen. Ehhez egy megerősített Kárpát-medencei gazdasági együttműködésre is szükség van - mondta Szijjártó Péter.

Répássy Róbert

, az igazságügyi tárca parlamenti államtitkára - Trócsányi László igazságügyi miniszter nevében tartott - köszöntőjében kifejtette: az új Igazságügyi Minisztérium feladata, hogy erősítse a nemzet számára fontos alkotmányos hagyományokat, márpedig "a nemzeti összetartozás az alkotmányos identitásunk része". E nyári egyetem is lehetővé teszi, hogy az összetartozás érzése mint alkotmányos hagyomány tovább erősödjön - tette hozzá, hangsúlyozva: a nemzeti összetartozás egy olyan cél, amelyet a magyar állam mindig is támogatni fog.

Bagdy Gábor

főpolgármester-helyettes - aki Tarlós István főpolgármester nevében köszöntötte a résztvevőket - azt mondta: örömmel tölti el a főváros vezetését, hogy a program mára hagyománnyá vált, lehetővé téve, hogy a határon túli fiatalok képezhessék magukat. Budapest a nemzet fővárosa, amelyhez hozzátartoznak azok a nemzettestek is, ahonnan a nyári egyetem hallgatói érkeztek - tette hozzá.

Szentes Tamás

főpolgármester-helyettes arról beszélt: jelentős az az örökség és hagyomány, amelyet határon inneni és túli magyar felsőoktatási intézmények hordoznak. Gyetvai Árpád, az Emmi politikai főtanácsadója - aki Palkovics László felsőoktatási államtitkár nevében szólt a résztvevőkhöz - rámutatott: jó lenne, ha a jövőben a hallgatói mobilitás kétirányú lenne. Fontosnak tartotta az oktatói csereprogramokat és a kihelyezett képzések erősítését is. Mezey Barna, az ELTE rektora kiemelte: immár huszadik alkalommal rendezik meg a nyári egyetemet, s egy nagy nemes tradíció részévé vált a program. Az ELTE meghatározó értékeket mutat fel, és az, hogy ide jutottak, a nemzetközi térben való jelenlétüknek és nemzeti értékek iránti elkötelezettségüknek köszönhető - mondta, rögzítve: a nyári egyetem e két dolgot kapcsolja össze. A rektor fontosnak nevezte, hogy segítsék azokat a Kárpát-medencei intézményeket, amelyek igénylik magyar oktatók, kutatók jelenlétét, közreműködését. Jelezte: a mostani nyári egyetemen humán, természet- és jogtudományi, valamint informatikai szekcióban hangzanak el előadások. A nyári egyetemet július 8-13. között tartják. A szervezők lehetőséget kívánnak biztosítani arra, hogy Magyarország határain kívül élő magyar fiatalok az anyaországban anyanyelvükön képezhessék magukat. Az intézmény tájékoztatása szerint az idei programon 155-en vesznek részt. A résztvevők száma évről évre nő, idén huszonöt százalékkal többen érkeztek, mint tavaly. Romániából 49-en, Ukrajnából 26-an, Szerbiából 23-an, Szlovákiából 3-an jöttek, Horvátországból, Lengyelországból és az Egyesült Államokból pedig 1-1 hallgató érkezett.