Önkormányzat 2014: kiírja a nemzetiségi választásokat az NVB

A nemzetiségi választásokat várhatóan kedd délutáni ülésén írja ki a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) október 12-ére. A testületnek nem a választás időpontjáról kell döntenie, hanem arról, hogy az egyes nemzetiségek hány településen tarthatnak nemzetiségi választást.

A jogszabály szerint a nemzetiségi önkormányzati képviselők választását a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek általános választásának napján kell megtartani, tehát

Áder János

köztársasági elnök bejelentésének megfelelően október 12-én. Az NVB-nek a nemzetiségi választást a szavazás előtt legalább 75 nappal, azaz legkésőbb július 29-éig kell kiírnia. Az NVB ülésére szóló meghívóban napirenden szerepel a nemzetiségi önkormányzati képviselők általános választásának kitűzése, valamint már a jelölő szervezetek nyilvántartásba vétele is. A nemzetiségi választásokon azok a szervezetek indulhatnak, azaz kezdeményezhetik jelölőszervezetként való nyilvántartásba vételüket bármely területi választási bizottságnál, vagy az NVB-nél, amelyek a választás kitűzésekor a civil szervezetek bírósági nyilvántartásában már jogerősen szerepeltek és amelyeknek az alapszabályban rögzített céljai között szerepel valamely nemzetiség képviselete. Szakszervezet és párt nem indulhat a nemzetiségi választáson. A törvény szerint azokon a településekre lehet nemzetiségi választást kiírni, ahol a legfrissebb (2011-es), önkéntes bevalláson alapuló népszámlálás adatai alapján legalább 25-en az adott nemzetiséghez tartozónak vallják magukat. Az NVB tehát határozatában felsorolja majd, hogy mely településeken, mely nemzetiségek választását tűzi ki, és meghatározza azt is, a voksoláson induló jelölteknek hány ajánlásra van szükségük a nyilvántartásba vételhez. A voksolásra a választópolgárok szeptember 26-áig vetethetik magukat fel a nemzetiségi névjegyzékbe. A Nemzeti Választási Iroda adatai szerint a 2011-es népszámlálás alapján 2715 választást kell kiírnia az NVB-nek, de csak azokon a helyeken tartják meg a szavazást, ahol (a névjegyzékben szereplők számától függően) legalább három vagy négy jelölt indul, és mindegyikükre legalább öt érvényes ajánlás érkezik. Egy nemzetiségi választópolgár nemzetiségének több jelöltjét is ajánlhatja. A legtöbb választást, 1383-at a roma nemzetiségiek számára írhatják ki, míg a legkevesebbet, 10-et a szlovénoknak. A bolgárok 37, a görögök 36, a horvátok 136, a lengyelek 53, a németek 547, az örmények 33, a románok 168, a ruszinok 44, a szerbek 63, a szlovákok 158, míg az ukránok 47 választást tarthatnak szerte az országban. Az októberi nemzetiségi választások újdonsága, hogy egyszerre tartják a helyi, a területi és az országos nemzetiségi önkormányzati választást. A területi és az országos nemzetiségi listákra azok a nemzetiségiként regisztrált választópolgárok is szavazhatnak, akik olyan településen élnek, ahol - mivel 2011-ben nem vallották magukat legalább 25-en az adott nemzetiséghez tartozónak - a települési választást nem lehet kiírni. A négy évvel ezelőtti önkormányzati választásokkal egy időben 2321 nemzetiségi választást tartottak.