Az Európai Bizottsághoz fordult Jávor Benedek a tervezett paksi bővítéssel kapcsolatban

Az Európai Bizottsághoz fordult Jávor Benedek, az Együtt-PM európai parlamenti képviselője a tervezett paksi bővítéssel kapcsolatban, azt tudakolva, hogy nem ütközik-e uniós jogba a beruházás tendereztetés nélküli odaítélése.

Az erről szóló pénteki közlemény szerint az Együtt-PM úgy véli: a magyar adófizetők érdekét azt szolgálná, ha ilyen volumenű beruházásról nemzetközi tender kiírása után, a műszaki és finanszírozási ajánlatokat megversenyeztetve, átlátható körülmények között születne döntés, nem pedig Orbán Viktor magyar miniszterelnök és Vlagyimir Putyin orosz elnök különalkujában.

Jávor Benedek

szerint a magyar kormány a tervezett paksi bővítéssel kapcsolatban éveken keresztül nemzetközi tenderre, pályázaton kiválasztott technológiájú beruházásra hivatkozott, amit az összes előkészítő dokumentum is alátámaszt. A magyar és az orosz fél titkos tárgyalásai nyomán a beruházás átváltozott a két ország nemzetközi megállapodásában végrehajtandó atomerőmű-építéssé - állapította meg az EP zöld frakciójában politizáló képviselő. Jávor utalt arra, hogy az EU-nak az uniós közbeszerzési és versenyjogi előírások alapján jelentős jogosítványai vannak a beruházás jóváhagyásával kapcsolatban. Az EP-képviselő szerint nem egyértelmű, összeegyeztethető-e az EU versenyszabályaival, hogy közbeszerzési eljárás, tenderkiírás nélkül juttatták a Roszatomnak a bővítési projekt fővállalkozói és generálkivitelezői feladatait. Az Együtt-PM képviselője arra vár választ az Európai Bizottság illetékes biztosától, hogy folytat-e - vagy a közeljövőben tervez-e folytatni - vizsgálatot a testület a paksi tendereztetés elmaradása miatt, és ha igen, akkor mikorra várható az eljárás eredménye, illetve mik lehetnek egy esetleges vizsgálat következményei. Közleményében Jávor Benedek megerősítette az Együtt-PM álláspontját, miszerint a bővítés szükségtelen, átláthatatlan, túlárazott, az energiafüggőség és a politikai mellékhatások miatt pedig káros is. "Minél előbb kiderül, hogy az orosz pénzből felépíteni tervezett orosz atomerőmű megvalósítására nincs lehetőség, annál kevesebb közpénzt kell elpazarolni a XXI. század Bős-Nagymarosára" - hangoztatta a képviselő.