Kedd éjfélig ki kell írni a nemzetiségi választást

Kedd éjfélig kell kitűznie a Nemzeti Választási Bizottságnak az október 12-ei nemzetiségi választást. A testület kedden ülésezik és várhatóan akkor dönt a voksolás kiírásáról.

Áder János

köztársasági elnök szerdán tűzte ki a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választását október 12-ére, és bár a nemzetiségi választásokat is ezen a napon fogják tartani, utóbbi időpontját az NVB-nek kell kitűznie, legkésőbb a szavazás előtti 75. napon. Ez a határnap az október 12-ei voksolás esetében július 29-e. Az NVB a tervek szerint kedden kora délután ülésezik, a testület ülésének napirendjén szerepel a nemzetiségi önkormányzati képviselők általános választásának kitűzése. A keddi határidő azért is fontos, mert a nemzetiségek jogairól szóló törvény előírása szerint a települési és országos nemzetiségi önkormányzatok létszáma attól függ, a kitűzéskor mennyien szerepelnek az adott nemzetiség választói névjegyzékében. A nemzetiségi választópolgároknak ugyanis regisztrálniuk kell magukat, ha részt szeretnének venni a nemzetiségi önkormányzati választáson. Regisztrálni személyesen a polgármesteri hivatalokban működő választási irodákban vagy online az ügyfélkapun, illetve a www.valasztas.hu oldalon, továbbá levélben lehet, egészen szeptember 26-áig. Aki ezt nem teszi meg, az nem szavazhat a nemzetiségi képviselők választásán, és nem is indulhat jelöltként. A törvény szerint ugyanakkor nem minden településen lesz minden nemzetiségnek választása: nemzetiségi választást ott lehet kiírni, ahol a legfrissebb (2011-es), önkéntes bevalláson alapuló népszámlálás adatai alapján legalább 25-en az adott nemzetiséghez tartozónak vallják magukat. Az NVB tehát keddi határozatában felsorolja majd, hogy mely településeken, mely nemzetiségek választását tűzi ki, és meghatározza azt is, a voksoláson induló jelölteknek hány ajánlásra van szükségük a nyilvántartásba vételhez. Az NVI adatai szerint a 2011-es népszámlálás alapján 2715 választást kell kiírnia az NVB-nek, de csak azokon a helyeken tartják meg a szavazást, ahol (településnagyságtól függően) legalább három vagy négy jelölt indul, és mindegyikükre legalább öt érvényes ajánlás érkezik. Egy nemzetiségi választópolgár nemzetiségének több jelöltjét is ajánlhatja. A legtöbb választást, 1383-at a roma nemzetiségiek számára írhatják ki, míg a legkevesebbet, 10-et a szlovénoknak. A bolgárok 37, a görögök 36, a horvátok 136, a lengyelek 53, a németek 547, az örmények 33, a románok 168, a ruszinok 44, a szerbek 63, a szlovákok 158, míg az ukránok 47 választást tarthatnak szerte az országban. Az októberi nemzetiségi választások újdonsága, hogy egyszerre tartják a helyi, a területi és az országos nemzetiségi önkormányzati választást. Korábban ezek egymásra épültek, és csak hónapokkal később alakulhattak meg az országos nemzetiségi önkormányzatok. A területi és az országos nemzetiségi listákra azok a nemzetiségiként regisztrált választópolgárok is szavazhatnak, akik olyan településen élnek, ahol - mivel nem vallják magukat legalább 25-en az adott nemzetiséghez tartozónak - a települési választást nem lehet kiírni. A négy évvel ezelőtti önkormányzati választásokkal egy időben 2321 nemzetiségi választást tartottak.